Magyarság, 1929. június (10. évfolyam, 121-145. szám)
1929-06-01 / 121. szám
A Kassa—oderbergi vasút nyugdíjasainak mozgalma A kassa—oderbergi vasútnak ama volt alkalmazottai, akiket a törvényes nyugdíjból kizártak, vagy pedig a végkielégítés felvételére kényszerítettek, nyugdíjügyük revíziója tárgyában értekezletet tartottak, amelyet beszámolt a szervezőbizottság az egy évvel ezelőtt megindult mozgalom eredményéről. A körülbelül 300 főnyi érdekelt volt kortárs közül 280 jelentette be csatlakozását és közölte az állásuk elvesztése folytán szenvedett sérelmeiket. A beszámolóból örömmel vették tudomásul a megjelentek, hogy a kormánynál kérelmezett revízió iránti mozgalmat számos képviselő támogatja és hogy a kormány is kész arra, hogy közvetlen tárgyalások útján kísérelje meg a cseh kormánynál a nyugdíjügyek revízióját. A beszámoló során élénk feltűnést keltett az a statisztikai kimutatás, amely megállapította, hogy a végkielégítés felvételére kényszerűétt, nyugdíjjogosultsággal rendelkezett volt alkalmazottak egész végkielégítése 50 százalékát tette ki annak az összegnek, amelyet kaptak volna mai napig, ha nyugdíj élvezetében részesülnek. Annak jellemzésére, hogy mily igazságtalan és aránytalan volt a kifizetett végkielégítés és az a számítási alap amely a végkielégítés megszabásánál alapul szolgált, kimutatták, hogy minden végkielégítettnek jelenlegi alapon számított 12 évi nyugdíja többet tenne ki, mint amennyi végkielégítést kapott 10, 15 és 25 évi szolgálat után. Ezek a kétségtelen igazságtalanságok és megcáfolhatatlan számszerű adatok adnak reményt a volt kassa—oderbergi végkielégített alkalmazottaknak arra, hogy a cseh kormány a szabályszerű nyugdíj folyósításával a fenforgó sérelmek orvoslását fogja mielőbb fontolóra venni. Az értekezlet a szervezőbizottság jelentését megnyugvással vette tudomásul és elhatározta, hogy az összetartozandóság ápolása céljából minden hónap első felében a Magyarságban közlendő időben és helyen összejöveteleiket megismétlik. " A gyógykezelések legalább módszerei a balatonfüredi orvoskongresszuson Balatonfüredről jelenti a Magyarság tudósítója. A balatoni orvoshét negyedik napján, csütörtökön Bencze Gyula dr. egyetemi rk. tanár arról beszélt, milyen módon lehet a szervezetben összegyűlt fölösleges és zavartokozó vizet eltávolítani. Ezek az anyagok kóros vérkeringési viszonyok, gyenge szívműködés, érmegbetegedések, vesebajok és bizonyos belső szekréciós elváltozások következtében a szövetekben halmozódnak fel. A gyógyszerek hatása különböző és az eljárás akkor helyes, ha céltudatosan a beteg szervezet olyan része felé irányítjuk a kezelést, amely a megfelelő gyógyszerre reagál, így a megfelelő vízhajtó eljárás vezethet csak eredményre. Bizonyos tekintetben olyan ez, mint a céllövő munkája: ha a céltábla fehér részébe talál, akkor csak ártatlan papírdarab sérül meg. Az orvosnak nem szabad melléje találni, mert akkor nemcsak a siker marad el, hanem a szervezet más részét is megkárosíthatja. Kövesi Géza dr. igazgató-főorvos a máj, a hasnyálmirigy és a lép megbetegedéséről tartott előadást. Renkívül fontos összefüggés van a máj, a lép és hasnyálmirigy működése között. A vese megbetegedése sok esetben maga után vonja a hasnyálmirigy súlyos elváltozásait, amelyeket sokszor csak műtéttel lehet gyógyítani. Egyes családokban a sárgaság átöröklődik. Megtörtént, hogy 160 évvel ezelőtt nagy Frigyes hadseregében szolgált tiszt ilyen sárgaság miatt öngyilkos lett és az utódai közt még ma is meg lehet találni az örökletes sárgaságban szenvedőket. Ilyen esetek Röntgenkezeléssel, vagy pedig a lép kiirtásával gyógyíthatók Nagy érdeklődés között ismertette a lépnek legújabban fölfedezett működését: a benne felhalmozódott és normális körülmények között a keringésben részt nem vevő vérmennyiséget a lép magas hőmérséknél és munkánál hol visszatarthatja, hol meg kipréseli. Ez az újabb megállapítás igen nagy fontosságú vérkeringési zavarok kezelésénél. Délután mintegy nyolcvan orvos hajón kirándult Siófokra. Ott Zsembery Gyula dr. főjegyző és László Ferenc fürdőigazgató fogadta őket. Az orvosok egy része a badacsonyi hegyvidéket látogatta meg. Este a mozi helyiségében bemutatták a hordozható Röntgen-gépeket. Pénteken Bakay Lajos dr. egyetemi tanár a sebészeti fertőzések újabb gyógyítási módszereit ismertette. A háborúban, amikor minden gyakorló orvos, aki a harctérre kikerült, kénytelen volt sebészettel foglalkozni, igen hasznos tapasztalatokat szerzett a sebkezelés terén. Itthon folytatták a kutatásokat és sokszor rendkívüli dolgokra jöttek rá. Előfordult, hogy egy beteg sebe fertőzést kapott, Sat hónapo®át kezelték eredménytelenül. A lábában már bénulás jelentkezett. A klinikán megállapították, hogy diftéria-bacillusok okozták a fertőzést. Ekkor diftériaellenes szerrel kezelték és hat nap múlva a beteg állapota annyira javult, hogy egyszerű kenőccsel hazaküldték a lakására. Hasenfeld Artur dr. egyetemi rk. tanár a vérkeringési elégtelenségekről tartott előadást. Következtetése az, hogy a természet bámulatosan célszerű védelmi intézkedéseket tett, hogy a keringési zavarokat lehetőleg kiegyenlítse. Legfőbb törekvésünk az legyen, hogy a természet szabályozó törekvéseit kellő gyógykezeléssel támogassuk. Bemutatott egy készüléket, amellyel egyszerre öt orvos hallgathatja a szívműködést. A hallgatóság részéről Halász Miksa dr. egészségügyi főtanácsos (Zalaegerszeg), Kerbolt László dr. (Sárosd) és Temesváry István dr. tisztifőorvos (Eger) mondtak köszönetet az előadásokért. Pénteken délután az orvostársaság különhajón átment Balatonalmádiba. Az előadásokat szombaton délben fejezik be. MMplAHL&fa 1929 junius 1. számba! A főváros közgyűlése az üzemek fenntartása mellett döntött Pénteken délelőtt tartotta a főváros törvényhatósági bizottsága folytatólagos rendes közgyűlését, amelyen sorra került Zala Zsigmond indítványa, amely tudvalevőleg azt célozza, hogy a főváros a kereskedelemnek és iparnak versenyt támasztó üzemeit szüntesse meg. Zala Zsigmond megokolta indítványát, majd a közgyűlés kimondta az indítványra a sürgősséget, úgy, hogy az elnök nyomban megindította a vitát. Elsőnek Borvendég Ferenc tanácsnok ismertette a tanácsi előterjesztést. Előadta, mi volt eredetileg az üzemi bizottság határozata. A megszüntetésre ítélt üzemek megszüntetése dolgában a szükséges intézkedések megtörténtek, a belügyminiszteri leirat kifogásait a bizottság tárgyalta és elhatározta, hogy felterjesztésben kérni fogja, tekintsen el a belügyminiszter a leiratban foglalt kifogásoktól, engedje meg tehát továbbra is a tésztagyártást és a tüzelőszerraktárnak önálló üzemként való fentartását. A vita első szónoka Vértes Emi volt, aki határozati javaslatot terjesztett elő a világítási, vízellátási, közlekedési, kórházi stb. intézményeken kívül az összes többi üzemek megszüntetése érdekében. Hoffmann Mihály a kisipar helyzetét ecsetelte. Joanovits Pál volt a következő szónok, aki a Keresztény Községi Polgári Párt álláspontját terjesztette elő. Hangoztatta, hogy a közgyűlés már 1927-ben, s azóta is többször, legutóbb néhány hónappal ezelőtt foglalkozott az üzemi kérdéssel. Ezekben a közgyűlési határozatokban a törvényhatóság körülírta, hogy mely üzemeket kívánja fentartani, melyeket akarja átszervezni, vagy korlátozni, végül melyeket kívánja megszüntetni. E határozatokat nagy megfontolás előzte meg. E közgyűlési határozatot egyébként a belügyminiszter is jóváhagyta. Nyilvánvaló, hogy az üzemek ellen megindult támadás nem annyira a többi kisebb, kevésbé jelentős üzemek ellen irányul, hanem elsősorban a községi élelmiszerüzem ellen Ami az üzemek megszüntetésének szükségességét illeti, egyáltalában nem tudták Zala bizottsági tag argumentumai meggyőzni. Az élelmiszerüzem akkor létesült, amikor még híre sem volt annak, hogy háború lesz valaha. Nem lehet tehát azt mondani, hogy háborús üzem. Maga Vázsonyi Vilmos volt az, aki belátta, szükségesnek tartotta és kezdeményezte az üzemet. A nagyközönségnek kell az élelmiszerüzem. Kérdezzék meg a háziasszonyokat. Ha megszűnne az élelmiszerüzem, egészen biztos, a nagytőke, a bankokrácia ülne bele vezérigazgatóval. (Nagy zaj.) A nagytőke szeretné olcsó pénzért megszerezni a nagytömegek érdekeit szolgáló intézményt. Pártja nevében a korábbi közgyűlési határozat végrehajtását kívánta. A Keresztény Községi Párt fontosabbnak tartja 980.000 ember érdekét, mint 30 nagyvágóét. A Keresztény Községi Párt nevében azt az álláspontot foglalja el, hogy a régi közgyűlési határozat mellett szükségtelen és időszerűtlen újabb határozat hozatala, mert az üzemek megszüntetése nem a kisemberek érdeke, s káros volna a fővárosra. A tanácsi előterjesztést fogadja el azzal, hogy némi szemrehányással is illeti a tanácsot, amiért oly soká húzódott a közgyűlési határozat végrehajtása. Belatiny Artúr szerint semmiképpen sem közérdek, hogy az üzemek fenmaradjanak. Steinherz Simon szerint a közüzemi kérdést mesterségesen csinálják, hogy azzal bizonyos keserűségeket levezessenek. Folytatni kell a közüzemi politikát. Több felszólaló nem jelentkezett, erre az elnöklő Buzáth alpolgármester berekesztette a vitát és a bizottsági tagok egy részének kívánságára elrendelte a név szerinti szavazást. A tanács előterjesztése mellett 69-en, a tanács javaslata ellen 34-en szavaztak. Ezzel az üzemek generális megszüntetését célzó indítványok elestek és a közgyűlés többsége a tanácsi előterjesztés mellett foglalt állást. A közgyűlés elhatározta, hogy a miniszteri leiratra felterjesztést intéz a belügyminiszterhez, melyben kéri, hogy a tüzelőszerraktárra, a termelők felhagyott parcelláiból kikerülő sírkövek feldolgozására és értékesítésére vonatkozó közgyűlési határozatokat változatlanul hagyja jóvá, a községi élelmiszerüzemre és a községi kenyérgyárra vonatkozó rendelkezéseitől pedig tekintsen el. Kilenc órakor az elnök szünetet rendelt el. Szünet után az indítványokra került a sor. Farkas József dr. terjesztette elő a tisztviselői lakásépítés megvalósítására vonatkozó propozícióját, amelyet úgy vél megvalósíthatónak, hogy e célra tőkésítsék a lakpénzek kifizetésére felhasznált évi tízmillió pengőt E tízmillió pengő tőkésítésével tíz éven át százmillió pengő áll a rendelkezésére. Építeni kellene 10.208 lakást, összesen 20.AGO szobát Szobánként 8000 pengő építési költséget számítva, 152 mióba kerülne az építkezés kereken, vagyis falvi 522.000 pengővel kellene a városnak hozzájárulni a tőkésített összegen kívül az építési költségekhez. Számításba véve azonban azt, hogy megtakarítaná a főváros az évi tízmillió lakáspénzt, amely időközben esetleg emelkedik is, valamint számolva a telek és az ingatlan értékemelkedésével, igen megérné a fővárosnak az akció azt az 52 milliót, amit e célra áldozni kellene. Az indítványt kiadják a tanácsnak, a többi indítványt törölték, majd a napirend hátralévő részét tárgyalták le, csupa kisebb jelentőségű ügyet. tt KKMM a legszebb helyen, az Erzsébetutcában eladó 1900-öses telken egy családi ház, mely áll két lakásból. Az egyik három utcai szoba, konyha, a másik egy udvari szoba, konyha. A vasúti állomástól és az 55-ös, valamint A villamostól egyaránt 3 percnyire. Ára 15.000 pengő. Cím: Rákospalota, Erzsébet utca 39. Megtekinthető bármikor. Napirend Június 1., szombat. Nap kél 4 óra 8 p., nyugszik 7 óra 48 p. Hold kél 1 óra 21 p., nyugszik 12 óra 14 p. Római katolikus: Pamfil vt., protestáns: Pamfilius. MINISZTEREK FOGADNAK: Miniszterelnök, külügyminiszter, pénzügyminiszter, gazdasági miniszter és népjóléti miniszter előzetes bejelentés alapján. KÖNYVTÁRAK: Fővárosi nyilvános könyvtár 1—19 Akadémiai könyvtár 15—19. Egyetemi olvasóterem 9—19 Iparművészeti könyvtár J Üslői-út 33. 10—13 Kereskedelmi és Iparkaara könyvtára (Szemere u 6.) 9—14 Egyetemi könyvtár (Ferenciek-tere 6/a) 9—20 Széchenyi könyvtár (Múzeum-körút 14 szám) nyitva 9—16 Vakok könyvtára Hola utca 1.) nyitva 8—12. Erzsébet Népakadémia könyvtár (Szentkirályi-u. 7 sz.) 17—20 Állatkert könyvtára (Állatkerti 14—17. Természetvidományi Társulat könyvtára és olvasóterme (Esterházi-) 14—16.1 9—12 és 15—19 Mezőgzdasági könyvtár (Széchenyi-sziget) 10—13 Statisztikai könyvtár (Keleti Károly-utca 5.) 9—13 Magyar Földrajzi Társaság könyvtára (Sándor-utca 8.) nyitva 16—19.* — MÚZEUMOK: Nemzeti Múzeum nyitva 9—14. Mezőgazdasági múzeum (Széchhenyi-szigeti 10—13 Szépmát múzeum (Aréna-ut 41.) minden kor szobrászata gipszgyűjtemény 10—H 14 Iparművészeti múzeum (Üllői-út 33.) textil-, kerámiai osztály 9—H 14 Kereskedelmi múzeum (Iparcsarnoki )—18 Erzsébet királyné emlékmúzeum (Királyi palota) 8—12. 14—16 Széchenyi-szoba (Akadémia) nyitva 10—12 Országos Magyar Iparművészeti Társ. állandó kiállítása (Andrássy út 69) nyitva 9—14 Aquincumi múzeum (Szentendrei ut 7.) 9—2, 15—18 Ráth György múzeum (Vilma királyné ut 12.) 9—10 Hopp Ferenc múzeum (Andrássy út 103 ) 10-13 Fővárosi múzeum (Stefánia-út), nyitva 9—14. Közlekedés múzeum i Hermina ut 16. 9 — 12 KIÁLLÍTÁSOK: Nemzeti Szalon: A LXV. csoport kiállítása 9—14. — Szépművészeti múzeum: Honoré Daumier grafikai munkáiból rendezett kiállítás 9—14. — Az Iparművészeti Társulat állandó kiállítása 9—14. Tömegesen feladásra kerülő csomagjait a posta üzlethelyiségéből díjmentesen elszállítja. A vívóbajnokok X, 3 A magyar Az olasz A görög ■s. SZÜLŐKNEK, akik leányaikat továbbképzésre, vagy nyári üdülésre az egészséges, szép Svájcba óhajtják küldeni, legjobban ajánlhatók: BUSER PROFESSOR LEÍMÓ NEVELŐ INTÉZETEI Teufen (Appenzell Kanton), St.-Gallen mellett, német Svájc, 870, m. t. f. — Chexbres, Laussane mellett, francia Svájc, a gyönyörű Genfi-tó fölött. Mindkét intézet a német és francia Svájcban vezető helyen áll. Nyelvtanítás, kereskedelmi, háztartási és gimnáziumi osztályok, zene, sport stb. Ideális nyári tartózkodási hely, idény júliustól—szeptemberig. — Buser professzor, mindkét intézet tulajdonosa és vezetője, most szombattól, június 1-től csütörtökig, június 6-ig, Budapesten tartózkodik és mindennemű felvilágosítást megad. Prof. Buser a Hungária-nagy szállóban lakik, ahol mindennap reggel 9-től 1 óráig személyesen áll az érdeklődők rendelkezésére.