Magyarság, 1937. november (18. évfolyam, 249-272. szám)

1937-11-03 / 249. szám

1937 november 3. szerda IWIGWRSAC W­OllN­KM»/»? Tízezer ember finnegette Schhamt Tibort Kálón Kálból jelentik. A Heves­ megyei független kisgazdapárti szervezetek vasárnap ünnepé­lyesen avatták fel a párt megyei zászlaját. A zászlószentelési ünnepséggel egybekötötték Soltész János dr. országgyűlési képviselő beszámolóját. A zászlószentelésre és a beszá­­mo­lógyűlésre egybegyülekezett választópolgá­rok számát 8—10.000 főre lehetett becsülni. A küldöttségeknek a magukkal hozott zászló­kat kibontaniuk nem volt szabad, sőt a köz­ség határába érve azokat a csendőrség, hatósági intézkedésre, összeszedette s a köz­ségházán a gyűlés tartamára letétbe helyezte. Ez igen nagy izgalmat váltott ki a választó­­pohárok közt. Az elégedetlenséget és méltat­­lankodást nehezen lehetett lecsillapítani. Eckhardt Tibor, a független kisgazdapárt vezére, Czirják Antal, Horváth Ferenc, Klein Antal, Kun Béla, Lázár Imre, Mózes Sándor és Soltész János országgyűlési képviselők, valamint Varga Béla plébános, alelnök, Szentiványi Lajos pártigazgató és Nagy Fe­renc országos főtitkár kíséretében érkezett meg. Az állomáson vitéz Szabó Sándor ny. altábornagy, a nagygyűlés színhelyén Ficsor Béla gazda köszöntötte Eckhardt Tibort. Varga Béla, a párt alelnöke megnyitó­­szavaiban hangoztatta, hogy ez a nagygyűlés az eszmének és a munkának ünnepe, a tiszta keresztény alapon összefogott kisgazdat­ár­sa­­dalom ünnepe, hogy dokumentálják az össze­fogást és a párt megbonthatatlan egységét. Ezután Soltész János mondott beszédet. Til­takozott az ellen, hogy idegenből importált eszméket próbáljanak ideplántálni, amikor a magyarságnak már ezredéve megvan a maga életformája, alkotmánya s a magunk törvényes rendje. Nem engedhetjük meg, hogy történelmi életünk árnyékában a nem­zetet idegenek kiszipolyozzák. vadtak a diktátorjelöltek, a vicinális kiskirá­lyok, mert féltik pozíciójukat. (Úgy van?) Én azt látom odafönn az országos politiká­ban, hogy azok, akik visszafelé akarják húzni az ország szekerét a múlt század felé, vagy­ nekik talán a legjobban a középkor felelne meg, a jobbágyvilág felé, ez a reakció, amely a haladástól fél, összefogott a dikta­­túrás iránnyal, amely politika minden eddigi­nél szörnyűbb formában való megalázást jelentene, ha még egyszer el tudna terpesz­kedni ebben az országban. Személy szerint is ugyanazokat az embereket látom ma a dik­tatúra lovagjaiként szerepelni, aki a levitéz­­lett NEP-politikában mint élharcosok, kar­totékvezetők, tömeghajcsárok, lélektiprók és lelkiis­merethamisítók éveken keresztül pró­bálták erre a népre a maguk hatalmát rá­kényszeríteni és mert nem sikerült nekik ezt felülről megcsinálni, most népbolondítással próbálják ugyanazt alulról. (Viharos he­lyeslés.) Mi szembenállunk a reakcióval és szembenállunk a parancsuralmi törekvések­kel. Se a levitézlett rendszerek, se a külföld­ről Magyarországba beplántált erőszakos politika a magyar nép fölött itz többé nem lehet Eckhardt Tibor beszédét példátlan nagy lelkesedéssel köszönte meg a nép. Ezután Nagy Ferenc pártfőtitkár beszélt. Vannak olyanok — mondta —, akik nagyobb pozí­cióban ülve titokban tervezik a hatalom tör­vénytelen átvételét. Sajnos, hogy ezen a pon­ton sokszor együtt vannak olyanok, akik ma még részesei a hatalomnak, de a legszélsősé­gesebb rendbontóval egyetértenek. A magyar földmivelők az alattvalói hűség legteljesebb érzésével ragaszkodnak az ország kormány­zójához és éppen ezért tiltakoznak az ellen, hogy rendbontó és törvénytelen törekvések hangadói maguk vezérének kiáltsák ki Horthy Miklóst. Varga Béla zárszavában arról beszélt, hogy a független kisgazdapárt nyiltan kiáll a kereszténység védelmében Krisztus zászlaja alatt Ez a kereszténység azonban tiszta kereszténység, nem jelszóke­reszténység és nem a felebaráti szeretet hir­detésében éli ki magát. Ezután Soltész Jánosné felkötötte a párt­zászlóra a zászlószalagot. Elsőnek Eckhardt Tibor járult a zászlóhoz és A magyar nép igazságáért jelmondattal ütötte be a zászló­szöget. A Hikos vi­lasztólog pedig meglesz! Eckhardt Tibor állott ezután szólásra. Hosszú percekig nem tudta beszédét me­kezdeni, mert a tömeg határtalan lelkesedés­sel éljenezte, tapsolta, kalapokat lengetve köszöntötte. Az ünneplés befejeztével igy szólt Eckhardt a gyűlés népéhez: — A népi gondolat lényege a szabadság és a szabad életnek előfeltétele egy becsüle­tes, titkos választójog. (Viharos éljenzés.) Végre odajutottunk, hogy még ebben az esztendőben a képviselőház elé kerül a ja­vaslat a titkos választójogról. Tudom, hogy még nehéz harcok előtt állunk. A törvény­­javaslat beterjesztése még nem jelenti azt, hogy ezt a törvényt a kormánypárt el fogja fogadni, tudom nagyon jól azt is, hogy na­gyon kevesen vannak, sajnos, a kormány­pártok, akik óhajtják a titkos választójogot mégis azt mondom önöknek: a titkos vá­lasztójog meglesz! (Viharos éljenzés.) Ami­kor háborús veszély fenyegeti újból ezt az országot és nem tud­juk, hogy mikor tör ki a tűzvész Európa újabb pontján és nem ter­jed-e át erre a kicsiny, maradék földre is, akkor a legkisebb előrelátás, a józanság mi­nimuma azt követeli, hogy legalább olyan meggyőződés váljék úrrá ebben az ország­ban, amelyik ennek a nemzetnek belső egy­ségét nem egy kikényszerített, felülről fe­lénk pofozott pártegységet, hanem nagy nemzeti eszményekben való egységet, a sza­badélet nagy eszményét megvalósítja. A kö­zelmúltban láttuk, micsoda gyászos követ­kezményekkel járt az elmúlt kormány rend­szere, amikor a választójogi ígéretet nem tartotta be. Hát másodszor ez az eset nem következik be! A titkos választójog meglesz, mielőtt a parlament nyári szabadságra menne, be fogja iktatni a választójogot a törvényeink közé. (Viharos éljenzés és he­lyeslés.) A levitézleti élharcoson ma a tishtafura lovagjai . A népi politika három pilléren alapul, ezek: több jog, nagyobb kenyér és a munka megbecsülése. A magyar falunak pártja, a magyar falunak népe mást, mint az ezer­­esztendős magyar alkotmányosság útját nem ismerheti. Mi sohasem voltunk felforgatok és nem is leszünk soha. Én nem fogom vé­deni azt a rendet, amely ma van, de még a rossz rend is jobb a semmiféle rendnél és fölfordulásnál. Voltunk, vagyunk és leszünk mindig az alkotmányosság, a törvényesség és a rendszeretet pártja, mert haladni és fej­lődni csak rendben, fegyelmezetten és csak a törvénytisztelet mellett lehet. Amikor most külföldről jövő agitátorok, a külföldről szí­tott különböző politikai, inkább nyüzsgések, mint mozgalmak próbálkoznak Magyarorszá­gon lelkünktől teljesen idegen, erőszakra föl­épített parancsuralmi gondolatokat terjesz­teni akkor én azt hiszem, valamennyiünk nevében felelem innen: a magyar népnek nem az a baja, hogy túl keveset parancsolnak neki, ennek a népnek nem az fáj, hogy nin­csenek diktátorok, hanem az igazi szabad­ság hiányzik. (Élénk helyeslés.) Ma elszapo­ Payr Hugó beszámolója Payr Hugó országgyűlési képviselő a közel­múltban Erdélyben járt, ahol a magyar ki­sebbségek ügyét tanulmányozta. Útjának eredményéről vasárnap, a Városi Színházban tartandó beszámolóján tájékoztatja válasz­tóit. Kegyeletes ünnepségek M­indenszentek és Halottak napján A főváros és a vidék társadalma kegye­lettel áldozott a kettős ünnepen, vasárnap és hétfőn, Mindenszentek napján és kedden, Halottak napján a halottak emlékezetének. A budapesti köztemetőkbe és a környékbeli városok sírkertjeibe a közönség százezrei zarándokoltak el, a nemzet nagyjainak és saját k­­ves halottaiknak sírjához, hogy leróják kegyeletüket és meggy­újtsák az emlékezés gá­­lyáit a sírokon. A főváros az idén is virágokkal, koszo­rúkkal és mécsesekkel díszítette fel a nem­zet nagyjainak és a főváros halottainak nyugvóhelyeit. A főváros küldöttségei az elhunyt hős katonák emlékezetére hétfőn délelőtt megkoszorúzták a Hősök­ terén álló Hősi Emlékkövet, a Ludovika Akadémia előtt a névtelen hősök szobrát, a farkasréti kato­nai temető hősi sírjait és a tabán—Krisz­tinavárosi temetőben a budavári hősök emlékművét. A hősök temetőjében hétfőn délután fél 5 órakor volt gyászünnepség, amelyen részt vett a kormányzó képviseleté­ben Lanyi Hugó gyalogsági tábornok, a hon­védség főparancsnoka, József főherceg, Auguszta főhercegnő, a székesfőváros kép­viseletében Rastagni Achillesz főjegyző és a frontharcosok, a hadirokkantak testületei és magasrangú tisztek vezetésével — a külön­böző fegyvernemek díszszakaszai. A Him­nusz után az emlékoszlop talapzatába he­lyezték a koszorúkat, majd Folka János tá­bori esperes mondott gyászbeszédet, amit zsolozsma követett. vétség, a vértanuk sírjánál ifj. Győrffy Gábor, a Gyógyszerészhallgatók Segítőegyesülete ne­vében mondtak beszédet, majd megkoszorúz­ták a sírokat. Az Egyetem-téri ünnepségen, a Kossuth- és a Batthyány-mauzóleumnál közreműködtek az egyetemi énekkarok is Vaszy Viktor karnagy vezényletével. A Kaffka Margit Társaság küldöttségileg kereste fel az írónőnek a farkasréti temető­ben levő sírját és azt megkoszorúzta. A gyorsiróvilág képviselői Traeger Ernő dr. vezetésével nagy számban keresték fel magyar gyorsírás nagy halottainak sírjait. A keresztényszocialista szakszervezetek küldöttsége Tobler János országgyűlési kép­viselő, központi elnök vezetésével zászlók alatt vonultak Giessuiein Sándor sírjához. Tobler János képviselő kegyeletes szavakkal emlékezett meg az elhunyt vezetőről. A Baross Szövetség Haldiáinál A Baross Szövetség vezetősége Ilovszky János, Nagykovácsi­ Milenkó, Slezák László és másokból álló küldöttséggel Halottak­­napján felkereste a Kerepesi-út­­melletti temetőben a Baross Szövetség néhai nagy elnökének, Rausch Aladárnak sírját. Ezután néhai Gömbös Gyula v. miniszterelnök, néhai Pekár Gyula, majd pedig a farkasréti temető­ben néhai Wolff Károly sírjára tettek virágot. Polilinusok kegyelete Lázár Andor igazságügyminiszter hétfőn délben felesége és Mikó Ferenc igazságügyi államtitkár társaságában felkereste a kere­­pesi temetőben a haza bölcse, Deák Ferenc mauzóleumát, amelyre koszorút tett. A kormánypárti képviselők nagy csoportja Kossuth Lajos sírjához zarándokolt pártjuk kegyeletének megemlékezéséül. Az emlék­műnél Törs Tibor országgyűlési képviselő mondott beszédet és tette le a párt koszorú­ját a kőoroszlán­ talapzatára. A képviselők Kossuth sírjától Rubinek Gyula sírjához mentek, ahol Csikvándy Ernő emlékezett meg beszédben a párt volt vezető tagjának érdemeiről. A küldöttség Gömbös Gyula volt miniszterelnök sírját is megkoszorúzta Csi­­csery-Rónay István beszédének kíséretében. Az egyetemi ifjúság ünnepségei Gyászünnepségeket rendezett az egyetemi ifjúság is az Egyetemi Kör rendezésében. Mindenszentek napjának reggelén az ifjúság az Egyetem­ téren, a babérfákkal és virágok­kal feldíszített egyetemi hősi emlékmű előtt gyülekezett zászlók alatt. Az egyetemi hall­gatók hősi emlékművének megkoszorúzása után az ifjúság zászlók alatt a Kerepesi-út melletti temetőbe vonult. A Kossuth-mauzó­­leumnál Szamosi József, az Egyetemi Kórház Egyesület nevében, a Batthyány-mauzóleum­­nál Balázs Sándor, a Menza akadémika, Bakó László sírjánál Balogh István, a Bethlen Gábor Kör, Jókai Mór sírjánál Kós Rudolf, az Orvostanhallgatók Segítőegyesülete, Petőfi-család sírjánál Biró István, az Általá­nos Egyetemi Segítőegyesület, Arany János sírjánál Bazsó László, a Bölcsészettanhallga­­tók Segitőegyesülete, Woroniecki Mirislav sírjánál Szurovy Géza, a Természetrajzi Szó­ Pestk­örnyén és a vidék kegyelete Újpesten a halottak ünnepén a város kül­döttsége megkoszorúzta Lebstück Mária, a szabadságharc női honvédfőhadnagyának sírját. Pestszenterzsébeten a hősi sírokra és Csiz­­marovits Mária 48-as női honvédhadnagy sírjára tett koszorút küldöttség. Kispesten Mindenszentek előestéjén a hősi emlékműnél rendezett gyászünnepséget az ottani hadviselt tábor. A gyászünnepélyen megjelentek Molnár József dr. polgármester, a város társadalmi egyesületeinek küldött­ségei. Vitéz Ózdy Béla, a frontharcosok elnöke mondott emlékbeszédet. Mindenszentek napján a kispesti temetőkben a hősi sírokon mécseket gyújtottak. Rákospalota társadalma a város volt veze­tőinek sírjait kereste fel. Emlékeimen a kassai Rákóczi-kriptátlan Kassáról jelentik. Most múlt 31 éve, hogy II. Rákóczi F­erenc és bujdosótársainak ham­vait hazaszállították a kassai dóm kriptájába. Kegyelettel ünnepelte meg a kassai magyar­ság a fejedelem hamvainak hazahozatalát. Tost Barna prelátus-plébános celebrálta az ünnepi requiemet és ő helyezte el a kriptá­ban Rákóczi sírján az egyesült magyar párt koszorúját. A Kazinczy-Társaság hölgyszak­osztálya nevében Pausz Béláné elnöknő he­lyezett el élővirágkoszorút a síron, megható szavak kíséretében. a javított minőségben és tetszetős a, iura tösben forgalomba kerülő DIANA-PUDER bevezetésére irányuló propaganda-akciót Mától kezdve egészen november 30-ig összesen 1,44 pengőért minden szaküzletben 3 tubus kis, vagy 2 tubus nagy Diana-fogkré­­met és egy 72 fillér értékű kis doboz Diana­­pudert szolgáltat ki Önnek az a kereskedő, akinél egészség- és testápoló cikkeit vásá­­rolni szokta. Ez a rendkívül előnyös alkalom azt a célt szolgálja, hogy Önt megismertesse az új Diana-puder kiváló minőségével és meg­­nyerje állandó fogyasztójának. A Diana-puder subtilis finomságú, behizelgős illatú, az arcbőrt hamvassá varázsoló, pomi­pásan tapadó, tökéletes szépségápoló készü­­l­mény, mely a legjobb külföldi gyártmányoké­val egyenrangú s amellett árban verhetetlen. Győződjék meg róla személyesen. helyeztek a világháború alatt a belgrád­­környéki harcokban elesett hősök sírjaira. A kegyeletes ünnepségen résztvett a követ­ségek tisztikara is. A verseci katonai temetőben vitéz Vasváry József belgrádi katonai attasé koszorúzta meg a világháborúban elesett osztrák és magyar hősök síremlékét. rsenkoszoruzsfik a Délszlfivlártsn nyugvó magyar hősük sírjait Belgrádból jelentik. A magyar, osztrák és a német követség vezetői Mindenszentek nap­ján a belgrádi katonai temetőben koszorúz A miniszterelnök levele veszi Józsefhez Darányi Kálmán miniszterelnök a követ­kező levelet intézte Vészi József felsőházi taghoz, a Pester Lloyd nyugalomba vonult főszerkesztőjéhez: Tisztelt Barátom! Arról értesültem, hogy a nagymullú Pes­ter Lloydnak, amelynek élén negyedszázad óta állottál, főszerkesztői tisztétől megválni óhajtasz. Ez az elhatározásod nemcsak a lapot érinti érzékenyen, amely publicitásá­val a külföld felé is mindig az egyetemes magyar ügyet igyekezett képviselni, hanem bizonyára a hazai újságírást is. Közírói működésed, lapodnak vezetése és irányítása mindig magas színvonalat muta­tott és meggyőződésedet tükrözte vissza, amit a magam részéről és a kormány nevé­ben megbecsüléssel és elismeréssel állapitok meg és köszönetet nyilvánítok értékes mun­kásságodért. Legyen a megérdemelt nyugalombavonu­­lás méltó jutalma az, hogy jó egészségben és erőben még sokáig láthasd e hírlapot továbbfejlődni és felvirágozni a magyar nemzeti érdekek szolgálatának hivatásában. Szívélyes üdvözlettel tisztelő hired Darányi Kálmán dr. Maurras részére kérik a Nobel békedíjat Párisból jelentik: Maurras király­párti vezér hívei és tisztelői feliratot in­téztek a Nobel-bizottsághoz, amelyben kérik, hogy az idei Nobel-békedíjat az Action Frangais vezérének ítéljék oda, „aki — mondja a felirat — nyolc­ hónapi fogsággal fizette meg a világbéke és Franciaország békéjében kifejtett bátor te­vékenységét“. Az Action Francaise közli a felirat aláíróinak névsorát, akik között szá­mos francia, angol, belga, svájci, portugál, görög, lengyel, kanadai, perui és román egyetemi tanár szerepel. EGY... , HA SZÉP AKAR LENNI IZSÁKHOZ MEGY.

Next