Magyarság, 1931. augusztus (12. évfolyam, 173-196. szám)
1931-08-25 / 191. szám
1031 augusztus 25, kedd мтиянша bel- és külföldön a közönség ne ismerne, ő mint külügyminiszter tovább folytatja Bethlen István és Walkó Lajos külpolitikáját. Ennek folytán további törekvésünk az Olaszországgal kiépített és állandóan erősödő baráti viszony zavartalan ápolása. E barátság azonban sohasem volt agresszív ésmások ellen irányuló, az nem akadályozta meg azt, hogy jó viszonyunk fenmaradjon Németországgal és hogy Franciaországgal való viszonyunk állandóan ne javuljon és ne találjunk francia részről megértésre és barátságra. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a külföldi kölcsönt minden politikai feltétel nélkül kaptuk meg és Franciaországgal a kormány mindig csak pénzügyi és gazdasági alapon tárgyalt. Angliában és Amerikában mindig megértésre találtunk. Törökországgal, Lengyelországgal és Ausztriával barátsági és kereskedelmi szerződésünk van és szakadatlanul munkálkodunk a gazdasági kapcsolat kiépítésére Németországgal, Olaszországgal és Romániával. A cseh-magyar tárgyalások Jelenleg gazdasági tárgyalásokat folytatunk Csehországgal és Franciaországgal. E szerződések arra a jogos reményre adnak okot, hogy az általános gazdasági krízis közepette is sikerült exportunkat fejleszteni, ami valutáris helyzetünket erősíteni fogja. Egyes szomszédainkkal gazdasági téren mindinkább erősödik a megértés és kiépültek a kapcsolatok. A politikai ellentétek még fennállónak, de minthogy senki sem gondol arra, hogy ezeket máskép, mint békés eszközökkel küszöbölje ki, remélni lehet, hogy a jó szomszédi viszony jelenleg még gátló momentumok s idővel eltávolíthatók lesznek. Mert a jelenlegi helyzet valódi megnyugvást és szilárd alapon nyugvó belső békét és barátságot nem biztosíthat. Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ezután azt mondta, hogy a Bethlen-kormány munkáját csak a két kormányzópárt segítségével tudta megvalósítani. Az új kormány is a két párt kipróbált erejére kíván támaszkodni, tíz évvel ezelőtt .Bethlen István összefogott nagyatádi Szabó Istvánnal és a kisgazdatársadalommal és ő is át van hatva attól a meggyőződéstől, hogy a kisgazdatársadalom minden tartós és egészséges kormányzatnak kell, hogy alapja legyen. A miniszterelnök végül a párt támogatását kérte kormánya számára. Bethlen István: »A kormány azért mondott le, hogy szabaddá tegye az utat« — Bethlen István gróf képviselőtársunkat illeti a szó — jelentette most Pesthy Pál elnök és az egységes párt tapsai közben emelkedett föl helyéről Bethlenstván gróf, hogy a párt nevében üdvözölje Károlyi Gyula Uj kormányát. A volt miniszterelnök azt mondotta, hogy mindenki tudja, milyen nehéz viszonyok között vállalta Károlyi Gyula gróf súlyos és nehéz feladatát. Beszédét ezután igy folytatta: — Tisztelt barátaim! Engedjétek meg, hogy egy nyílt szót mondjak a magam lemondásáról. Az én elnökségem alatt állott kormány lemondott azért, hogy szabaddá tegye az utána következő kormány számára az utat, amelyet, úgy látszik, hogy a folyton tornyosuló gazdasági nehézségek, e gazdasági nehézségeknek az aláfestése, a politikai és egyéb szenvedélyek és azok a jelszóképp felmerülő orvosszerek is, melyek nem mindig meggondoltak voltak, hanem jelszavak maradtak, eltorlaszoltak. Ez a kormány nem futamodott meg a maga feladata elől. Nem hagyta cserben az országot és a pártját. Nem hagyta cserben, hanem gondosan előkészítette azt az utat, amely után járnia kell annak a kormánynak, amely a munka végrehajtására vállalkozott. Emlékeztetek arra, hogy az, hogy a rövidlejáratú kölcsönt, melyet megszereztünk, utolsó sikere, de nagy sikere volt a Bethlen-kormánynak. És feloldottuk a hitelélet korlátait anélkül, hogy káros jelenségek mutatkoztak volna. A parlament megszavazta azt a felhatalmazási törvényt, amely erőt ad ennek a kormánynak, amely vállalkozik a kibonyolításra. És a két pártnak a bizalmát igyekeztünk biztosítani az utódaink számára. Nem cserbenhagytuk tehát feladatunkat, hanem gondosan előkészítettük a munkát abból a célból, hogy szabaddá tegyük az utat e kormány számára, amely a végrehajtásra vállalkozik. A nagy politikai kérdésekben nincs változás . De ennek a munkának elvégzésére új férfiakra van szükség. És én üdvözlöm a mai napon ezeket a férfiakat, elsősorban Károlyi Gyulát, az új kormány elnökét. Károlyi Gyula gróf nekem régi jó barátom. Nem azokból a fecsegő magyarokból való, akik üres kritikával állnak elő a közéletben, de maguk cselekvésre nem képesek. Nem azokból a magyarokból való, akik bátrak akkor, amikor nincsen veszély s meglapulnak abban a percben és a harmadik sorba állnak, amikor veszélyben van a haza. Ő nem azokból a magyarokból való, akik mindig vállalkoznak, amikor más is vállalkozik, ő akkor vállalkozik, amikor nincs legény a gáton, aki merne vállalkozni, ő azokból a keménykötésű, csendes és szótlan magyarokból való, akik nehéz időkben helytállanak és amikor a jutalomosztásra kerül a sor, eltűnnek. Tisztelt barátaim! Emlékezzünk vissza az aradi kormányra. Akkor veszélyben volt a vállalkozás és börtönnel fizettek érte néhány napig. Következett a szegedi kormány megalakulása s amikor Budapesten helyreállott a rend, Károlyi Gyula gróf nem jött fel, hogy jogforrás legyen (viharos taps), hanem félrevonulva, csendesen végezte dolgát. Csak akkor állt elő ismét, amikor a kormányzó úr javaslatomra a külügyi tárca vezetésére hívta meg. — Úgy fogjuk fel és a párt bízik abban, hogy a nagy politikai kérdésekben nincsen változás. Nincsen változás a külpolitikában. Nem is lehet, mert az a külpolitika, amelyet én Károlyi Gyulával és elődjével, Walkó Lajossal megalapoztam, a nemzet adott helyzetében gyökerezik és bárki volna azon a helyen, csak ezt a külpolitikát folytathatná. És nincs és nem is lehet változás a belpolitika nagy kérdéseiben sem, kezdve a trón betöltésének kérdését. Nem lehet változás a kormány felfogásában az előző kormány felfogásával szemben abban a tekintetben sem, hogy ebben az országban a politikai élet gerince a magyar történelmi osztály és a kisgazdatársadalom összefogásán alapul , hogy annak, aki ebben az országban nemzeti politikát akar csinálni, azt erre a két társadalmi osztályra kell alapítani. Nem lehet eltérés abban a tekintetben sem, hogy a demokratikus fejlődés útján fokozatosan, lépésről-lépésre megfontoltan, de mindig egy lépést előre abban a mértékben, amint azt az ország viszonyai, Európa általános helyzete, az ország belpolitikai, kulturális és gazdasági helyzete mutatja. Nincs azonban különbség abban a tekintetben sem, hogy ebben az országban csak nemzeti politikát lehet folytatni azokon az alapokon, amelyeken folytatta tíz éven át az előző kormány, azoknak az erőknek igénybevételével, amelyek rendelkezésre állottak. Шго1у1 Gyula — légy erős!« — Ha nézem az új kormány sánszait, azt mondom, joggal biztosíthatom Károlyi Gyulát és munkatársait mindannyiunk bizalmáról, szeretetéről és kitartásáról abban az irányban, amelyet ő megjelöl. Ahhoz, hogy ez az irány el ne bukjék, két dolog szükséges. Az egyik, hogy erős legyen a kormány. Károlyi Gyula gróf — fordult most Bethlen István emelt hangon a miniszterelnök felé —, légy erőskezű, mert ebben az országban gyenge kézzel kormányozni nem lehet. Minél nehezebbek az idők, annál nagyobb szükség van arra, hogy a kormány erős kézzel tartsa a közhatalmat kezében. A második feltétel pedig az, hogy ez a párt összetartson. Mert — akár tetszik ez, akár nem, politikai ellenfeleinknek — ebben az országban a helyes irányú nemzeti politika ehhez a párthoz fűződik. Aki nem ért egyet ezzel, az ma menjen ki e pártból (éljenzés és taps), de ne bontsa meg sorainkat akkor, amikor nehéz, talán népszerűtlen feladatokban az ország élete szempontjából elkerülhetetlen kötelességteljesítésre kerül sor. *— Szeretettel és bizalommal nyújtom át ezt a töviskoszorút — fejezte be szavait Bethlen István gróf —, mert töviskoszoru az, amit a mai nehéz körülmények között átadhatok, de ebben bennefoglaltatik a mi bizalmunk és szeretetünk, mert rendületlenül fogunk követni téged, az általad kijelölt utón. Az értekezlet résztvevői nagy tapssal fogadták Bethlen István gróf szavait. Pesthy Pál elnök ezután határozatként mondotta ki, hogy a párt bizalommal és hűséggel támogatja Károlyi Gyula grófot, majd Schandl Károly szólalt fel és elbúcsúztatta Bethlen Istvánt és kormányát azoknak a képviselőknek a nevében, akik Bethlennel tíz éven át voltak a párt tagjai. Schandl Károly beszédével azután az értekezlet véget ért és a megjelentek pártvacsorára ültek össze. A testamentum A pártvacsorán Désy Géza mondotta az első pohárköszöntőt a lemondott kormány tagjaira, amire Bethlen István gróf válaszolt. Azt mondotta, hogy ő nem búcsúzik el a párttól, mert a családtól búcsúzni nem lehet. Ezután arrl beszélt, hogy az ő kormányának nemcsak külpolitikai sikerei voltak, de belpolitikai téren is sokat tett a jogrend, az államháztartás és az állami organizáció újjáalkotásával. Az új honépítés azonban még nincs befejezve, a munkának még csak a kezdetén vagyunk, az intézmények egész sorozata van még kiépítetlenül. A pártnak sokáig kell fennmaradnia összetartásban, hogy azon az ösvényen menjen rendületlenül, amely a nemzet nagy céljait és érdekeit követi. A volt miniszterelnök beszédét így fejezte be: — Ha van testamentum, amelyet az én barátomnak, Károlyi Gyula grófnak átadok, aa a testamentum az, hogy szeresse ezt a pártot és tartsa össze, mert ezen keresztül fog Nagymagyarország létrejönni... Csütörtökön mutatkozik be az új kormány a parlamentben A képviselőház augusztus 27-én, csütörtökön délelőtt tíz órakor ülést tart, amelyen az új kormány bemutatkozik és Károlyi Gyula gróf miniszterelnök ismerteti a programját., Értesülésünk szerint Almásy László házelnök enunciációt tesz az időközi választásokra vonatkozólag is. Három kerületben: Ipolyságon, Rétságon és Kápolnán fogják kiírni az új választást, ellenben nem írják ki azokban a kerületekben, ahol a kettős mandátumok valamelyikét petícióval támadták meg. Kedden a harminchármas bizottság ülést tart, hogy Kenéz Béla helyett, akit kereskedelmi miniszternek neveztek ki, új elnököt válasszon. Szerdán délelőtt a parlamentben pártközi értekezlet lesz, amelyen az új kormány bemutatkozása és a parlament napirendje felől tájékoztatják a pártokat. A képviselőház csütörtöki ülésének a kormány bemutatkozásán kívül lesz még egy feladata és pedig az, hogy pótlólag betöltse a harminchármas bizottságban megüresedett tagsági helyeket. Egyébként a kormány kedden tartja az első minisztertanácsot. A pártonkívüli képviselők értekezlete A pártonkívüli képviselők a kormányváltozás alkalmából egyöntetű állásfoglalásra készülnek. Ebből a célból Hunyady Ferenc gróf rózsadombi villájában kedden este tanácskozás lesz, amelyre elsősorban az egy csoportba tartozó Somsich Antal gróf, Turesányi Egon, Gallasz Rudolf és Zsigmond Gyula kaptak meghívást, de rajtuk kívül még másokat is bevonnak a megbeszélésekbe. Az értekezleten döntik el, hogy a pártonkívüliek a változott helyzetben milyen magtartást tanúsítsanak. Hír szerint bizonyos közös közéleti aktivitás várható a megbeszélések eredménye gyanánt. Ivády Béla Ivády Béla a temesmegyei Folyán született 1873-ban, tehát most ötvennyolcéves. Középiskoláit Sopronban és Budapesten végezte. Egyetemi tanulmányai során járt Berlinben és Párisban. Császári és királyi kamarás, 1896-ban lépett állami szolgálatba, a földmivelésügyi minisztériumhoz. A háború alatt az Országos Gazdasági Bizottságban dolgozott és mint élelmezési kormánybiztos tett hasznos szolgálatot a megindított inségakciónak. A közélelmezési minisztériumban a gabonaosztály főnöke lett. A háború után a földmivelésügyi minisztériumban a szocializált gazdaságok felszámolásának komplikált feladatát bízták rá. Helyettes államtitkár volt, amikor a második nemzetgyűlés idején a pásztói kerület képviselőjévé választotta. Azóta is ezt a kerületet képviseli egységespárti programmal. Kenéz Béla Kenéz Béla *1874-ben született Szolnokon Középiskoláit szülőhelyén, egyetemi tanulmányait Budapesten, Londonban és Lipcsében végezte. Tanulmányai végeztével kinevezték a kereskedelmi minisztériumba, ahol 1905-ben miniszteri titkár, később osztályvezető lett s mint ilyen, elkészítette az ipari és gyári termelési, a baleset- és sztrájkstatisztika tervezetét. 1906-ban a budapesti egyetemen habilitálták, majd gazdag és értékes tevékenység után 1907-ben a kolozsvári egyetemen nevezték ki rendes tanárrá, majd 1917-ben áthelyezték a budapesti egyetemhez. A statisztika körében írt tudományos munkái külföldön is elismerést szereztek számára. Tudományos munkássága mellett politikai működést is fejtett ki. Erdély társadalmi életében tekintélyes szerepet töltött be. A kommunizmus súlyos anyagi csapást mért Kenéz Bélára. Szolnoki birtokát teljesen feldúlták, őt pedig négyszer is börtönbe vetették. Családja állandó rettegésben élt, sosem tudták, hogy hazakerül-e élve a vörös pribékek országából. Egyhangú választással került be, mint Szolnok követe, az első nemzetgyűlésbe, ahol rövidesen a Ház alelnöke lett. Kenéz Béla elnökölt azon az emlékezetes ülésen, amelyen Kövér Ibrahim György rálőtt Rakovszky Istvánra. A nagy zűrzavarban, amely a lövéseket fogadta, Kenéz egy pillanatra sem vesztette el hidegvérét, hanem folytonosan a csengőt rázva, iparkodott a nyugalmat helyreállítani és mikor végre ez sikerült, a következő történelmi emelkedettségű szavakat mondotta: — Ez a hitvány golyó kiolthatta volna egy érdemes ember életét, de a nemzet örökké élni fog! Az ülést folytatjuk! Azóta állandóan képviselő, számos fontos törvényjavaslat előadói tisztét látta el. A Ház tagjai között tudása, lekötelezően szives modora és úri szerénysége révén általános szimpátiának örvend. Vitéz Keresztes-Fischer Ferene Vitéz Keresztes-Fischer Ferenc 1880-ban született, tanulmányait Pécsett a cisztercita főgimnáziumban végezte, majd jogász lett. A jogi diploma megszerzése után ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1915-ben mint népfölkelő hadnagy vonult be katonának, végigküzdötte a háborút és mint a hatvankilencedik gyalogezred főhadnagya 1918-ban szerelt le. A megszállás alatt az akkori magyar kormány bizalmas embere volt. Nemzeti irányú tevékenysége miatt két hónapra Valjevóba internálták és csak az antantmisszió közbelépésére szabadult ki. 1921 november hetedikén iktatták be Baranya vármegye főispánságába és három évvel ezelőtt Somogy vármegye főispánságát is reá bízták. A kormányzó a legutóbbi vitézavatáson vitézzé avatta és ugyanakkor a Keresztes előnevet adta neki. Az uj miniszterek Az a miniszterelnök pohárköszöntője Váry Albert Károlyi Gyula gróf miniszterelnököt köszöntötte, aki azt mondta, hogy elfogódottan kéri a párt bizalmát és most is csak e bizalom előlegezését kérheti, mint mikor külügyminiszter lett, mert idáig nem volt módja, hogy a bizalmat tényekkel érdemelje ki. Ezután a miniszterelnök így folytatta: — Tisztelt Barátaim! A mai nap megerősített engem abban a hitben és reményben, hogy nehéz feladatunkat sikerrel tudjuk elvégezni, mert reátok számíthatunk. Ha ti ma bennünket, akik — mint mondani szokás — hatalomra jutottunk, mérhetetlen ovációban részesítettetek volna, Bethlen Istvánt pedig, aki most a hatalmat kiadta kezéből, csak formálisan ünnepeltétek volna, megvallom, a párt iránti megbecsülésem nagyon megrendült volna ... Kitörő tapssal, hosszantartó éljenzéssel fogadta a párt Károlyi Gyula miniszterelnöke szavait. A miniszterelnök ezután így folytatta beszédét: — Az a szeretetteljes bizalom, a ragaszkodásnak az a spontán megnyilvánulása, amelyet Bethlen Istvánnal szemben tanúsítottatok, rendkívül fokozta a párt iránti tiszteletemet és megbecsülésemet. Azt is látom ebből, hogy mennyire nem igaz az a beállítás, amely azt mondja, hogy a hatalom fényében szerettek sütkérezni. Ismételteken kérem bizalmukat, hogy megfelelhessünk nehéz feladatunknak és azzal fejezem be beszédemet, hogy bízom ebben a pártban. Ezután több felszólalás nem hangzott el. Enyhült a Vatikán és a fasiszták konfliktusa Rómából jelentik: A Vatikán és a fasiszta állam konfliktusában határozott enyhülés jelei mutatkoznak. Vatikáni körökben nagy jelentőséget tulajdonítanak Venturi jezsuita páter közvetítő akciójának, aki annak idején nagy szerepet játszott az olasz állam és az egyház kibékülésének előkészítésében. A konfliktust előidéző körülmények felülvizsgálását most a pápa személyesen vette kezébe és szűkebb körű bizottságot nevezett ki a további intézkedések előkészítésére. Ennek a bizottságnak Gaspari és Ceretti bíborosok a tagjai, továbbá Venturi és Tomasetti prelátusok. Döntő fordulatra csak a nyári hónapok elmúltával lehet számítani, vatikáni körökben azonban erősen bíznak a béke létrejöttében. Pótválasztás lesz Szombathelyen Vasárnap folyt le az országgyűlési képviselőválasztás az Ernszt Sándor miniszter lemondásával megüresedett szombathelyi kerületben. Este háromnegyed nyolc órakor hirdette ki Németh Gyula dr. választási elnök az eredményt, amely szerint Csekonics Iván gróf keresztény gazdasági és szociálispárti 4929, Tóth László dr. keresztényszocialista 3588, Kiskos István keresztény pártonkívüli 1907 szavazatot kapott. A kerület kerek számban 12.000 választója közül 10.424 szavazott le. Az abszolút többséghez 5210 szavazat lett volna szükséges, tehát Csekonics Iván gróf és Tóth László dr. között pótválasztás lesz.