Magyarság, 1928. október (9. évfolyam, 223-248. szám)
1928-10-14 / 234. szám
n Ernest Thompson Seton magyar-indián közös faji eredetben hisz Greenwich, október hótában a magántáborban, amelyben a nyár nyolc hetét töltöttem, ISO fia volt 9 —17 éves korig. Ezeknek alkalomadtán legalább kéthannadrészét kérdeztem meg négyszemközt, hogy mi a legkedvesebb olvasmánya, ki a kedvenc írója, melyik a kedvenc könyve? Minden korabeli fiú nyolcvan százaléka behozás nélkül felelte: — Legjobban Ernest Thompson Selon könyveit szeretem. A könyvei tekintetében elágaztak a vélemények, mégis a ,.Woodcraft and IndianMore“, a „Life Stories“ és a „Two little savages“ a legolvasottabbak. Az érdekes az, hogy a fiúk az európa nagyságú ország minden szegkiteből kerültek össze a táborban. A vélemény így keresztmetszet és általánosítható. Nálunk odahaza is nagyon rajonganak Sefonért, de az egész világnak is egyik legolvasottabb írója. Egy középiskolai (college) tanár magyarázta: — Már a nyolcéves gyermeket megragadják élettörténetei és nincs vele összehasonlítható nevelőértékű írónk. De a legöregebb ember is szívesen olvassa a könyveit Magyar fordítása nincs. Elmentem hozzá ezt elrendezni. Sikerrel. Sürgönyválaszban hívott meg ebédre és éjszakára Newryork Zugligetjébe, Greenwichbe, ahol 90 holdas „udvarházában" magaépítette házban lakik, egyórányira Newyork közepétől. Amint az ötórai villamos vonat befut, ott áll személyesen a nagy Scion, aki 47 év óta járja az indián területeket. Szikár, 186 centiméter magas, őszülő, széphajú ember, kackiásra sodorintott bajuszkával. Iia nem ismertem volna arcát a képekről, sehogyse hittem volna, hogy nem saját magának a fia. Hatvannyolc éves, de a fellépése nem futat negyvenet. Agg helyett mosolygós, inas, javakorbeli férfi. Az angol szívósság (angol születésű és teljesen angol ma is) párosulva azzal a szabad természeti életmóddal, amelyet mindenkor folytatott, csodálatos eredményeket mutat. Életrajzi vázlatról se lehet szó egy cikk keretében, ő maga éppen készül megírni autobiográfiáját, mégis tudni kell, hogy 35 éves korában, mint átható sikerű, világhírű szerző, vagyonnal vonult vissza minden alkalmaztatástól és azóta éli kedve szerint angolosan előkelő stílusú életét. Soffer (négy autó a házban!), szobalány, szakácsné, titkárok — ez csak a legelső amerikai házakban járja. Végigmegyünk állandóan nyitott „woodcraft“ táborán, aminek, úgy látszik, a legjobb fordítása az, hogy „nomád.“ A központ egy, az indán történelemben szerepet játszott „szent kő", amely sok indián gyűlélő tanúja volt századokon át, mint „tanácsszikla“ . — Azok a fiatalabb mozgalmak, így a cserkészet is, — magyarázza, — amelyek az őst, az 1902-ben megszervezett „Nomádok ligáját“ követték, sokban eltértek tőlem. Az én célom csak üdülés az emberek számára, négytől—kilencvennégy éves korig. A tanácskor közepén „tábortűz“ világítja meg a mi keresztünk négy végét, amelyeken jellemnevelési programunk szimbólumait látja. — Mi az a négy pont ? — A test szépsége, a hűség, a szeretet szolgálata, a vitézség szelleme. Íme, itt a főhely, itt ül a „chief“, a szertartások egész tartama alatt. (A chief, a festők, ez Ő.) Bemegyünk a házba: kívülről kunyhó, belülről palota, ő építette saját tervei szerint. Egy padlásszoba jut nekem, gerendamenyezettel, luxusberendezéssel. A „primitív" életet grandiózus kényelemmel köti össze. Láthatatlan kezek mindent mindig elrendeznek. Nyolcvanégy bőrkötésű, tenyérnyi vastag kötetet mutat, útijegyzeteinek kéziratai, telve eredeti rajzaival. Londonban két évig, Parisban három évig tanult rajzolni, festeni. Azt hiszi, hogy százhét olyan utat tart meg, amely legalább egy hónapig tartotta indiánok között a Nyugaton és az Északnyugaton, már mint Canadában Alaskáig. Harminc kötete jelent meg eddig, önéletrajzát a télen szándékozik megírni. Fő kötetei, így a Nomádok kézikönyve is, évenkint húszezres új kiadásban szoktak megjelenni. Este hosszan elbeszélgettünk. Nagyon érdeklődik Magyarország iránt, régóta vágyik meglátni és elveit személyesen akarja hirdetni a mindkét nembeli magyar ifjúságnak. Látja kissé megszeppent arcomat és ezért ezt a magyarázatot adja: — Wellsnek adok igazat, amit „The outtines of Historis"-jában megírt a mongolokról, mert régóta hiszem. Kiváncsi vagyok, mit szól hozzá. A nagy mongol ősnép — sok természetes okból — szétszóródván, sok törzse, nemzetsége ment keletnek és jutott a csukesi és alaszkai félszigeten át Amerikába. Más törzsek nyugatnak mentek és a nagy ázsiai síkságokon századokon át nomaditáivá, egyik ág eljutott Európába és megszállotta Magyarországot. Ezért önöknél nem indián alapokon, hanem eredeti magyar nemzeti alapokon, mese, tánc, énei segítségével lehetne és kellene férfiasságra nevelni a fiukat. * Felemlítem Roy Chapman Andrewsázsiai sivatagi expedícióinak csodás eredményeit, azzal a kérdéssel, hogy tőle vette-e a bizonyítékokat a magyar-indián közös eredetre vonatkozólag. — Közvetlen bizonyíték erre még nincs, én is következtetés alján jutottam rá, mint Wells. Egyik angol kritikusa azt írja Setonról, hogy Mark Twain és Beechen Stowe mellett („Tamás bátya kunyhója") Amerika legnagyobb, legolvasottabb és legnépszerűbb írója. Az ifjúsági mozgalomban a szabadban való életmnek Don Canlen Beard-jal együtt legrégibb és legnagyobb hirdetője, ő írta az első amerikai cserkészkönyvet és öt évig, 1910—15 volt Amerika első főcserkésze. Nem is választottak mást helyébe. Felesége szintén írónő és élénk résztvevője a hazája szellemi mozgalmainak. Jelenleg pánamerikai kongresszuson Hawaii szigetén, Honoluluban tartózkodik októberig. Ernest Thompson Seton, aki elbűvölő kedvességű házigazda, igen egyszerű és igen munkás életet élt. Titkárnője beszéli, hogy mielőtt tavaly a legnagyobb irodalmi díjat, a John Burroughs memorial modell megnyerte, 13—14 órát diktált naponta — váltott előfogatoknak. Három pazar kötésű fóliánst írt, amely előre elkelt: összesen 176 számozott és aláírt példányban jelent meg. Csak igen gazdag ember vehette meg. Most is naponta hétkor ül íróasztalhoz (engem is felvett hajnali fél hétkor) és legalább négy órát dolgozik itt, aztán legalább öt óra hosszat végzi manuális munkáját. Jelenleg egy fedett gyűléstermet épít, amelyben szabad tűzhely köré fognak gyűlni. — Amikor az irodalmi nagydíjat szóba hozom, Seton mosolyogva fordul titkárnőjéhez, egy mindentudó korosabb asszonyhoz. Kérem, hozzon egy marokkai érmeket Temesi Győző MICfRSII. Légy köszöntve öreg Európa Chicago, október hó Az utazási vállalatok irodáiban lázasan folyik a munka. Egyes hajóstársaságok vonalaira már hónapokkal ezelőtt nem lehetett jegyet kapni. Évről-évre emelkedik az Európát látogató amerikai turisták száma, amit három körülménynek lehet betudni. A dollár magas vásárló képességének, az italtilalomnak és a háború által előidézett migrációs folyamat rendszeres üzletileg megszervezett kihasználásának. A társas és egyéni utazásokat organizáló vállalatok gombamódra elszaporodtak és a kevésbé tehetős, pár hetes szünidővel rendelkező középosztálybeliek három-négyszáz dollár költséggel legalább kóstolót kapnak az eddig csak leírásokból, vagy hallásból tudott óvilágról. Ezek a kispénzű, de nagytömegekben átránduló turisták leginkább csak Franciaországot és Angliát keresik fel, mert Paris álmainak vágya minden átlagos amerikainak. Amint az igazhívőnek életében legalább egyszer el kell zarándokolni Mekkába, úgy minden valamirevaló amerikai okvetlenül felkeresi azt a várost, melyet ismerni vél a mozivászonról, vagy fő szellemi tápláléka a magazinok hasábjairól. Pária képviseli Európát és minden intelligens európai bevándorolt, — a németet kivéve, — melyet akcentusáról könnyen felismer, francia a legtöbbek szemében. Más nemzetek és országok nem igen érdeklik és nem is vesz tudomást azokról. Innét van az, hogy kora tavasztól késő őszig Páris szívében és a közismert helyeken több angol beszédet lehet hallani, mint franciát és dacára a francia kereskedő, szállós tisztes üzleti hasznának , mert dupla áron mér mindent az americain-nek, yanke-ek mégis elragadtatással beszélnek az olcsó árakról. De az Európát vizitelők között van egy réteg, mely nem azért kel át a nagy vizen, hogy Badeckerrel kezében végignyargalja az előírt látnivalókat, sem pedig, hogy valódi — nem bootlegertől — beszerzett italt szabadon fogyasszon, hanem hogy véreit felkeresse és azt a levegőt szívja, amely új erőt ad tüdejének és színeket, szépségeket telkének. Vannak — habár kevesen — intelligens amerikaiak is, akik bizonyos Európában töltött idő után, megkapják ezt az ösztönös vágyakozást, mely benne él minden, nemzeti érzéssel telitett kulturált európaiban. Mit tudják azt az „óhazában“ élők, hogy milyen látszólagos kicsiségek, amelyekben odaát benne élnek az emberek és amelyek fel sem tűnnek, újra megpillantva, mit jelentenek nekünk. A világháborút követő néhány esztendőben aránytalanul sokkal több képzelt, szellemi pályákon működő intelektuel vándorolt ki az űj világba, mint a megelőző évtizedekben együttvéve. Ezek az emberek, ha sikerült is jól-rosszul elhelyezkedni és ekszisztenciát teremteni maguknak, mégis sokszorosan érzik azoknak a kicsiny, de európai életet színessé tevő dolgoknak hiányát. Otthon irigyelik a Kovács Jánosokat, meg Nagy Pétereket az autójukért, meg bungalonjukért. Hát igen, talán a Kovácsok, meg a többi kis emberek mindent megtaláltak Amerikában, de sokunknak felcsillan a szeme, amint partra lépve, ismét rendes ablakokat látunk. Igenis, kettős és teljes egészében kinyitható ablakot, nem pedig nehezen járó, a szobát alig szellőző fel és lezárható szerkezetet. Talán nincsenek olyan nyílegyenes, szabályos utak, kocka rendszerben épített sivár épületekkel, de vannak görbén kanyargó kis utcák, öregtetős, meghitt, változatos képű házakkal. Az utcasarkon kávéház, rendes szabályszerű kávéház, nem a mi megszokott unalmas „drugstre“-unk, hol a rossz fagylalttól az orvosságig, bélyegen és cipőzsinóron keresztül mindent lehet kapni és ahol a kiszolgáló kisasszony, ha kell, közjegyzői (public notary) funkciót is végez. Csak Amerikában élve lehet eléggé megérteni és megbecsülni azeurópai kávéház bölcs szépségeit, amelyben van egy kevés Kelet romantikájából. Amit itt „cafehouse“, vagy cafeteria név alatt ismernek, az meg csak nem is korcs és úgy viszonylik a valódi kávéházhoz, mint a texasi „Grand Opera“ — hol tingli-tanglit adnak, — a Hofoperhez. Ha berendezésében szerényebb is némely európai szálló és nélkülözi azokat a luxus és kényelmi berendezéseket, amelyekkel talán joggal kérkedhetünk, mégis a szállás patriárkális kedvessége, a szobák és helyiségek régi bútorzata a nyugalom és meghittség kedves hangulatát váltják ki bennünk. Ódon katedrálisok, történelmi emlékekkel gazdag épületek elvezetnek a múltba, kiragadnak abból a csak jelen és jövőnek élő vágtató világból. Nem ragyognak vakító transzparensek és kivilágított keresztek a templomok faláról, vagy tornyáról, szemedbe kiáltva, hogy itt prédikál a híres X. Y. lelkész, vagy ez rugby játékosból lett „evangélista“, mert az üzleti konkurrencia kell, hogy bevonuljon oda is, hol kétszáznál többféle felekezet igyekszik nyújtani az üdvösséget. Színházat élvezhetni, jó előadásokkal és nem csupán Ziegfeld foliest, meg émelygős mozidarabokat. A városokon kívül erdőt, mezőt láthatni, nem pedig füstöt okádó gyárkéményeket és ha nincs is aszfaltozott és villannyal világított országút, de van párzsozsip és falusi élet. Nem baj, ha nem repít fel a felvonó az emeletre, de legalább nem kell élvezni a liftes boy undok jazz melódiás fütyülését, vagy ami még felemelőbb érzés, egy időre megszabadulunk az állati kérődzésre emlékeztető rágás automataszerű állkapocs munkának látásától. Mert ez már az idegekre megyés elkísér a társaskocsitól a moziba mindenfelé. Gumit rág bájos dupla festékréteggel kikészített, magazint olvasó flapper szomszédnőt, avagy termetes néger vis-a-vis-ed, erős dohányból készített külön bagót a rendőr, kalauz, tűzoltó, portás, soffőr, szóval akinek hivatása közben nem lehet dohányozni. A rágást megfelelő köpködés kíséri, amelynek akaratlan szemlélete szintén nem a legnagyobb gyönyör. Aki pedig nem rág, hát az dohányzik. A szivarcsutka elengedhetetlen kelléke az ameriaki férfinak, de míg az európai szivja szivarját a kedélyes amerikai inkább rágja azt. Innét van aztán, hogy a szivarszipka itt jóformán ismeretlen fogalom. Áldott szabadság, mely ifjúságunknak mindent megenged, deh jó, hogy az öreg Európában még korlátok között mozog. Micsoda jó érzés tudni, hogy nem gázolnak le maszatos ifjú óriások siux-indian harci kiál 1928 október 14. vasárnap tások között és nem rakja fel lábait melletted az ülésre valamilyen „független“ csemete. Mennyei érzés látni nevelésben részesült, udvarias gyermekeket, akik a rágógumit nem lökik cipőnk orrára. Vigasztalódj európai embertársam, ha nincs is autód, vagy gőzfűtéses lakásod, nyújt sok olyan szép és kellemes dolgot a lossunak csúfolt európai élet, amiért bel sokszor sír a lelkünk és amelyet megbecsülni és felismerni csak akkor tudunk, mikor észrevesszük annak hiányát. Légy üdvözölve drága, jó öreg Európa és maradj olyan, amilyen voltál. H. E. dr. Hfilasztgalosná.1 íi A 16 • , ebédlő, míszobdh Jitiliáml Hitelképes vevőknek Ifj. Tóth Kálmál szetiti kedvezmény mnasztatcs. IV. Semmelweis u. 4 Házasulandók és részletre vásárlók! figyelmébe ajánlott cégek. E rovatra hivatkozók kedvezményben részesülnek tÍRFABSZERK BÚTORHITEL Rendelésszerűen készült és raktáron levő bútorokat s minden 108 pengő után 5 pengős havi törlesztésre vásárolhatja 1 éven belüli törlesztésnél a kamatokat visszatéritjük KAJUWJS TESTVÉREK bútoráruházaezelőtt István uo. MOST- WESSELÉNYI UTCA | tizennyolc. (Kazinczy*u. sarok) errolcsóba beszerzése (FiLfflES BERTSUUftnflL I Károly-kamat Hl- Városházával ! szemben Alapítva 1 16001 BUTORHITEL készpénzárban. Évtizedek óta közismert bútor hitelosztályunkban hálószobák, ebédlők, úri szobák legkedvezőbb fizetési feltételek mellett kaphatók BOG-DIL kereskedelmi Rt. ezel. Balázs és Társa bútoráruház R., Bpest,VI. Vilmos császárut 43. Köztisztviselőknek legnagyobb kedvezmény Részféfizetésre^ő^rsoéi^ nők takaróval szaloncarniturák, matracok szőnyegek sodronyok paplanok — Készpénzárban elsőrendűek Magyar-utca nyolc Kárpitosmühelyben jófömíssi •fűn.iltisesu tsularok. Fizetési kesvezmenyárban, minőségben ato érthetetlen VIII., iSaruss - cica 47, József-körut saroknál) Kesslelre is Ernst Béla BÚTOR intőn AZi-ünO,bearatO'Ä-3.15 F,Ze,é" legolcsóbbat UHácsnál kedvezmény! 6-tól 10 hónapigAiMAX serlo takarók, berzselyek, szalongarniturák, szőnyegek, vasbatoros, matracok, paplanok béSzpénzárban. Ráday Mutra SS., kárpitosüzlet ELILEB SÉMIÜL cattól-tíz havi részletre sezlonok, matracok, Bergére ée ?zajongítzsiturák,ebédlőszékek, árverők, szőnyegek, paplanok, sodronyok, vaságyak Réka ,Wesselényi utca tíz elsőrendű minőségben íl T asztalos- D U E sa mesternél Bernáth utca 46. BUTORHITEL .f A E. A I O A keszpíurzárban 18 havi részletfizetésre. Ezer rendkívüli fizetési kedvezményt vidéki vevőknek is meg adom Sivistor Ignác bútoráruháza, Budapest VI. Des se w ifi'.y - 18-20. sz. Vilmos császár-ütés .Nagymezei BUTORWi SARLÓK! Válogatott hálók, miszofcák, konyhák kárpitoséra! SZENZÁCIÓS OLCSÓ ÁBBAN. kedvező RÉSZLET FIZETÉSI FELTÉTELEKKEL Köztisztviselőknek engedrvény. Vidékre ingyen csomagolás. ..Orioni Andráss? itt ötvenkettő. Bej. Eötvös-a sarok Feasr faradon isamrasa fiai:- ús KBriyna&Btoroi? legjobb legolcsóbb kivitelben rendelés.« is kaphatók BENDA műasztalosnál. kedvező fizetési feltételek mellett. Gyár: Damjanich utca harminchárom Városi mintaraktor: Wesselényi-utca tizenegy Telefon Komáromi jantss ulassic KSnpei: Jegenyék a szélben .......... p 6_ Vidróczky...........P 8.40 Hé, kozákok! »«a,«,,,,,,,,,,, P 2.40 Pataki diákok P 6.— Hat vőlegény ............... P 4.— Az idegen leány P 4.— Reménytelen szerelem .,,,,, P 6. Cs. és kir szép napok........ P 6.Magyarsán Kiadóhiystaiaban és *Ind *n könyvkereskedésben