Magyarság, 1929. október (10. évfolyam, 222-248. szám)
1929-10-01 / 222. szám
1929 október 1. kedd Bethlen István gróf miniszterelnök a revízióról, a reparációról, a demokratikus reformokról és a gazdasági problémákról Bethlen István gróf miniszterelnök, mint más években is, az idén többhónapos hosszú nyári szünetet tartott, amely alatt szinte semmiféle formában sem vett részt a politikai és államügyek intézésében. Szabadságidejét inkepusztai birtokán töltötte, ahonnan csak nagyon ritkán jött fel a fővárosba, az utóbbi két hetet pedig vadászattal töltötte az ország különböző vidékein. A miniszterelnöknek a politikai élettől és a közügyekből való hosszas távolmaradása meglehetős feltűnést és többé-kevésbé éles kritikát váltott ki politikai körökben, amelyek hatástalanok maradtak, mert a miniszterelnök tovább folytatta nyaralását. Passzivitása csak most ért véget; október elsejére Bethlen István gróf miniszterelnök visszatér Budapestre és átveszi hivatalát. Munkásságának megkezdése előtt Lőkópusztán fogadta több fővárosi lap munkatársát, akik előtt nyilatkozott a belső és külső politika legfontosabb aktuális problémáiról. A miniszterelnök nyilatkozatában a következőket mondotta: bátorította, a másik Martint tüzelte. A két ember vágta, ütötte egymást Lihegve, hörögve, véresre habzott szájjal rohantak egymásnak, az öklük csattogva vágott a másik testébe. Néha összekapaszkodtak, marták, szakgatták egymást Lezuhantak a fedélzetre, ott fetrengtek, átbukva egymás testén, egymás torkát keresve. A halott fedélzet megtelt élettel. A matrózok kurjongatva, kiabálva táncoltak a két küzködő körül, az izmok megfeszültek bennük, az öklük görcsbe szorult. Benne éltek az ütésekben, amit azok osztogattak egymásnak s mikor Jack véres arccal elterült a fedélzeten, úgy sóhajtottak fel kéjesen, jóllakottan, mintha valami nagy lakomát ettek volna végig. Martin véresre vert arccal, cafatos szájjal, boldogan, büszkén ült fel ismét a raktárra s magához füttyentette Luxot. — Szegény, öreg kutya, szegény, öreg kutya, — mondogatta lihegve s véres kezével gyöngéden simogatta az állat okos fejét. Jack is feltápászkodott és odatántorgott a raktárhoz, ahol ellenfele ült. — Azért mégis beléd rúgtam, Martin. — röhögte véres szájával. Az emberek harsogva, boldogan kacagtak. A csend fojtogató réme lefoszlott a lelkükről. Felpezsdült vérük nótás zuhogással száguldott bennük. Az egyik elővette a harmonikát és játszani kezdte: „Gyöngyélet a matrózélet.. Az emberek vele énekeltek. Lux elhúzódott tőlük s félretartott fejjel, keservesen vonitott fel a magasba, ö, szegény, nem értett semmit, mert csak a kutya volt. Pénzintézeti Központ és a Nemzeti Bank munkája a pénzválság enyhítéséről . A pénzdrágaság enyhítése súlyos kérdés. A világ pénzpiacának helyzete ma — jól tudjuk — nagyon feszült. Angliában most emelték fel a kamatlábat és nagy kérdés, hogy meddig fog ez az állapot tartani? Addig pedig csak palliatív eszközökkel segíthet a bajokon a magyar kormány. Ez alatt olyan intézkedéseket értek, mint amineket a legutóbbi minisztertanács tett, amikor a hizlalási hitelt újból lehetővé tette a gazdák számára, vagy amikor a nyár folyamán a fagykárok által sújtott vidékek részére nagyobb hiteleket bocsátott a kormány rendelkezésre. Ezek azonban mind olyan eszközök, amelyekkel a kérdés megoldva nincs, momentán segítséget nyújtanak. Természetesen hatnia kellene a Pénzintézeti Központnak a vidéki pénzintézetekre, hogy azt a margeot, amelyet a Nemzeti Bank kamatlába és az ő általuk a gazdáknál kihelyezett pénzek után vett kamat között mutatkozik, lehetőleg csökkentsék. És itt, azt hiszem, hogy a Pénzintézeti Központ derék munkát végzett a múltban a Nemzeti Bankkal együtt. Remélem azonban, hogy még fokozottabban fogja ezt a hivatását betölteni a Pénzintézeti Központ, valamint a Nemzeti Bank a jövőben. Erőszakos eszközökhöz azonban ezen a téren A revíziós mozgalom időpontja és tempója A miniszterelnök ezután a békerevízió kérdéséről beszélt hosszasabban és ismételten hangoztatta, hogy a magyar kormány a revíziót óhajtja, annak érdekében külső és belső politikai téren mindent meg akar tenni, amint az természetes is. Abban a meggyőződésben vagyok, — mondotta a miniszterelnök — hogy a revízió helyes külpolitikával, a belső renddel, a nemzeti egység és helyes belpolitika segítségével érhető el. Ezalatt értem azt, hogy kerüljünk minden olyan lépést, amely a politikai, pénzügyi és gazdasági konszolidációt a legcsekélyebb mértékben is veszélyeztethetné. Nem tartom tehát időszerűnek olyan kérdések erőszakolását, amelyek ebből a szempontból aggályosaknak tűnnek fel, még akkor sem, ha különben elvi szempontból helyesek, elfogadhatók, sőt az idő és kor szelleméből folyólag el sem lesznek kerülhetők. Köztem és azok között, akik ezen a téren követeléseket állítanak fel, nem elvi differenciák állanak fenn, csak az időpont megválasztása tekintetében és a tempó kérdésében van közöttünk nézeteltérés. Kötelességemet úgy vélem teljesíteni, hogy rámutatok azokra a veszélyekre és bajokra, amelyek származhatnak abból, hogyha ezeknek a követeléseknek idő előtt enged a kormány és experimentumokba bocsátkozik, amelyeknek eredménye legalább is nagyon kétséges. A kultusztárca túlméretezése és a revízió . A revízió kérdésével függ össze a kultuszköltségvetés problémája is. Többször hallottuk azt a szemrehányást, hogy a kultuszköltségvetés túl van méretezve. Igaz lenne ez a megállapítás akkor, ha a magyar nemzet véglegesen belenyugodott volna az ország megcsonkításába és nem követne revíziós politikát. Mi azonban követeljük nemzeti egységünk helyreállítását, gondoskodnunk kell tehát arról, hogy azok a szellemi tőkék készen álljanak, amelyek a nagyobb ország adminisztrációjához, közgazdasági életének irányításához és politikai tevékenységének felvételéhez szükségesek. A kormány mulasztást követne el, ha nem lenne meg benne a kellő előrelátás ebből a szempontból. Demokratikus politikai célok és a gyakorlat A miniszterelnök ezután azokkal a kifogásokkal foglalkozott, amelyek a demokrácia szempontjából bírálták a kormány politikáját és különböző szempontokból a demokratikus irányú fejlődés tempójának gyorsítását sürgették. Bethlen István gróf ezekről a kérdésekről a következőket mondotta: — Több ízben hangoztattam, hogy fokozatosan és rendre a közszabadságok, sőt a választójog terén is a demokratikus irányban kell fejlődni. Ebben a kérdésben is nem a lényegben, hanem a tempó kérdésében van differencia köztem és azok között, akik siettetnek. Számtalanszor hangsúlyoztam, hogy a mai nehéz helyzet a legrosszabbul megválasztott időpont lenne a különben is megrázkódtatásokkal járó reformoknak az egyik napról a másikra meggondolatlanul való keresztülvitelére. A fő kérdés az, hogy az ország külpolitikai helyzetét javítsuk, hogy nemzeti egységünket visszanyerjük, hogy a háború és a forradalmak által okozott szociális bajokat és ellentéteket megszüntessük. A titkos választójog és a belső rend . Hogy titkos választójog lesz-e, az nem kétséges, ezen a téren azonban, felfogásom szerint, a kiterjesztés csak fokozatos lehet. A reformot akkor kell keresztülvinnünk, amikor az nem járhat katasztrofális hatással parlamentünk életére és a nemzet életére. Ennek is el fog jönni az ideje, egyelőre azonban a sajtó, az egyesülési és gyülekezési jog az az irány, amelyben egy lépést kívánnék tenni előre. A titkos választójog tekintetében most vannak folyamatban az előkészületek a megyei általános választásokra, amelyek az egész vonalon titkosak lesznek. Az itt megnyilvánuló jelenségek mindenesetre tanulságul fognak szolgálni a kormánynak abban a tekintetben, mikor és hogyan foglalkozzék ezzel a problémával a képviselőválasztói jog terén is. Azt mondják, hogy Németország azért ért el külpolitikai sikereket, mert demokratikus ország. Erre az a válaszom, hogy a német hatalmas nemzet, míg mi kis nép vagyunk és így sokkal nehezebb a helyzetünk. Hiába fogja Magyarország behozni a legdemokratikusabb intézményeket, ha ezeknek érvényesülése mellett nem tud majd rendet tartani a maga portáján, ami nekünk első és legfontosabb feladatunk. Az elvek érvényesítése terén azt a tempót kívánom betartani, amely mellett az ország békéjét és nyugalmát megőrizhetjük. Nem kívánom és az országra nézve a legnagyobb veszély volna, hogyha újból olyan parlament, vagy annál sokkal rosszabb parlament ülne össze, mint amilyen 1919-ben, az összeomlás és forradalmak után az általános titkos választójog alapján összeült. Az ellenségemnek sem kívánom, hogy az én helyemen legyen köteles akkor az országban rendet tartani. A miniszterelnök ezután foglalkozott azokkal az éleshangú kritikákkal és a különböző javaslatokkal, amelyek a demokratikus fejlődés kérdéseivel kapcsolatban az utóbbi időben nyilvánosság elé kerültek és elmondotta, hogy Baltazár püspökkel legközelebb személyesen fog tárgyalni tizenkét pontjáról, majd a következőket mondotta: — A különböző akcióknak nem az a céljuk, hogy a kormány bizonyos reformokat megvalósítson, hanem az, hogy a kormányt ilyen jelszavak segítségével a nyeregből kiemeljék. Szegénységi bizonyítványnak tartom, ha magyar politikusok nem konkrét és objektív érvekkel, hanem kevéssé vagy esetleg rosszul informált külföldi jóakaróink bevonásával és csatasorba állításával akarnak a belpolitikában sikert elérni, amelyet én a magam részéről semmi körülmények között nem vagyok hajlandó alátámasztani. Közállapotainkat csak mi ítélhetjük meg, nem a külföldiek . Megszégyenítőnek tartom az országra nézve, hogy megszólaltatnak egyes külföldi embereket az ország közállapotáról, akik azokat alig ismerve, de helybeli politikusok 3 A mezőgazdasági termelés bajai — Kétségtelen tény, hogy mezőgazdaságunk súlyos válsággal küzd. A válság okait különböző tényezőkben lehet megtalálni: egyfelől a mezőgazdasági termények árának hanyatlásában, másfelől a hitelkérdés nehézségeiben, harmadszor pedig az állami terhekben. Az összes mezőgazdasági termények árhanyatlása okozza, hogy a mezőgazdaság ma nem olyan rentábilis, mint volt azelőtt. Mindenekelőtt ki kell jelentenem, hogy ezt abnormis, kivételes és átmeneti helyzetnek tartom. Annak a következménye ez, hogy az utóbbi évek, különösen a múlt esztendő rekordtermése óta az exportállamoknak óriási készleteik vannak, amelyek természetszerűen nyomják a világpiaci árakat. Ezzel magyarázható, hogy a világpiaci ár és a magyar árak között igen nagy a különbség, sokkal nagyobb, mint amilyen normálisan szokott lenni. Egyáltalában nem tekinthető ugyanis normális helyzetnek az, hogy amikor Csikágóban és Liverpoolban 27—28 pengő között állanak a búzaárak, — akkor Budapesten 21 pengő a búza. És ugyanez a helyzet a többi mezőgazdasági termények áránál is. __ Ha ezt sikerül csökkenteni, már sokat nyertünk a magyar termelés számára, bizonyos azonban az, hogy exportállam lévén, nem mi diktáljuk az árakat, hanem a világpiaci árak mértékadók reánk nézve. Addig, amíg változást nem tudunk elérni, egy állandó iparosodási folyamat lévén, amelyet a kormány által támogatandónak tartok, a helyzet változását nem igen várhatjuk, itt is lehet azonban, az export alátámasztásának segítségével, enyhítést elérni. Különösen az exporthitel kérdését kell a kormánynak komolyan tanulmányoznia, a tarifapolitikában bizonyos mozgékonyságot kell tanúsítanunk, minden módon lehetővé kell tenni a termelésnek kivételes konjunktúrák kihasználását. Ezt az utat eddig is követtük, fokozottabb mértékben kell követnünk a jövőben. A mezőgazdasági termelés reformja __ A mezőgazdaság talpraállásának másik előfeltétele a mezőgazdasági üzemek átalakítása, illetve olyan termények fokozottabb termelése, amelyek könnyebben elhelyezhetők és a nagyobb transzportot is megbírják. Itt a földmivelésügyi miniszter termelési politikája bír nagy jelentőséggel és nem szabad lekicsinyelni azokat a kis eszközöket, amelyek gyakran igen hatékonyak, például tejtermelő gazdaságainkat, baromfitenyésztésünket, tojástermelésünket, gyümölcs- és zöldségtermelésünket, amelyeket fokozni kell, esetleg más termelési ágak rovására is. Ide kapcsolódik szervesen a kereskedelemügyi miniszter helyes útépítési politikája, valamint a kisvasutak kérdése, amely a termelőt közvetlen kapcsolatba és biztosabb összeköttetésbe hozhatja a fogyasztóval és a világpiaccal is. Itt nem lehet hangzatos jelszavakkal dolgozni. Itt a detailmunkának van tág tere és ezt lekicsinyelni semmi körülmények között nem szabad. Mindez azonban szintén összefügg nagy beruházási politikánkkal, amelynek lehetőségét a párisi tárgyalások és a pénzpiac kedvezőbb alakulása kell, hogy megelőzze, illetve meghozza. Ezzel csak felelni akartam azokra a kritikákra, amelyek a kormány közgazdasági politikájával szemben a közelmúltban is kiadós mértékben elhangzottak. Mi minden termékeny kritikát örömmel fogadunk, hiszen nem tartjuk magunkat csalhatatlanoknak, különösen minden gyakorlati javaslatot a kormány a legkomolyabban mérlegel. Kérem mindazokat, akik komolyan szívükön viselik az ország gazdasági életének javulását, akár kormánypárti, akár ellenzéki oldalon állanak, működjenek együtt ők is abban a munkában, amely hosszú és nehéz feladat, de amelyet el kell végeznünk. Az adók enyhítésének terén csak kis lépések tehetők . Az adópolitika terén a kormány komolyan törekszik arra, hogy a költségvetés kiadási összege ne emeltessék tovább, hanem lehetőleg csökkenjen. A pénzügyminiszter ennek megfelelően az egész költségvetést revízió alá vette, a jövő költségvetés ennek a szempontnak remélhetőleg már meg fog felelni. Az természetes, hogy ezen a téren csak kis lépések tehetők, de már az is nagy eredmény, ha a költségvetés további felduzzadásának gátat vetünk, ami pedig minden körülmények között megtörténik. A krízisen keresztülmenő közgazdasági élet a költségvetéssel szemben fokozottabb követelményeket támaszt, mert hiszen az ipar helyzete sem rózsás. Az ipar foglalkoztatása állami kötelesség is, nagyobb állami kölcsön fölvétele nélkül nagyobb arányú programot ezen a téren nem valósíthatunk meg, még mindig arra vagyunk utalva, hogy a büdzsé keretén belül eszközöljük a beruházásokat, nyúlni nem lehet. Az erőszakos intézkedések itt nemcsak hogy nem segítenének, hanem egyenesen károsan hatnának. Hosszúlejáratú hitel a gazdáknak — Arra kell törekednünk, hogy mentől nagyobb mértékben tudjuk biztosítani a gazdák számára a hosszúlejáratú hitelt, mert hiszen ennek segítségével konvertálhatja a gazda a váltóadósságát, amiért olyan magas kamatot kénytelen fizetni. A hosszúlejáratú hitel kérdésének megoldását elsőrangú feladatnak tartom, azonban meg kell jegyeznem, hogy ez a probléma is összefügg a pénzpiac helyzetével, amelynek javulását kell várnunk, mert enélkül nehezen tudnánk a megoldáshoz jutni. A magyar kormány semmiesetre sem vállalhat újabb reparációs terheket Bethlen István miniszterelnök ezután a járásban folyó úgynevezett keleti jóvátételi konferencia problémájával foglalkozott és rámutatott arra, hogy ezek a tárgyalások a magyar állam hitele szempontjából igen nagy jelentőségűek. Mag a magyar állam vagyona és jövedelmei az esetleges reparációk részére vannak lekötve, — mondotta a miniszterelnök, — addig nincs teljesen szabadkezünk államkölcsönök felvételére. A hitelezők és a külföldi tőke azonban addig nem bírhat sem azzal a bizalommal, sem azokkal a garanciákkal, amelyek szükségesek ahhoz, hogy egy nagyobb államkölcsön felvehető legyen. A reparációs probléma eltűnése a világ színpadáról óriási lépést jelentene pénzügyi és gazdasági rekonstrukciónk és újjászületésünk terén. Addig új beruházási program, amire a magyar állammak és a magyar közgazdaságnak égetően szüksége van, nem vihető keresztül. Az iparnak, a mezőgazdaságnak, az egész magyar közgazdasági rekonstrukciónak nagy érdekei fűződnek ahhoz, hogy ezek a tárgyalások sikeresen érjenek véget és Magyarország újabb terhek vállalása nélkül nyerje vissza pénzügyi szuverenitását. Egyébként újabb terheket a magyar kormány semmi körülmények között sem vállalhatna magára.