Magyarság, 1928. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-22 / 18. szám

A BSzKRt Önképzőköre szombaton este rendezte a Biszkár-bollt, mely alkalommal de­­lelő nagyszámú közönség jelent meg az impo­­zánsan l­dldiszileti budai Vigadóban. A BSzKRt igazgatósága részéről megjelent Platthy György dr. igazgatósági tag és Chátai Vilmos igazgató, Horváth Zoltán dr. főrendező és Sze­keres Imre rendezőbizottsági elnökkel, a ren­dezőbizottság élén gondoskodott a vendégek fogadtatásáról. A zenét az Önképzőkör két ze­nekara szolgáltatta. A vendégek tiszteletére húsz pár bemutatta a magyar­ kettős és a séta­­palotás magyar táncokat, majd Platthy György dr. engedély adott a tánc megkezdésére, melyet a hagyományos villamos csárdás, „Eltörött az áramszedő . . dallamára Horváth Zoltánné dr.-né—Polli Sán­dor dr-ral, Pohl Sándorné dr.-né—Horváth Zoltán dr.-ral, Előd Marcellné dr.-né—Eisen- Krock Gyulával, vitéz Elefánty Károlyné— Honf­y L- Pállal, Teveli Annuska—vitéz Elefánty Károllyal, Kiss Krisztina—Beinz Sán­dorral kezdték meg A megjelent hölgyek közül a következők ne­veit jegyeztük fel: Asszonyok: Borsi Lajosné, Volhárdt Fe­­rencné, Kohrein Andrásné, özv. Muda András­­né, Fleiser Sándorné, Hadnagy Sándorné, Fe­hér Mihályné, Páti Lajosné, Becserer Jánosné, Ganszek Istvánná, Beinz Imréné, Tevel Ist­vánná, Zsupán Vendelné, Giber Károlyné, Tüttő Ferencné, Mazzay Györgyné, Kanz Já­nosné, Mészáros Józsefné, Pajor Mátyásné, Németh Józsefné, Borusz Péterné, Geiger Fe­­rencné, Benczés Istvánné, Kelemen Jánosné, Fizek Gyuláné, Kraft Antalné, Ciber Józsefné, Tóth Sámuelné, Kamanicki Jánosné, Megyesi Mihályné, Valaskáné, Okner Jánosné, Kovács Jánosné, Péter Jánosné, Nosztics Jánosné, Bok­ros Károlyné,"Össze Sebestyénné, özv. Németné, Tatár Lászlóné, Össze Jánosné, özv. Németné, Sándor Gyuláné, Konkoly Istvánné, Fu­britz lajosné, Wolf Józsefné, özv. Hunyady Mi­­há­ilyné, Tóth Jánosné, Német Józsefné, Cseák Jánosné, Farkas Józsefné, Szűcs Istvánná, Masska Pálné, Belbok Gergelyné, Király Pálné, Mailusz Károlyné, Böszörnyei Lajosné, Kasza Gyuláné, Szarka Józsefné, Mészáros Antalné, S­algó Józsefné, Horváth Ferencné, Reszler Ja­­neszné, Tafner Józsefné,, Varga Istvánná, Lipos­ Józsefné, Dobrányi Kálmánná, Gajda­­sik Istvánná, Szakonyi Sándorné, Simkovics Fü­liöpné, Fodor Jánosné, Szikszai Jánosné, Nagyi Lajosné, Mecseky Istvánné, Zipser Pálné, Elmeyr Antalné, Kiss Lászlóné, Oláh Józsefné, Bohornyi Jánosné, Dózsa Péterné,, Vajda La­josné,­­Herbály Antalné, Gózon Lajosné, Kosz­toly Jánosné, Misik Jánosné, Takács Józsefné, Lendvig Gyuláné, Sommer Jánosné, Bálint Fe­­rencné, özv. Benedek Istvánné. Leányok: Erdélyi Margit, Csema Mariska Zagyi Bözsi, Mecseky Erzsike, Zipser Julia, Kunilka Janka, Kecskés Etuska, Kiss Anna, Oláh Henika,­ Bohonyi Káló, Fridmann Lili, Marcsek Margit, Nagy Mária és Margit, Halik Gizella, H­orbály Rózsi, Vajda Zsófia, Kollár Bözsi, Gossztola Anna, Misik Ica, Takács Bözsi, Lendvay Mária, Horváth Nusi, Odor Ilonka, Blanda Teruska, Vass Gizella, Horváth Vera, Vass Gizi, Takács Mariska, Magyar Anna, Ta­kács Kleipentin, Bölcs Eszter, Holenczer Ilona, Molnár Juliska, Bognár Irén, Subai Mária, Tóth Terike, Osváth Ilonka, Rigmányi Irén, Winkler Ilonka, Toupan Etel, Ürögi Zsófi, Struczki Mar­git, Lerner Lenke, Szondi Juliska, Katica és Rózsika, Beiiz Mária, Juhász Rózsi, Harangozó Mariska, Kajdacsi Ilonka, Gongol Mariska, Kiss Mária és Erzsi, Tempfer Etus, Kiss Krisztina, Velez Erzsébett és Gizella, Széplaki Bimbi és Manyi, Balogh Júlia, Borbély Bözsi, Bakos Bözsi Nyúl Juliska, Szombat­ Irmuska, Lábits Teréz Kovács Mária és Erzsi, Lengyel Manci, Juhász Manci, Si­m­kó Boiscála és Mária, Danizs Mária, J­ehér Mária és Rózsi, Csernek Hedvig, Kormos Emma, Hornyák Rózsi, Weinstein Ibolya, Körösi Imre, Zinner Margit, Nosztics Julia, Simkovics Valéria, Emnrich Emma, Simon Teréz, Simkovics Teréz, Fodor Mária, Varga Erzsébet, Dol­zsár Teruska, Magyar Mariska, Debreceni Irénke, Boőr Ilonka, Gsasparek Mária, Rákóczy Mancika, Fehér Mancika­, Tóth Magduska, Győri Teruska, Földessi Mancika, Csepi Ilonka, Ganszár Cucika, Zsuppán Manc­ika, Teveli Irénke, Virág Vilma, Mazzag Bözsike, Somogyi Erzsike és Mariska, Pajor Rózsika, Mészáros Mancika, Kenéz Gi­­zuska, Vágó Rózsika, Baron Ilonka, Drogits Jucika, Szabó Rózsika, Cseruca Viktória, Biró Jucika, Kelemen Erzsike, Balogh Jolánka, Ger­gely Mariska, Vejszelovszki Jolánka, Regász Bö­zsike, Kraft, Mancika és Ilonka, Tóth Mancika, Kemanicki Mariska, Valackai Erzsike, Megyesi Mancika, Pillér Etuska, Fazekas Katóka, Ferenci Margitka, Sleider Mariska, ősze Erzsike, Lako­­pán Mancika, Németh Ica, Konkoly Annuska, Volf Iluska, Bú s Etuska, Hunyady Matildka, Tóth Erzsike,­­Farkas Paula, Németh Rózsika és Sárika, Eilinger Mariska, Szigesen Iluska, Ru­szék Teréz, Szőke Mariska, Farkas Magduska, Cseták Mancika, Farkas Erzsike, Csekák Annuska, Mészáros Annuska, Steingl Nóra, Mészáros Mariska. A Szent Család-bált február 11-én tartják a Magyar Vasúti és Hajózási Klub (VI., Csengery u. 68.) termeiben. A Katolikus Ifjúsági Klub, vala­mint az agilis rendelő­bizottság mindent elkövet, hogy a tavalyi nagysikerű bál az idén még fénye­­s­ebb keretek között sikerüljön. Meghívók igényel­­hetők: minden hétfőn és csütörtökön fél 7—8-ig, valamint kedd, péntek és szombat 5—7-ig. • VI., Vilma királynő­ út 8. szám alatt az Egyházközség Kulturházában. Dr. Morisson­ szőrtelenítővel min­denki felesleges hajszálait azonnal ki­irthatja. Főraktár: Kozmoehémia I.-L Budapest, Dembinszky­ utca 4. Csók István, Márffy Ödön és Lux Elek kiállítása Ragyogó színek, harsogó pirosak, vidám kékek, buja zöldek, tájképeken, pompázó csendéleteken, falusi parasztszobákon, in­gerlő színek az aktokon és a női arcképe­ken, egymásba boruló színek és színek a nagy kompozíciókon — Csók István költői csodavilága, ahogy külföldi bolyongásai után a magyar népművészet hatása alatt idehaza felszikrázott, elkápráztatta szemét és a művészi érték legmagasabb csúcsáig felivelte szivárványhídját A színek mes­tere, költői álmodozású festő, akár a rózsa­­színhavas háztetőket, a hajnali ködben ké­ken párázó Balatont, a viharos eget, Báthori Erzsébet boszorkányos asszony­csapatait, vagy virágcsendéleteit álmodja a vászonra. Költő és festő, önmagához régen megérkezett, aki vulkanikus őserővel dobja szét, önti ki lelkéből ezt a sok ragyogást, akinek minden álma és elképzelése szín­­valóság, ezt látja és választja ki a termé­szetben és alkotja újra új természetté a képein. Állandó színhullámzásban virágzik ereje, vérbő, vidám, hangos temperamen­tum, aki játékos könnyűséggel veti fel és oldja meg ezerféle színproblémáját. Ra­gyog az egészségtől, egészen beleolvad a fénybe, szeme, mint valami csodálatos nap­­reflektor, fut végig tájakon, virágon, női formákon, ecsetre szikrázó fényt szór szét mindenüvé, hogy ettől a szinmámortól cso­dálkozással káprázzék el mindenki, aki ezt az álomvilágot járja. Egyetlen képe a sötét szoba falán, beragyogja az egész szobát és mert a fényforrás árasztja magából a vilá­gosságot, életörömet, festői szépséget. Négy terem falát ragyogják be ezen a kiállításon csodálatos képei, régebbiek és egészen újak, nem lehet válogatni közöttük, fris­sek, lenyűgözők, Csók István gazdag életé­nek bő avatása. Márffy Ödön is a színek festője. Vízfest­,­ményei mutatják, mint próbálja formába fogni, fokozni a színváltozásokat Ezek a ta­nulmányok jelzik azt a nehéz és viaskodó utat, amelyet mai helyéig megtett. Már telje­sen kiegyensúlyozott, tudatos, biztos hatású és kezű művész, aki minden felesleget kerül és már a legegyszerűbb festői hatásokkal tudja monumentálisan értékes művészetét kizárni. Ez a kitárás közvetlen, erős, már nem kereső és eredek­eskedő, hanem minden gazdagságával egyszerű és természetes. Ahogy a fényt formákba vezeti, ahogy a formát fénybe ragyogtatja át, ez a kiforrott és kitel­jesedett művészet az elsők sorába állítja őt. Az ő világa is ragyogó és derűs világ, mobi­­lis tudással, az ezermester csak a legszüksé­gesebbet, a legegyszerűbbet és legjobbat adó egyszerűségével festi ezt a világot, könnye­dén, elegánsan és mégis értékre súlyosan, egyedülálló gazdagságban. Néhány esti jele­nete, arcképe és csendélete még ebben a mu­zeális értékű sorozatban is feltűnően szép. Lux Elek a hullámvonal, a mozgás elkáp­ráztató szobrásza. Táncosnői graciózus mozgásuk formájával, könnyed finomságuk­kal, szobrászi szépségükkel elragadó bájos­­ságuak. És ez a finom, nőies művészet mi­lyen erős, monumentális tud lenni arcképei­ben és bronz férfifejeiben. Lux Elek művészi erősödését szír,te tárlatról-tárlatra figyelhet­tük. Itt megmutatkozik teljes erejében és a Blaha Lujza síremlék költői elgondolásától a terrakotta, vagy körtefából faragott puttó­kon és női testszépségeken át az Anyaság, vagy bronzfejek monumentalitásáig egyként igen szépek és művészi értékre becsesek. A három művész kiállítása holnap nyílik meg az Ernst-múzeumban. (m. f.) * Operaház. Felfrissített Hoffmann meséi került ma színre az Operaházban A prima­­donna-galériában Tóth Erzsébet énekelte Olimpiát, Halász Gitta Ciuliettát s Nagy Mar­git Antóniát. Szende a Lindorf—Goppelius Dapertutto—Miracle-quarte­tet személyesítette Szügyi az Andres—Cochenis­e—Pitticinaccio- Ferenc-csoportot. Laurisin volt az uj Hoff­­mann, Marschalko Rózsi az uj Miklós és Hosier az uj Nathaniel. A pergő előadást Fleischer karnagy dirigálta. A­HL-ek az Operából. A Magyar Királyi Operaházban vasárnap, január 22-én, a Hó­napok háza és A diótörő, kedden pedig A vajda tornya fog színre kerülni. Hétfőn nincs előadás, a szerdai Háry Jánosban Nagy Iza­bella és Körmendi­ János lesznek az Opera­­ház vendégei. A csütörtöki Tannheusert és a pénteki Falstaffot Schalk Ferenc, a bécsi állami operaház igazgatója, fogja vezényelni. A szombaton bérletszünetben előadásra ke­rülő Csavargó és királyleányban először énekli a királyt Palotai­ Árpád és a csilla­gászt Jákó Béla. Ugyanazon az estén még a Petruska kerül színre, továbbá a­­ Gionni Schicchi, amelyben Nellát Szabó Lujza elő­ször fogja énekelni. Ugyancsak bérletszünet­ben van kitűzve vasárnap, január 29-én, a Turandot is, hétfőn, január 3- án, nincs elő­­adás, a keddi, január 31-i Rózsalovagot Schalk Ferenc fogja vezényelni. * A Nemzeti Színház és a Kamaraszínház heti műsora. A Nemzeti Színház új darabja, Galsworthy Életre-halálra című színműve,­­ezen a héten vasárnap, hétfőn, csütörtökön és jövő vasárnap este szerepe­l a műsoron Kedden az Ocskay brigadéros címszerepét először játssza Petheő Attila, pénteken pedig ismét Palágyi Lajos lesz Ocskay. Szombaton és kedden rendes helyárakkal megismétlik a János vitézt Fedák Sárival a címszerepben. Szerdán és jövő hétfőn a Kamaraszínház idei nagy sikere, a Vénleányok, a Nemzeti Színház színpadán szerepel. Vasárnap dél­után a Don Cézar de Bazant játsszák mérsé­kelt helyárakkal. A Kamaraszínházban szer­dán századik előadása lesz Ibsen Nórájának, vasárnap, szombaton és jövő kedden a V­én­leányok, hétfőn, csütörtökön és jövő va­sárnap este a Krétakör, kedden és pénteken a férfi szíve, vasárnap délután A házassá­­­gok az égben köttetnek, a jövő hétfőn pedig Tanner John házassága van műsoron. * Az UME kiállítása. Az Új Művészek Egyesülete nagysikerű bécsi kiállításának bezárása után az egész anyag Budapestre ke­rül, s­­itt némi kiegészítés után február elején a Nemzeti Szalonban fogják kiállítani. Az UME ezen vragy bemutatkozó kiállítása kap­csán gazdagon illusztrált katalógust ad ki. * A Képzőművészet II-ik évfolyama. A Gyöngyösi Nándor dr. szerkesztésében meg­­jelenő Képzőművészet művészeti folyóirat januári számával megjelenésének most már második évfolyamába fordult. Az új szám Szüle Péternek muzeális értékű ké­pét műmelléklet formájában hozza. Az il­lusztrációk bemutatják a fővárosi tárlato­kat, a Műcsarnok téli tárlatát, a Benczur- Társaság, Faragó Géza kiállításait és a Képzőművészetek Vidéki Szövetsége első kiállítását. Majdnem félszáz illusztráció dí­szíti a műnyomópapirosra nyomott művé­szeti folyóiratot, mely a legkényesebb íz­lést is kielégíti. * Új magyar férfikarok. A Góll Aladár dr. szerkesztésében megjelenő Apollo férfikari folyóirat ezévi januári száma a következő új férfikari szerzeményeket tartalmazza: Radnai Miklós, Operaházunk igazgatója, Endrődi Sán­dor egyik régi költeményére Hősök em­léke címen írt értékes műdalt. Bartók és Kodály népdalgyűjtéséből Németh István László, a pozsonyi dóm orgonaművésze, át­írta a Magas a rutafa..., Általmentem én a­z iszán ...* Fehér Iászló lovat lopott.. és a Sidni a babám cimü, régi szép magyar dalo­kat. Horváth Ákos dr. Sajó Sándor költemé­nyére komponált Ne sírj, valamint egyik leg­kiválóbb külföldi férfikari szerzőnek, Wohl­gemuth Gusztávnak. Álomkép című férfi­kara, melyn­ek magyar szövegét Turchányi István írta, — egészíti ki az értékes füzetet Az Apollo 31-ik évfolyama indult meg a ja­nuári számmal és immár 601 szebbnél szebb férfikart tartalmaz, melyből úgy kezdő dalos körök, mint halad,ittak megtalálhatják a mű­sorukhoz szükséges kottaanyagot. Az Apollo évi előfizetési díja, vezérkönyv és a négy férfikari szólamra, évi 10 pengő. Az összes eddig megjelent karok tartalomjegyzékét kí­vánatra mutatványszámmal 1 pengő bélyeg költség beküldése ellenében készséggel küldi meg a kiadóhivatal, Budapest, VIII., Nép­­szin­ház­ utca 20. * A Magyarság gyerm­ekszínházának elő­adása. A Magyarság Hencidai Boneidal Gyermekszínháza szombaton tartotta első előadását Zsúfolt és gyönyörködő gyermek­­közönség csillogó szemmel nézte végig a Hamupipőke táncos és énekes mesedarab előadását. A gyerekek alig­ győztek eleget ne­vetni a mókás mesedarab tréfáin. A Hamu­pipőkét Lantos Ica játszotta igazi bájos mű­vészettel. Adam Elvira ragyogó tehetséggel a királyfit alakította. Nagy sikere volt töb­bek között az indián táncnak. A szerepben különösen kiemelkedett Székely Gabi és a kecses csöpp Buska Gabi. A többi szereplők is elősegítették a gyermekszínház nagy sike­rét. Az orosz táncban kiemelkedett Róna Csöppi és Stark Magda. A mostoha szerepét Ragály Ica, a Mu-Mu király szerepét Szirtes László pompásan alakította. Reméljük, hogy a következő szombati előadáson is ugyan­ilyen lelkesedéssel fog tapsolni az a sok lel­kes gyrermek, akik hű olvasói Pápaszem, bácsi meséinek és jóbarátai Vas Lacinak, Hajnalkának, Matyinak. A következő szom­bati előadás a Belvárosi Mozgó helyiségében szintén fél négy és fél hat órakor kezdődik. * Paderevszky a Fehér Ház vendége. A Fehér Háznak­ tegnap illusztris vendége volt. Paderevszky, a világhírű lengyel zon­goraművész, a lengyel köztársaság volt el­nöke. Paderevszkyt a washingtoni lengyel követ mutatta be Coolidge elnöknek, aki a világhírű művész tiszteletére bankettet adott. Politikai kérdések a banketten nem kerül­tek szóba s Paderevszky több zenedarabot adott elő a zongorán. * A Szinyei-Társaság ünnepe. Mint min­den évben február 2-án, csütörtökön, délután hat órakor tartja a Szinyei­ Társaság a Ma­gyar Tudományos Akadémia üléstermében Szinyei Mer­se Pál halálának évfordulójára rendezett emlékünnepét. Az idén a Társaság ezt az ünnepet nagy halottja, Rippl Rónai József emlékének szenteli, ki felett Vaszary János fog emlékbeszédet tartani. A Szinyei­­lakoma február 6-án, hétfőn, lesz a Hungária fehértermében, melyen a Szinyei-serleggel Glatz Oszkár mond beszédet. * Rózsahegyi Kálmán Békéscsabán. Rózsahegyi Kálmán, a Nemzeti Színház tagja. Békéscsabán vendégszerepei négy estén át A művész a Te csak pipálj Ladányi, Süt a nap, A cigány és A vén gazember című darabok­ban lép föl a Dienzl Oszkár síremléke. A Dienzl Osz­kár emlékének megőrzésére alakult bizott­ság, melynek tagjai Székelyhidy Ferenc dr., Tolnay Ákos, Kun Ármin dr., Monaszterly Sándor dr. és Kelemen Kornél dr., tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy Dienzl Osz­kár síremlékének elkészítésével Róna Józse­fet, a kiváló szobrászművészt bízza meg. Az emlékmű leleplezését a kora tavaszi hóna­pokban tervezik. * A trianoni katekizmus. Az Egyetemi nyomda jubiláris esztendejének egyik utolsó kiadása került az Íróasztalunkra. Az alig hatvanötoldalas füzet Magyarország tria­noni tragédiáját sorolja fel számokban, a statisztikusok pontos kimutatása alapján. Megtépettségünknek borzalmas képletei ezek a számok, és most, amikor Rother­­mere lord az egész világ figyelmét felhívta arra, hogy ezek a képletek valójában nem­csak egy nemzet, hanem Európa békéjét fenyegetik, talán nem árt, ha kezünkbe vesszük az Egyetemi nyomda katekizmus­­át, főleg azért, mert mindenkinek tudnia kell: mi volt, mi van és mi remélhető! Nagy-Magyarország területe 282.870 négy­zetkilométer volt és az 1920 június 4-én aláírt békeszerződés után ebből a területből maradt 92.607 négyzetkilométer. Nagy- Magyarország lakosainak száma 20.886.487 volt, maradt 7.599.246, tehát összesen negy­venkét százalék. Óriási veszteség érte ha­zánkat bányák, ipartelepek, erdők, szántó­földek, állatállomány és mindannak az el­vételével, ami egy nemzet békéjét és jó­létét jelenti. Történelmi bevezetést ad a kis füzet a nemzetiségek megtelepedéséről. Be­bizonyítja, hogy a németek, tótok, romá­nok, szerbek, rutének telepítések révén ke­rültek hazánkba a XII—XIII. századtól kezdve és a honfoglaláskor itt talált bolgá­rok, morva-szlávok, németek és a dunán­túli szlovének a X és XI. század folyamán beleolvadtak a magyarságba. Mi a béke* reviziri alja fejezetben megtaláljuk N’­tti vólt olasz miniszterelnök, Bryce volt angol miniszter, Charles Tisseyre francia kép­viselő. Lloyd George és főleg Ro­hrrmore lord nyilatkozatait és egyes cikkeit, melnek azt bizonyítják, hogy a trianoni vásáron vérünkből és vagyonunkból mindenki ka­pott, aki csak jelentkezett. Mert nagyrért­ű­ek voltak Trianon-kastély urai: nem kellett mást feldarabolni, mint a háborútól és kommunizmustól kimerült ezeréves ország ezeréves képét. * ötszáz szereplő a Balatoni Kultur­nap előadásán. Nagyszerű és a maga nemében páratlan lesz a Balatoni Kulturnap február 10-iki díszelőadása a Városi Színházban Az előkészületek lázasan tartani- A százhetven főnyi ének- és tánckar napról-napra próbál Résztvesznek az előadáson a magyar szín­művészet büszkeségei és a közönség kedven­cei, továbbá huszonkilenc cigányzenekar, úgyhogy az összes szereplők száma meg­haladja az ötszázat. A nézőteret erre az alka­lomra virág- és zászlódíszke borítják. FÓRUM CSÜTÖRTÖKTŐL

Next