Magyarság, 1939. augusztus (20. évfolyam, 44-69. szám)
1939-08-29 / 67. szám
2 n Angol mesterkedés a felelősség áthárításában Londonból jelentik: A minisztertanács után híte járt, hogy Henderson visszautazását el fogják halasztani. Ennek oka az lett volna, hogy ideje legyen az angol kormánynak olyan válasz kidolgozására, amely az egész világ számára érthetővé tenné, hogy a háborús felelősség Németországé. Henderson útjának elhalasztása utóbb feleslegessé vált, mert az angol kormány válasza, amely a német állásponttal szemben teljességgel hajthatatlan, idejében elkészült. Tárgyalások lehetősége ugyan a brit válasz után sem lenne kizárva, az angol kormány azonban elfogadhatatlan feltételnek minősíti Danzig és a korridor azonnal való elcsatolását. Angol kormánykörökben el vannak készülve a legvégsőre, de azzal számolnak, hogy a német birodalmi kormány legalább viszonválaszt ad a brit válaszjegyzékre, még mielőtt megkezdi Lengyelország ellen hadműveleteit. Összeült a legfelsőbb szovjettanács Moszkvából jelentik: A Kreml nagy palotájában hétfőn délben összeült a szövetségi tanács, a legfelsőbb szovjettanács első kamarája. Molotov külügyi népbiztossal, a népbiztosok tanácsának elnökével az élén megjelent az ülésen a szovjet kormány valamennyi tagja. Sztálin, a kommunista párt főtitkára nem volt jelen. Az ülést Andrejev, a legfelsőbb szovjettanács elnöke nyitotta meg. Ezután a gyűlés jóváhagyta a napirendet, amely a következő három pontból áll: 1. törvényjavaslat a mezőgazdasági adóról; 2. póttörvényjavaslat az általános védkötelezettségről; 3. a támadást kizáró német—szovjetorosz szerződés jóváhagyása. Ezután a szövetségi tanács ülését befejezettnek nyilvánították. A nemzetiségi tanács, amely moszkvai idő szerint délután 4 órakor (középeurópaiidő szerint 2 órakor tartotta alakuló ülését, hasonló módon foglalt állást a napirenddel kapcsolatban. Moszkvai idő szerint délután hét órára kitűzték a két kamara együttes ülését, amelyen a napirend első pontját tárgyalták meg. Vilma holland királynő rádiószózatban bejelentette, hogy Hollandia semilyen Irányból sincs fenyegetve Amszterdamból jelentik. Vilma holland királynő hétfőn este rádióbeszédet intézett a holland néphez. A beszédet a tengerentúli holland rádióállomások is közvetítették. A királynő kijelentette, hogy a holland kormány kötelességének érezte ebben a nehéz órában, hogy szárazföldi és tengeri haderejét háborús készültségbe helyezze. Komoly a helyzet, de még mindig nem annyira, hogy le kellene mondani arról a reményről, hogy a hatalmak megoldást találnak. A tárgyalásokat még nem szakították meg. Mindamellett számolni kell fegyveres összetűzés lehetőségével. Ha erre sor kerülne, Hollandia minden rendelkezésre álló erejével és eszközzel fenntartaná legszigorúbb semlegességét. A királynő meggyőződése, hogy a szembenálló felek egyike sem fogja háborúba sodorni Hollandiát. Végül a királynő kijelentette, hogy semilyen irányból sem érzi magát fenyegetve. Háború esetén Amerika semleges lesz? Washingtonból jelentik. Jólértesült körökben azt mondják, hogy európai háború esetén Roosevelt azonnal közzéteszi a semlegességi nyilatkozatot, függetlenül attól, hogy formaszerű hadüzenet történt-e, vagy sem. Ehhez képest nyomban életbe lép a fegyverkiviteli tilalom. Hét tagja lesz az angol háborús kabinetnek Londonból jelentik. A háború kitörése esetén a kormány háborús politikai vezetését belső, azaz háborús kabinetre fogja bízni, amely hét tagból fog állni. A lobbi miniszter nem politikai szakügyek vezetésére fog vállalkozni. Biztosra veszik, hogy Winston Churchill a belső, vagyis háborús kabinet tagja lesz. Eden és Duff Cooper a külső kabinetbe lépnének be. Ugyancsak a belső kabinetben vállalna tárcát Sinclair, a szabadelvű ellenzék vezére, míg a munkáspárti vezér tárcavállalása a parlamenti munkáspárt és a szakszervezeti kongresszus együttes jóváhagyásától függ, ami azonban szükségállapot esetén csak áfák kérdése volna Chamberlain miniszterelnök hétfőn délután 5 óra 30 perckor a Buckingham-palotába hajtatott, ahol V. György király egy óra hosszat tartó magánkihallgatáson fogadta. A miniszterelnököt, amikor gépkocsijából kiszállott, a tömeg lelkesen üdvözölte. Chamberlain mosolygó arccal viszonozta az üdvözlést. Törökország nem döntött Istanbulból jelentik. A külföldi lapok közléseivel ellentétben a török kormány még nem határozta el magátartásának irányelveit a mostani nemzetközi helyzetben. A lapok egyhangú megállapítása szerint Törökországnak Londonnal és Párissal szemben vállalt és szabályszerűen aláírt szerződéssel egyelőre még meg nem erősített kötelezettségei egyébként is csak a Földközi-tengert vagy a Balkánt fenyegető támadás ellen való védelemről szólnak. A német—szovjet szerződés megkötése után olyan áramlatok nyilvánultak meg, amelyek bonyodalom esetére Törökország semlegességét ajánlották. Ankarában hétfőn fontos minisztertanács volt, amelyen a kormány valamennyi tagja részt vett. A karperec írta: Mándy Iván Sovány, sárga arca szinte elveszett a fekete kendőben. Csontos kezével szelte a kenyeret. Vékony kis karéjt az ügyvédnek, aztán a feleségének. Eltolta magától a kenyeret. Villájával a főzelékben turkált. Az ügyvéd — kövér, simahajú ember — fogta a cipót és nyugodtan szelt egy hatalmas karéjt. Az öreg zsidó nő lecsapta a villát. — Mit csinálsz?— károgta. — Nem elég a kenyér? Ebben a rossz világban?! Megesztek, egészen megesztek ... — Nem birom anyádat, — mondta az ügyvéd halkan. — Olyan, mint egy fekete holló. Az embernek elmegy az étvágya. Az asszony a vállát vonta. — Mit csináljunk vele? Az anya fogatlan száját félig ellátva, bizalmatlanul pislogott rájuk. Nem hallotta mit beszélnek, de sejtette, hogy róla van szó. — Hangosabban! — rikácsolta. — Mit suttogtok?! — Nem lehetne szegényházba rakni? — folytatta az ügyvéd ugyanolyan halkan. — Nem, nem. Mégis csak az anyám. Meg aztán mindent ő végez. Bevásárol, nagytakarításnál felügyel a cselédre. Képzeld, mennyi dolgom volna nélküle. — Inkább tartanánk egy másik cselédet is. — Sóhajtott az ügyvéd. — No, miért? Olyan rossz hely az a szegényház? Minden vasárnap meglátogathatnád. II ! — Hogyne! Majd az lesz az én vasárnapi programom. — Akkor beküldöd a cselédet hozzá. Visz neki egy kis lekvárt, vagy valami mást. Csak már menne innen. Úgy spórol, hogy rémes. Ma sincs tészta. — Tészta?! — kiabált az öreg nő, aki az utolsó szót véletlenül meghallotta. — Nem megy olyan jól! Félre kell tenni minden garast! Főzelék, meg leves épp elég... — Még dohogod valamit, aztán elhallgatott és a tányérja fölé görbedt. Az asszony felkelt az asztaltól. Az urához ment, homlokon csókolta. — Megyek átöltözni. Benézek a Gerbeaudba. — Mindjárt én is elmegyek. Semmi kedvem a nyanyával maradni. Nyanya dühös, sunyi pillantása kísérte az asszonyt. — Megy szórni a pénzt. — Morogta. — Majd aztán koldulhattok. Megennétek még a száraz kenyeret is. — Hát persze, — bólintott az ügyvéd és egy újságot halászott elő a zsebéből. Béniről éles sikítás, ajtócsapkodás hallatszott. A következő percben megjelent az asszony. Egy hajfürt a homlokába lógott, egész testében reszketett, ahogy az ura elé vágta: — Eltűnt az arany karperec! Az éjjeli szekrény fiókon volt és ... Az ügyvéd lecsapta az újságot. — Mondtam ugye, hogy máshová tedd! Na, gyere, meg kell, hogy legyen. Az ördög vigye e!. — Az arany... az arany eltűnt?! — sipított a nyanya. — Biztosan a leány. — Feldöntötte székét. Kibotorkált a konyhába. A cseléd hokkediin ült és a levesét kanalazta. Mikor az asszony belépett, fölemelte a fejét. — Mi tetszik? — Mi tetszik, te, te tolvaj! Hova tetted? A karperecét, az aranyat?! — Én nem tettem sehova! — kiabált vissza a leány. Felugrott. A szobájába akart szaladni, de az öreg eléje állt. Vékony légpiszkáló ujjaival végigkutatta a leány ruháját. — Gyere csak ... Elkapta a cseléd csuklóját. Maga után vonszolta a kisszobába. — Most mondd meg, hol van?! — Eresszen el! Nem vagyok lopós, tudja?! A cseléd lihegett. Széles kipirult arcán egy könnycsepp szánkázott végig. Az ágyhoz rohant. Rávetette magát és sírt. Nyanya fölrántotta a kis, barna szekrény ajtaját. — Majd adok én neked! — lihegte. — Majd adok ... Kirámolta a holmikat. A felső polcról ledobált egy pár rendesen összehajtott réklit, színes szoknyát, harisnyát. Mindegyiket átkutatta. Arca némi színt kapott, orra megnyúlt, ajkára nyál ereszkedett le vékony fonálban. A szekrény aljáról nagy, kék dobozt vett elő. Mindenféle levelek rózsaszínű, kék borítékban. Egy fénykép. Vigyorgó férfi, kobakján kissé félrecsapott soffőrsapkával. Az öreg nő a leány felé hunyolítolt. — Ez kell neked, mi? — morogta. A képet ledobta a földre. A cseléd meg egy párnába fúrta a fejét és háta, válla reszketett. Valaki kaparászott a párnáján. Fölnézett. Az öregasszony állt előtte. — Fölkelni! Ezt is megnézem! A leány fölkászálódott. Az orrát törölte. Nagyokat szipogott. — Nálam ugyan keresheti! Nyanya éppen a lepedőt rántotta föl. Hátrafordult. — Eladtad, mi? — kérdezte suttogva. Gyors mozdulattal képen vágta a leányt. Tovább turkált a matracok között. A cseléd arca elfehéredett. Kitámolygott a konyhába. Leült a hokkedlire s nézett a levesébe, anélkül, hogy egy mozdulatot is tett volna. Pár perc múlva nyanya is megjelent. — Kinek adtad el? Legalább azt mondd meg?! Az ügyvéd berobogott. Arcán boldog mosoly, kezében a karperec. — Itt van ii. Megtaláltuk. Mi van itt? — Megvan? — sóhajtott nyanya. A leány újra elbőgte magát. — Csomagolok! Nem maradok ilyen helyen. Berohant a szobájába. Az ügyvéd utána nyomult a karkötővel. — Ugyan már ilyen gyerekségért... Az öreg zsidóasszony sóhajtozva tipegett a konyhába. Tekintete a levesestálra tévedt. Az asztalhoz ment. Fogta a tányért és nagyokat szuszogva a vízcsaphoz vitte. Gyors mozdulattal kiöntötte a leves felét. Vizet eresztett a helyébe. A lányért visszatette az asztalra. Alsó ajka fáradtan lefittyedt. Kezét melle előtt sután lelógatva bevonult a szobájába. Wiggl RSKS 1939 augusztus 29. tedd A kormányzó elnöklésével ülést tartott a legtöbb honvédelmi tanács Hétfőn délelőtt 11 órakor összeült a legfelsőbb honvédelmi tanács a kormányzó elnöklésével. A mostani általános európai feszült helyzettel kapcsolatos és esetleg a jövőben szükségessé válható katonai természetű intézkedések megtételét beszélte meg . A honvédelmi tanács mostani összehívása annál is inkább szükséges volt, mert a tavalyi mozgósítás óta meghozták a honvédelmi törvényt is, amely bizonyos katonai kérdésekben új intézkedéseket állapít meg. Újabb békekísérletek az utolsó órákban Londonból jelentik. A Reuter washingtoni levelezője megbízható forrásból arról értesül, hogy Roosevelt elnök elhatározta, hogy újabb békelépést tesz, aminek támogatására igyekszik megnyerni a többi amerikai államokat is. Roosevelt szándékáról közelebbit egyelőre még nem lehet tudni. Washingtoni felelős körökben még nem adták fel a reményt, hogy Szovjetoroszország is a béke érdekében használja fel befolyását a Németországgal kötött egyezmény ellenére is. Ottawából jelentik: A Dacénak Mackenzie King kanadai miniszterelnök hozzáintézett üzenetére küldött választávirata a következőképpen hangzik: „Válaszul az ön üzenetére, biztosítani kívánom önt arról, hogy semmit sem fogok elmulasztani a világ békéjének megmentésére irányuló igyekezetemben.“ Londonból jelentik. A Daily Express nagy feltűnést keltő értesülést közöl megfelelően erősen feltűnő beállításban. Eszerint Laval volt francia miniszterelnök elhatározta, hogy Rómába repül és személyes megbeszélést eszközöl ki a Dúcéval. A lap nem közli, hogy Laval milyen célzattal utazik Mussolinihoz. A volt francia miniszterelnökről köztudomású, hogy előharcosa volt a francia-olasz megértési politikának. Párisból jelentik: Parisban hétfőn is bizakodással tekintettek Róma felé és remélik, hogy olasz részről olyan kezdeményezés történik, amely megnöveli a béke kilátásait. Párisban általában megelégedéssel veszik tudomásul, hogy az olasz külpolitika irányítását Mussolini személyesen vette kezébe. A Journal római jelentése szerint az olasz fővárosban hite jár, hogy Mussolini öthatalmi értekezlet összehívását akarja kezdeményezni. Új kormány alakul Japánban, amely megnemtámadási szerződést köt Oroszországgal Tokióból jelentik. A japán kormány elhatározta, hogy lemond. Hironuma miniszterelnök megjelent a császárnál és közölte vele a kormány lemondását. Tokiói politikai körökben a lemondást a német—orosz szerződés által Európában teremtett új helyzet logikus következményének tekintik, mert — mint kijelentik — Japán eddigi kínai és európai külpolitikája új kérdésekkel került szembe . Hir szerint intézkedéseket jelentettek be, amelyek a belpolitikai egység fokozását célozzák, hogy világpolitikai események bekövetkezése esetén a kormány nagyobb erőre támaszkodhassék. Tokióból jelentik: A császár elfogadta a Hiranuma-kormány lemondását. A kormány ideiglenesen folytatja az államügyek intézését. Tokióból jelentik: Hiranuma, a lemondott miniszterelnök a sajtónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az utóbbi napok eseményei a japán politikát új irányzódásra kényszerítik mind a külpolitika, mint a belpolitika terén. A Contemporan Japan című folyóiratban Kohno vezérőrnagy a politikai helyzettel és az orosz—japán viszonnyal kapcsolatosan lehetségesnek mondja, hogy Japán és Szovjetoroszország támadást kizáró szerződést köti egymással. Tokióból jelentik. Az új kormány megalakítását Abe tábornokra bízzák. Hir szerint Isogai tábornok, a kvantungi hadsereg vezérkari főnöke lesz a hadügyminiszter, a haditengerészeti tárcát pedig Yoshida altengernagy fogja vállalni. Róma és Budapest a két legnyugodtabb főváros Rómából jelentik. A Stampa budapesti tudósítója megállapítja, hogy Róma és Budapest az a két központ, ahol az eseményeket a jelen pillanatban a legnagyobb nyugalommal ítélik meg. A tudósító megállapítja továbbá, hogy Budapesten nyoma sincs annak a háború pszichózisnak, amely más fővárosokat eláraszt. A magyar főváros élete a rendes mederben folyik tovább.