Magyarság, 1938. október (19. évfolyam, 221-246. szám)
1938-10-01 / 221. szám
9n’■' " M-h i’Yt; ,m ,j iMÍ WS_ - ■ ■ . ■ t- ■ - 5...... ELŐFIZETÉSI ÁRAK: SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL) EGY BORA 4 PENGŐ, A LEGNAGYOBB KEDVEZ- KIADÓTULAJDONOS) MAGYAR SAG LAPKIADÓ BT. IL. HUNYADI JÁNOS-ÚT 2. TELEFON: *15 60-10 MENNYEL 2.50 PENGŐ, EGYES SZÁMARA HÉT ELNÖK VEZÉRIGAZGATÓ FŐSZERKESZTŐ ÉS FELELŐS KIADÓI (25 MELLÉKÁLLOMÁSSAL). ÉJJELI SZERKESZTŐKÖZNAP 10 FILL, VASÁRNAP 20 FIL I, NÉMET- IFJ. VIRTSOLOGI RUPPRECHT OLIVÉR DR. SÁG VL, ARADI UTCA 8. TELEFON) 11-54-61, II 54-04 ORSZÁGBAN 10 PFENNIG, VASÁRNAP 20 PFENNIG FELEI OS SZERKESZTŐ. MENETJEGYIRODA, UTAZÁSI ÉS KÖNYVOSZTÁLY, MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP nnpav srkrm a1W ^ ESKI,UTC•SZÁM, TELEFON) 18-12-10. SZÁM POSTATAKARÉKPÉNZTÁRI CSEKKSZÁMLA) 28990 HUBAY KALMAN LEVÉLCÍM) BUDAPEST 2. POSTAFIÓK) 55. SZÁM BUDAPEST, 1938 OKTÓBER 1. SZOMBAT XIX. ÉVFOLYAM, 221 (5247) SZÁM Mindenesetre várjunk az örömtüzekkel. Egyetlen szóval sem mondjuk, hogy sülyedjünk bele a reménytelen csüggedésbe, mert még nem veszett el minden. Az örömtüzekkel azonban várjunk és várjunk a győzelmi indulókkal is. Ne hencegjünk és ne hirdessük — verve a saját mellünket és főképpen lojálisan verve a kormányzat mellét —, hogy „eldőlt a magyar Felvidék sorsa“. Semmi sem dőlt el még — magyar vonatkozásban. Egyes-egyedül a szudétanémetség sorsa dőlt el, mégpedig úgy, amint azt a nemzeti szocialista német birodalom és a nemzeti szocialista szudétanémetség akarta, kívánta és követelte. A magyar Felvidék sorsa nem „dőlt el“, hanem legfeljebb a szőnyegre került. S köszönjük meg a hatalmas barátoknak, köszönjük meg Mussolininak és köszönjük meg a Jillernek, hogy a. .. . táj été .■ csák, mert nélkülük ugyan meg nem esett volna a világ szive a felvidéki magyarság, szlovákság és ruténség szenvedésein. Mi pedigelőre is részvétteljes aggódással, féltő együttérzéssel gondoljunk magyar véreink ama borzalmas és emberfölötti szenvedéseire, amelyekben a szerencsétleneknek az eljövendő három hónap során részük lesz. Dante feljöhetne sírjából, s úgy véljük, javított és bővített kiadást rendezhetne sajtó alá a Divina Comedia-ból, mert azok a pokoli szenvedések, amelyekben a felvidéki magyarságnak e három hónap során része lesz, még az ő dús fantázáját is nyilván meghaladják. E pillanatban fegyelmezettségünk nem engedi, hogy a nyílt színen vitassuk meg: mi történt, mi nem történt, ami történt, miért történt s ami nem történt, miért nem történt? Ennek a megvitatásnak igen hamar — meglepően hamar — eljön az ideje és akkor nem leszünk szégyenlősek felvetni bizonyos kérdéseket és e kérdések között például a felelősség kérdését is. Addig is azonban rettentő nagy tisztelettel kérjük a magyarországi politika és sajtó népfrontos, liberális, marxista, nemkülönben „népi, nemzeti, jobboldali, szociális stb.“ tényezőit, hogy ne lelkendezzenek annak a nagy „diplomáciai sikernek“ a láttán, amelyet a felvidéki magyar kérdésben „arattunk“. A jó Isten szent szerelmére, legalább a külföld előtt ne nevettessük ki magunkat, ne tegyünk úgy, mintha rettenetes jókedvünkben tapsikálni szeretnénk. Szorítsuk ökölbe a kezünket és szorítsuk össze a fogainkat és mentsük meg, ami a magyar történelmi igazságok számára megmenthető. A nagy tapsikálás, a rettentő örömujjongás és a „diplomáciai siker“ melldöngető hangoztatása mellett a végén még tényleg elhiszik nekünk, hogy semmi egyebet nem akartunk, hogy ez volt vágyaink netovábbja s hogy ha valami pozitívumot is a kezünkbe nyomtak volna, hát igazán azt se tudnánk, hogy mit kezdjünk vele... Ha pedig a répfrontsajtó kebléből nem spontán, nem önként tör föl a lelkesedés, hanem voltaképpen irányított ujjongással, az agytröszt lerendezésének sajtóbeli „vetületével“ állunk szemben, akkor szabadjon szépen megkérnünk az agytröszt elnökét arra, hogy sürgősen hagyja abba a doppingolt lelkendeztetést, mert semmi, de semmi okunk sincsen a kitörő örvendezésre. Már csak azért sem, mert ismerjük a partnereket. Ma még csak külpolitikai részében és e részben is inkább csak felszínesen kell foglalkoznunk azzal az elintézéssel, amely a magyar kérdést háromhónapos közvetlen vita tárgyává tette a csehek és a magyarok között. És itt először is az tűnik szembe, hogy húsz esztendőn keresztül mesterségesen verték bele az emberek fejébe, lelkébe, tudatába a békés revízió lehetőségét és ábrándját. Erről a békés revízióról, annak lehetőségéről, keresztülvihetőségéről szintén fogunk m(;s ratvi."!-,s ru*km majd a fing'Jb beszélnek róla s amikor ezek a tények esetleg egészen másként fognak beszélni, mint ahogy azt a mi agg, revíziós prófétáink elképzelték. Azután meg kell mondanunk, hogy az egész cseh kérdést, annak minden gennyes váladékát, fertőző gócait, veszedelmes bacillustelepeit a német nemzeti szocializmusban rejlő hatalmas dinamika lendítette a világ lelkiismerete elé. Meg kell mondani, hogy ha a két hatalmas totális állam fejétől, Mussolinitól és Hitlertől függött volna egyedül, akkor ma a magyar kérdés éppen úgy eldőlt volna a müncheni találkozón a népi és történelmi igazságok szellemében, mint ahogy eldőlt a szudétanémet kérdés. Mélységes tisztelettel nézünk Chamberlainre és Daladierre, akik fáradságos munkával megmentették az európai békét, de ne titkoljuk, hogy a nyugati demokráciák voltak azok, amelyek a magyar kérdés gyors, világos, alapos és igazságos elintézését és megoldását elodázták. Talán azt is meg lehet írni, hogy miért. Már alsóházi beszédében is utalt rá Chamberlain, hogy a magyarság követelése — jogos, szükségszerű, igazságos és természetes követelése — kellemetlenül érintette a nyugati demokratikus hatalmakat. Megróttak bennünket, amiért nem esünk hasra a cseh „demokrácia“ előtt, hanem még mi is nehezítjük szegény, jólenes helyzetét. A konfliktus, amely Csehország körül majdnem kitört, nem német—cseh, hanem világnézeti konfliktus volt. A nyugati demokráciák meg akarnak Csehország számára menteni annyit, amennyi csak megmenthető, mert félnek, hogy a demokráciák és szövetségeseik Csehországgal egy fontos középeurópai hídfőt veszítenek el. A szudétanémet területek azonnali leválását már kényszerűségből lenyelték, mert tudták, hogya szudétanémetek váltóját a német birodalom — sőt, ami ennél is fontosabb — a nemzeti szocialista német birodalom zsirálta. Jog ide és igazság oda: ha ma a magyar és lengyel követeléseket a jog, az igazság és a történelem parancsai szerint azonnal elintézik, akkor a magyarságból nem lehet ki- verni azt a tudatot, hogy a kérdés kéd- . .——■■■ ■ — ................................... . .■ i .r ——■ tmmmim a mmaz egyik ipoly-hidai HÁROM HÓNAP Irtás HUBAY KÁLMÁN Prága elfogadta a müncheni döntést Prágából érkezett hivatalos jelentés szerint a csehszlovák kormány elfogadta a szudétanémet kérdés rendezéséről szóló müncheni tervet. Az elfogadásról a délután folyamán hosszabb közleményt adnak ki. Münchenből jelentik: Mielőtt elküldték Prágába a müncheni értekezlet eredményéről kiadott hivatalos közleményt. Daladier és Chamberlain fogadta Mastny berlini cseh követet, hogy ismertesse vele, milyen körülmények között jött létre az egyezmény. Prágából jelentik: Pénteken délelőtt hivatalosan kijelentették Prágában, hogy a cseh kormány Newton prágai angol követ útján üzenetet kapott Chamberlain miniszterelnöktől, amely szerint péntek délre várja a csehszlovák választ a müncheni döntésekre. A cseh kormány mélységes meglepetését fejezte ki afelett, hogy olyan rövid időt kapott ilyen történelmi fontosságú és megsemmisítő felelősséggel járó ügy megfontolására. Sohasem akar többé háborút viselni egymás ellen Anglia és Németország / Münchenből jelentik: Hitler vezér és kan- 1-5: Chmberlinn tinggl miniszterielnök -pernek délelőtti megbeszélésük, után a következő közös nyilatkozatot hozták nyilvánosságra: — A pénteki nap folyamán újabb megbeszélést folytattunk és egyetértünk abban, hogy a német—angol kapcsolatok kérdése elsőrendű fontosságú mindkét ország és Európa szempontjából. A csütörtök este aláírt egyezményt és a német—angol flottaegyezményt népeink ama kívánságának jelképei rejtezük hogy " Lét r-Iprchaegy akar t többé egymás ellen kabint viselni. "Határozott szándékunk, hogy más kérdéseket is, amelyek országainkat érdeklik, a megbeszélések módszerével intézzük el és továbbra is azon fáradozunk, hogy a véleményeltérések esetleges okait kiküszöböljük, hogy ezen az úton hozzájáruljunk az európai béke biztosításához. Adolf Hitler, Neville Chamberlain. A müncheni egyezmény teljes szövege Münchenből jelentik. Azok a megbeszélések, amelyeket Németország, Olaszország, Franciaország és Anglia kormányfői csütörtökül délben megkezdtek, késő este fejeződtek be. A hozott határozatokat, amelyeket az alább következő okmányokban fektettek le, iránban eljuttatták a cseh kormányhoz. Egyezmény, létrejött Németország, Nagybritannia, Franciaország és Olaszország között 1938 szeptember 29-én Münchenben. Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország a szudétanémet terület átengedésére vonatkozóan elvben már létrejött megállapodás figyelembevételével megállapodott az átengedés alábbi feltételeiről és módozatairól és az e célból megteendő rendszabályokról s egyenként felelősnek jelentik ki magukat az egyezmény által a teljesítésének biztosítására szükséges lépésekért: 1. A kiürítés október 1-én kezdődik. 2. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Olaszország megállapodnak abban, hogy a terület kiürítése október 10-ig megtörténik, mégpedig bármiféle meglevő berendezés szétrombolása nélkül és hogy a csehszlovák kormány viseli a felelősséget azért, hogy a kiürítést a megjelölt berendezések megrongálása nélkül hajtják végre. 3. A kiürítés módozatait részleteiben nemzetközi bizottság fogja megállapítani, amelg Németország, az Egyesült Királyság, Franciaország, Olaszország és Csehszlovákia képviselőiből fog állani. 4. A túlnyomórészt német területnek némi csapatokkal való szakaszonkénti megszállása október 1-én kezdődik, a mellékelt térképen megjelölt négy területszakaszt a következő sorrendben fogják német csapatok megszállani: az 1-gyel megjelölt területszakaszt október 1-én és 2-án. A 2-vel megjelölt területszakaszt október 2-án és 3-án, a 3-mal megjelölt területszakaszt okt. 3-án, 4-én és 5-én. A 4-gyel megjelölt területszakaszt október 6-án és 7-én. A túlnyomóan német jellegű fennmaradó területet a fent említett nemzetközi bizottság haladéktalanul meg fogja állapítani és október 10-ig megtörténik megszállása. 5. A 3. pontban emlttet nemzetközi bizottság megállapítja azokat a területeket, amelyekben népszavazásnak kell történnie. Ezeket a területeket a népszavazás lezárásáig nemzetközi alakulatok fogják meg rező és igazságos elintézése a totális államok dinamikájának, akaraterejének, céltudatosságának tulajdonítható. A következmény? A totális gondolatnak, a nemzeti szocialista gondolatnak további megerősödése Magyarországon, mégpedig is megnagyobbodott Magyarországon is. Ez az, amitől borsódzott a demokráciák háza, s hogy ez ne következzék be: ezért nem kapott egymillió felvidéki magyar, ezért nem kapott a szlovákság és ezért nem kapott a ruténség azonnal igazságot Honi zsidóságunk ünnepelhet és dicsőítheti a békeszándékát. Fajtestvérei túl a Felsődunán, túl az Ipolyon, túl az Unyon, túl Beregszászon egyelőre igazságot kaptak. Vagy legalábbis haladékot. Qui habet tempos, habet vitám. Egyelőre ennyit. És ha az igazságért be nem törik a fejünket valamely mondvacsinált paragrafus bunkójával, ha be nem tiltanak azért, mert meg mertük — nem mondani, hanem meg mertük — közelíteni az igazságot, akkor... akkor folytatása következik ... Izgalmas lesz a regény, de tanulságos is lesz. S a tanulságokból irgalmatlanul le kell vonni a következtetéseket. Még ha fájdalmasak is lesznek a következtetések. Ara 10 fillér ( SIC*ir.\ talopcs^s . /