Magyarság, 1922. augusztus (3. évfolyam, 172-197. szám)
1922-08-01 / 172. szám
4 megtorolni a múltban elkövetett bűnöket. (Mozgás) Csak akkor kerülne erre a sor, ha rendszeresen aknamunka folynék az állam rendje ellen. A rendkívüli intézkedések veszik elejét annak, hogy újabb forradalom jöjjön az országra. Figyelmezteti azokat, akik jóhiszeműen támadják a kormányt, hogy voltaképp az államot támadják, a rosszhiszeműeket pedig, hogy a kormány teljesíteni fogja minden izgatással szemben kötelességét. Ez a szegény ország már eleget szenvedett* Pikter Emil: Szenved még ma is. Bogya János: Annak is maguk az okai a forradalommal és a kommunizmussal. (Zaj a szociáldemokrata párton.) Kedélyes belügyminiszteri statisztikáit Rakovszky Iván belügyminiszter. Áttérve az úgynevezett választási visszaélésekre, megállapítja, hogy csupán olyan ellenzéki jelölteket tartóztattak le, akik októbristák voltak. Ezeket meg kellett akadályozni a lazításban. Ha panaszkodnak ellenzékiek betiltott gyűlések miatt, úgy viszont sok olyan gyűlést tartottak, amit nem jelentettek be. Ami a tisztviselők befolyásolását illeti, elismeri minden tisztviselő jogát, hogy oda szavazzon, ahová akar, de nem ismerheti el a jogát, hogy exponálja magát a kormánynyal szemben, amelynek engedelmességgel tartozik. A választási kampány alatt betiltottak összesen hatvanhét gyűlést, ezek közül izgatás miatt eljárás indult negyvenegy esetben. Sajtóterméket elkoboztak kilencvenegy esetben, egyrészt mert izgattak, másrészt mert bizonyos betyáros, forradalmi temperamentummal mellőzték a röpiratoknak kötelező bemutatását. Előállítás történt száznegyvenhét esetben. (Derültség és zaj az ellenzéken.) Ezek közül hetvenhárom esetben hivatalból üldözendő bűncselekményt állapítottak meg. Hatóság elleni erőszakot kilenc esetben, kormányzósértést négy esetben, egyéb bűncselekményt harmincnyolc esetben állapítottak meg. Ezekből megállapítható, hogy a választási visszaéléseket sokkal inkább az ellenzék oldaláról követték el, mint a kormánypárt részéről. (Derültség az ellenzéken.) Peidl a kormány részéről kívánta a kibékülés megkezdését, a kormány azonban nem kezdheti ezt, mert az állam exisztenciáját kénytelen védeni. A rendfenntartó gépezetnek a szociáldemokrata párt is része lett, amint bevonult a nemzetgyűlésbe és bizonyos mértékig Peidl is rendőr lett. (Derültség.) Arra kéri a nemzetgyűlést, hogy rekriminálják a múltat. (Taps a kormánypárton.) Ivády Béla előadó nem élt zárszó jogával. Következtek azok a képviselők, akik határozati javaslatot adtak be és hogy a zárszó jogán felszólalhattak. MAGYARSÁG 1922 augusztus 1. kedd Palavicini György bizonyítani kívánta a papírral történt visszaéléseket Pallavicini György őrgróf: Rövid pótlást kívánok benyújtani javaslatomhoz, nevezetesen azt, hogy válasszon a nemzetgyűlés kilenctagú bizottságot, amely a papírkérdés megvizsgálására, hivatott. Bethlen István gróf miniszterelnök: Ezt nem lehet beadni. Elnök: Úgy látom, hogy a képviselő úr új indítványt akar beadni. Tekintettel arra, hogy a vita be van zárva, indítványok benyújtásának nincs helye. Pallavicini György őrgróf : Én csak módosítani akarom az indítványomat. Bethlen István gróf miniszterelnök: Csak visszavonhatja, módosítani nem lehet. Elnök: A házszabályok ennek a lehetőségét nem adják meg. Pallavicini György őrgróf: Nincsenek kéznél a házszabályok, én efölött nem vitatkozom, csak azt szeretném, ha a nemzetgyűlés érvényesítené ebben a kérdésben azt az akaratát, hogy parlamenti viizsgálóbizottság vizsgálja meg ezt a kérdést Egyébként utasíthatja a nemzetgyűlés akár a pénzügyi, akár a közgazdasági bizottságot, amely ezt a kérdést elintézheti.. Ami mármost felszólalásomat illeti, Eckhardt képviselő úr hosszabb beszédet mondott és úgy állította be a dolgot, mintha a miniszterelnök úr megbízásából beszélne. Lehetetlennek tartom, hogy a miniszterelnök úr megbíz egy képviselőt azzal, hogy felszólaljon. Egyébként a képviselő úr olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyeket én fel nem hoztam. Én nem azt nehezményeztem, hogy a kormány szerződéseket köt, én nem is beszéltem szerződésekről. A Foturát sem támadtam meg, semmi okom nincsen, hogy ezt az intézményt támadjam. Egyetlen tér volt, ahol a képviselő úr velem polemizált, az Österreicher Papierverband esete. Erre vonatkozólag kijelentettem, hogy egy vidéki lapnak két vagon rotációs papír kivitelét engedélyezték és ezt az utolsó percben a kormány egy közege hiúsította meg. Nem akarok ezzel a kérdéssel részletesen foglalkozni, mert időközben az az úr, aki az adatokat nekem átadta, kijelentette, hogy ő akarja a kérdést felszínen tartani és megvilágítani. Tehát ő fog majd ezzel a kérdéssel foglalkozni. Az egész ügy: körül rengeteg sok nyilatkozat indult meg. Ki kell jelentenem, hogy amikor a képviselő úr a papírkértésről szólott, az 1ó1921. évig terjedő állapotokról szólott, én azonban felszólalásomban az 1921. évtől egész a mai napig terjedő állapotokkal foglalkoztam és állítom adatokkal és tanukkal, hogy ezalatt az idő alatt ezen a téren visszaélések történtek, különösen a kiviteli engedélyek terén-Eckhardt Tibor: Halljuk most mindjárt. Pallavicini György őrgróf: Tudomásom van, hogy bizonyos lapoknak olcsóbb papírt adtak kiviteli engedélyek révén. Ez a parlamenti bizottság előtt tisztázható volna. A nemzetgyűlés nem tudja ezt vita keretében eldönteni. Ehhez alapos vizsgálat kell. Én ezt a kérdést akkor viszem parlamenti bizottság elé, amikor nekem tetszik. Most pedig a miniszterelnök úrhoz fordulok. Miközöttünk lehet politikai nézetkülönbség, azonban emlékeztetnem kell a miniszterelnök urat, hogy Lukács László idejében, amikor mi együtt ültünk az ellenzék padjain, együtt, küzdöttünk a közélet tisztasága érdekében. Ebben az egyben a miniszterelnök úr most is egyformán gondolkozik velünk és remélem, nem fogja tűrni, hogy a Mia mögött visszaéléseket kövessenek el. (Helyeslés az ellenzéken.) Szakács Andor: Tiltakozik az ellen, hogy a választójogot a császári demagógia hozta Magyarországra, mert a függetlenségi párt hatvanhét óta követelte az általános választójogot. Elnök az ülést délután négy óráig felfüggesztette. A délutáni ülés Gaál Gaszton elnök pár perccel négy óra után ismét megnyitotta az ülést. Szakács Andor folytatta beszédét, azt fejtegeti, hogy az októberi program, amelyből az idők folyamán sok megvalósult, nem volt felforgató. Ezután a belügyminiszter beszédének a választási visszaélésekre vonatkozó részével foglalkozik s felemlíti, hogy a kormánypárt kortesei a belügyminiszter nyíregyházai ellenjelöltjének híveitől ajánló aláírásokat erőszakoltak ki, így az ellenjelölt ajánlóivóin az aláírások nagy része, érvénytelenné vált, s a belügyminiszter ellenjelölt nélkül maradt. (felkiáltások a kormánypárton : Bíróság elé kéll vinni az ügyet) Miután a pénzügyminiszter még nem nyilatkozott határozati javaslatát illetően, később keres módotaz ebben a kérdésben való felszólalásra. A rossz pénzügyminiszter és a jó képviselő Kállay Tibor pénzügyminiszter: Stransz István kritikájával szemben kijelentem, hogy a kormány kénytelen volt új költségvetés alapján nyújtani be az indemnitást, mert a régi már nem állhatott meg. Az új költségvetési javaslatot ősszel szándékozom a" nemzetgyűlés elé terjeszteni. A zárszámadások elbírálása is csak az új költségvetés alapján tehetséges. Az új költségvetés berendezésére vonatkozólag Strausz és közte politikai nézeteltérés miatt olyan ellentétek vannak, amelyeket amúgy sem lehet kiegyenlíteni !vagy Emil'” külön javaslata látszólag " Igen ártalan, de az irányzat, amelynek kifejezője, annál veszedelmesebb. Ellentétes egész pénzügyi progamjában. Arról van szó, hogy is van egy rossz pénzügyminiszter, aki nol akad áldozni beruházásra, mert azt mondja, hogy nincs elég pénzünk és most jön egy jó képviselő, akimeg akarja adni a felhatalmazást, hogy a megfelelő fedezet rendelkezésre álljon. Akkor, amikor a pénzügyi tárca vezetését átvettem, az ország pénzügyei a dekadencia állapotában voltak, hegedűs Lóránt tervei összeomlottak és valami tanácstalanság vett a közönségen erőt Hegedüs szuggesztiv erejével akarta a korona árfolyamát úgy javítani, hogy a költségvetés helyreálljon, de a deficitet nem sikerült eltüntetni és emiatt bukott meg. Nyilvánvaló, hogy szuggesztiv hatással nem lehet javítani a helyzeten, hanem gyökerében kell részrakerni a pénzügyeket és úagy kell létesíteni az illgarháztartás egy similyát. Ez: az én pénzügyi politikai programom tengelye. Kállay Tibor pénzügyminiszter védelmezi politikáját Kállay Tibor pénzügyminiszter. E cél megvalósítására két eszköz áll rendelkezésre. Az egyik a kiadások apasztása, a másik a bevételek emelése. Minden állami kiadás valakinek javára szolgál, azért a kiadások apasztása az érdekeltek erős ellenállásával találkozik. A pénzügyminiszternek szüksége van az egész közvélemény támogatására. Az államháztartás szükségleteinek revízióját már az új költségvetés alapján kell megtenni s ez a munka már folyamatban van Eddig nem láttunk tisztán a tisztviselőkérdésben, mert a létszámredukció most történik meg. Nem láttunk tisztán az államadósságok és a bevételek alakulása tekintetében sem. Most azonban remélhetőleg hamarosan a nemzetgyűlés elé kerül a költségvetés. A bevételeknél az üzemeket különválasztotta azért, mert az üzemeknek legalább önmagukat el kell tartani. Az egyéb közszolgáltatásoknál vissza akarom hárítani a városokra és községekre azokat a terheket, amelyeket a rendkívüli viszonyok folytán az állam magára vállalt. Az így megmaradó kiadások fedezésére gondoskodni kell bevételekről és erre szolgálnak a most benyújtott adójavaslatok. Ezzel az iránnyal szemben áll az az irányzat, amely azt mondja, hogy adót emelninem közgazdasági politika, amt mindenki tud, de termelést kell előmozdítani állami beruházásokkal. Ezzel szemben adót emelni mégsem tud mindenki, tessék ezt a mesterséget megpróbálni. A termelőmunka , a román invázió után igenis megindult. A háborús gazdálkodásra berendezett üzemek nagyrészt visszatértek a békés termeléshez. Nagyon fejlett villamos- és gépiparunk nyolcvanhat százaléka megmaradt a csonka országnak és legerősebb exportiparunk. Bőr-, textiliparunk szintén szépen fejlődik és ez utóbbi nemsokára képes lesz négy és félmillió kilogram gyapjútermésünket feldolgozni. Francia tőke a csepeli kikötőhöz Kállay Tibor pénzügyminiszter. Iparunknak ez a kedvező fejlődése megnyilatkozik kereskedelmi mérlegünk kialakulásában is. Kereskedelmi mérlegünk a múlt évben húszmilliárdnyi passzívával zárult, igaz, hogy a szállítások egy része már átjött a mostani gazdasági évbe. A mostani első félesztendőben éppen emiatt az áldozat miatt csak négy-öt milliárd a passzíva. Ez a haladás indokul szolgálhat arra, hogy a külföldi tőke nagyobb bizalommal vegyen részt ipari vállalkozásainkban, de nem vonható belőle olyan következtetés, hogy szolgáltatási képességünk javult. Ezért a kedvező fejlődésért a kormányt nem illeti meg semmi érdem, mert a kapitalista gazdasági rendben az egyéni törekvés a ragója a fejlődésnek. Azonban nem vethető a kormány szemére mulasztás sem. Az állam beruházásokat is eszközölt, ezeknek az összege a múlt évi egymilliárddal szemben már födimiliárd. Kocsibeszerzésre, éri iskolák építésére, vámőrségi épületek emelésére szintén nagyobb összegeket szavazott meg a kormány. Az útépítés voltaképpen a községek feladata, de amíg ez megtörténik, a kormány erre a célra is harminc milliót előlegezett. Állami költségen történnek a margitszigeti feltöltési munkálatok és a pestvidéki lecsapoló munkálatok. A vízügyi társulatoknak negyvenmillió olcsó kölcsönt bocsájtott rendelkezésre a kormány. Ehhez járul a budapesti kikötő építkezésének munkája, amelyet a franciákkal együtt látunk és amelynek céljára külföldi kölcsönt akarunk felvenni. Az erre vonatkozó tárgyalások meglehetős előrehaladott stádiumban varrnak és biztosan reméljük, hogy a kölcsönt a párisi piacon rövidesen elhelyezzük. Barcs fedezetlen bankókibocsátás ellen Kállay Tibor pénzügyminiszter. Mindenesetre többet is lehetne beruházásra fordítani, ha a kormánynak ez módjában volna. Itt felmerül a fedezetlen papírpénz kibocsátásának kérdése. Azt mondják, ha folyó kiadásokra igénybe lehet venni a bankóprést, miért nem lehet igénybe venni beruházási célokra. A válasz erre az, hogy azért, mert ha valami helytelenül történt, nem szükséges ezt az állapotot még rosszabbítani azzal, hogy: lássuék Uramisten, mire megyünk ketten. Ha a magyar úthálózatot azzal az indokolással akarnánk újjáépíteni, hogy ezáltal a kibocsátandó papírpénz aranyfedezetet kap, akkor azt látjuk, hogy ehhez kétszázmillió svájci frank, tehát az eddig kibocsátott államjegyéknek kétszeres összegére volna szükség, ilymódon arany fedezetet termelni nem lehet Kiadásokat csak magyar ©©berak zsebéből lehet fedezni. Arról van szó, hogyan fedezzük ezeket a kiadásokat.. Ha felmerül új beruházás terve, én azt mondom, kérek erre általam is helyesnek talált bevételeket fedezetül. Én nem engedem a kérdést elhomályosítani és úgy föltenni, hogy hasznos kiadások lennének teljesíthetők, és van egy pénzügyminiszter, aki ezeket teljesíteni nem akarja. Utóvégre ilyen,perverz gondolkozása én sem vagyok. Én úgy állítom fel a kérdést, hogy a kiadások fedezetére vagy új papírpénzt bocsátok ki és akkor megterhelem az összes eefizetésű osztályokat, munkásokat, szellemi munkájuk után élőket, vagy pedig azoktól szerzek fedezetet, akik ezt a terhet leginkább elbírják. Pénzügyi p politikára távozás esetén is megmarad Kállay Tibor pénzügyminiszter. Felfogásomról mondhatják, hogy ez nem modern, de én a régiMagyarországon nem tanultam meg a mások zsebéből költeni. Többször felemlítették, inkább az újságokban, hogy én eltávozhatom erről a helyről, hogy ez nem csak egyszerű változást jelentene, hanem talán valami változást a pénzügyi politikában is. Bizonyos magyarázatot adhat ebben, hogy a szótlanul dolgozók közül emelkedtem ide és feltehető, hogy a szótlanul dolgozók közé fogok, visszatérni. De nem így áll a helyzet Én itt egy politikai cél szolgálatába álltam és ez a cél remélem, meg is fog maradni. Az én célom a társadalmi osztályok közötti megértés és az igazságos teherviselés biztosítása. A háború és az utána következő események igen jelentékeny eltolódást idéztek elő, a jövedelmi és vagyonmegoszlásban. Én voltam az első, aki azt hirdettem, hogy a változott viszonyokkal számolni kell. Ezt tartottam a legbékésebb és legmegfelelőbb fejlődésnek. Erre az álláspontra helyezkedtem, mert láttam, hogy a múltnak értékes elemei be fognak kapcsolódni az új vezető középosztályba és mert tudom, hogy a kisgazdatársadalom azon elemei, melyekből ki fog egészítődni az új középosztály, megértik a múlt tradícióit. A vezető osztályoknak vezetni kell az áldozatkészségben Kállay Tibor pénzügyminiszter. Az a gazdasági hatalom, mely egyszersmind a politikai vezetés hatalmát is megadja, megszerezhető erőszakkal, véletlenül is. Ennek a hatalomnak birtokát azonban állandóan csak az fogja biztosítani, ha azok, akik a hatalmon vannak, élni is tudnak ezzel a hatalommal. A vezetésre érdemesnek kell mutatniok magukat azoknak az osztályoknak, melyek vezetnek és ez csak akkor lesi meg, ha nem a saját érdeküket, Hanem a nemzet érdekét tartják szent, előtt. (Helyeslés.) Azok a rétegek, melyeké ezidőszerint a gazdasági erő és politikai hatalom, elég érettek arra, hogy ezeket az igazságokat felfogják és ezért bátran mondhatom, hogy ennek a politikának megvan a többsége itt e házban és a nemzetben is. Ennek alapján állítottam fel programomat, melynélfogva a bankóprés igénybevételét a legrövidebb időt belülre akarom szüntetni, mert nem juttathatjuk mindig roszszabb és rosszabb pénz adásával kedvezőtlenebb helyzetbe a bifizetésüeket, mert a kalkuláció lehetőségét biztosítani akarjuk a kereskedőknek, mert az iparosok részére fent akarjuk tartani a középosztály vásárló erejét, mert meg akarjuk szüntetni azt a szociális rombolást, melyet tovább folytatni nem tehet, ha el akarjuk kerülni Ausztria, Oroszország és újabban Németország példáját is. A jövedelmi adó és pótadó reformja Kállay Tibor pénzügyminiszter. Azzal az adóztatással jövök tehát, amely a termelőosztályokat veszi igénybe, mert csak ily módon lehet a Magyarországon élő nyolcmillió ember exisztenciáját biztosítani. A négy adójavaslatom mellett a nyári szünet után be óhajtom terjeszteni a jövedelmi adóról szóló javaslatot, mert itt szükség van a létminimum felemelésére és a maximális határ nagyobbítására kétmillióról 25 millióra. A jövedelmi adó kulcsát 35 százalékig szándékozom fokozni. A községi háztartásoknak átengedem a kereseti adókat. Ezzel együtt visszahárítjuk a városokra azokat a terheket, amelyeket főleg a tisztviselők magasabb fizetésénél az állam visel. A pótadót maximálni fogjuk, nehogy ezen a címen álljon elő egyenlőtlen adóztatás. Ahol úgy fogjuk látni, hogy az engedélyezett pótadóból a községek nem élhetnek meg, ott fokozni fogják az állami hozzájárulást. Természetesen nem elegendő adótörvényeket csinálni, szükséges azoknak megfelelő végrehajtásáról is gondoskodni. A pénzügymiiszter fellép a valuta spekulánsokkal szemben Kállay Tibor pénzügyminiszter. Baázt kérdik, milyen eredményt várok ezeknek ez áldozatoknak ellenében, azt felelem, ’járom azoknak a szociális igazságtalan.