Magyarság, 1940. szeptember (21. évfolyam, 192-214. szám)
1940-09-27 / 214. szám
12 SZÍNHÁZ VIDÁM SZÜRET . Bemutató a Nemzetiben A híres spanyol Lope de Vega mesejátékának, délies szüreti derűjéből sokat átmentettek a magyarosított háromfelvonásos, helyenként kissé operettszerű vígjátékba Asztalos Miklós és a pattogó rímeivel, jó ritmusával excelláló Liszt Nándor. Magyar itt a környezet s a jellemrazs is az. Ennek a darabnak legfőbb erénye a vonalvezetés egyöntetűsége, valamint az, hogy nem akar a kelleténél igényesebb, fontoskodóbb lenni. Jókedvet akar árasztani s ezt a célját el is éri. Alapjában egészen egyszerű, de bűbájos eszközöket alkalmaz, hogy megmutassa: a szerelem, épp úgy, mint a magányosság és a függetlenség vágya a férfihoz s a nőhöz is akkor méltó, ha nem puszta érzés és szándék, de, tettrekészséggel, küzdelemre való rátermettséggel is párosul. Pilisi Péter gerinces, konok magyar köznemes meg akarja óvni gyermekeit attól a csalódástól, amely oly gyakran velejárója minden nagyratörésnek. Ezért a tanyáján átvonuló király elöl elrejtőzik s fiának, házanépének is ehhez hasonló magatartást parancsol. A királyt azonban éppen az ő elzárkózása vonzza, álruhába, „rangrejtve” bekéredzkedik házába s hamarosan megbarátkozik vele. Mint budai bíró szerepel s miután két kísérője Pilisi két lányának házasságot ígért, ezeknek megparancsolja, utasítsák vissza a lányokat, ha azok közelednek hozzájuk. Ily módon éri el, hogy az apai büszkeségben megsértett Pilisi feljön hozzá a várba. Itt aztán igazságot szolgáltat, fiát lovaggá emeli, a lányait boldoggá teszi. A darab helyenként egy kicsit édeskés, ettől eltekintve azonban ritkán látni oly tisztult eszközökkel alkotott vígjátékot, mint amilyen ez. Liszt Nándor eleven, lüktető verssorai nagyon illenek a legendás eseményekhez. Nemcsak a szereplőknek, a szerzőknek is nagy előnye, hogy határt ismernek s ez ad emlékezetes realitást, kontúrt ennek a vidám szüretnek. Abonyi Géza királya jó egyensúlyban tartja a méltóságot és a barátságos pajtáskodást. Legszebb jelenetei a II. felvonásbeliek, de általában ritkán kapott lényéhez illőbb, rokonszenvesebb szerepet, mint ebben a darabban. Lehotay Árpád konok magyarja emlékezetünkbe edződő alakítás, emellett kivált erőteljes dikciójával tűnt fel, ami valósággal szárnyat adott a történéseknek. Eöry Kató a királyné szerepében kissé merev volt, hangjába is több ércet, meleg erőt kell öntenie. Utolsó jelenetében azonban ragyogott. Somogyi Erzsi és Olthy Magda, Ungvári és Pataki, Pethes és Tapolczai nagyjában egy szinten mozogtak, az együttes, a rendezés kitűnő, Jaschik Almosné díszletei, kivált a II. és III. felvonásbeliek, megragadók. A közönség nagy örömmel fogadta, kitörő tapssal üdvözölte hol pajzán, hol fökép a II. felvonásban pompázó jeleneteket, Laurisin Miklós zenéje plasztikusan emeli ki a cselekményt Marconnay Tibor Kiváló magyar énekesek kávéházi pódiumon Egy évtizeddel ezelőtt külföldön már nem volt ritka, nálunk azonban még nehezen tudtuk elképzelni, hogy komoly, értékes művészek kávéházi szereplésre vállalkozzanak. Ma már egészen más a helyzet, amelynek megítélése bizonyos átértékelésen ment keresztül. Sajátos budapesti viszonyaink, a zenés színházak számának csökkentése, — volt idő, amikor teljes hiánya, — s nem utolsó sorban az a körülmény, hogy a színházak zsidó kézben voltak (e téren sajnos a zsidótörvény is igen gyenge eredményt hozott) arra vezetett, hogy kiváló keresztény énekesek nemzetiszínházi és városiszínházi tagság után kénytelenek voltak kávéházi szerepléseket vállalni, hogy élni tudjanak. Cselényi Józsefre, Vargha Imrére gondolunk és a többire: Orbán Sándorra, Kalmár Pálra, László Imrére stb. Ezek a magyar művészek nívót adtak a kávéházi énekes műsoroknak. Működésük alakította át a felfogást az ilyenfajta szereplések megítéléséről. Kétségtelen, hogy ezek a kitűnő magyar művészek éppoly megbecsülésben részesülnek, éppoly szívesen látott vendégei hangversenyeknek, magyar esteknek, mint azelőtt, sőt a gyakori rádióközvetítéseken át népszerűségük még növekedett. * A kávéházi műsoradás színvonala most ismét emelkedik: köztesen Zeneművészeti Főiskolát végzett, képzett operaénekesnő, aranykoszorús dalénekesnő, Utry Anna vállal ilyen szerepet. Utry Anna ma a legnépszerűbb magyar dalénekesnő, akinek a magyar dalkultúra terén komoly érdemei vannak, s akit országszerte való személyes, nemkülönben rádiószerepléséből mindenütt ismernek és szeretnek. Legutóbb, amikor a rádióban énekelt, szóvátettük a hozzánk érkezett levelekben kifejezett kívánságot, hogy gyakrabban szeretnék hallani. A kívánságnak a rádió hamarosan eleget tett s a mai vasárnapon, déli fél egykor énekel Utry Anna,, azonfelül közvetíteni fogja a rádió magyar nótáit új működési teréről is, ahol esténként hallgathatják hívei. Utry Anna az elmúlt éveken kapott igen tekintélyes honoráriummal csábító ajánlatokat, de eddig nem fogadta el. Beszélgettünk a kitűnő művésznővel, s megkérdeztük, mi indította most a szerződés vállalására. Ezt válaszolta: — Szeretnénk többet dolgozni, mint amennyire a hangversenyek lehetőséget adnak, ezért fogadtam el a budai Flórián-kávéház meghívását. Sajnos, színházhoz, operához való bejutáshoz nem elég az, hogy tudjon valaki, még súlyos protekció is kell. Természetesen nagyobb örömmel vállalnék állandó szereplést színpadon, ha azonban erre nincs lehetőség, el kell fogadni ezt a munkaalkalmat is, amelyet nem szabad lebecsülni, hiszen ha valaki művészi teljesítményt ad, akkor ez is komoly pódiummá válik. Mint erdélyi származású, természetesen nagy örömmel mennék a kolozsvári Nemzeti Színházhoz, amely sok kiváló művészt nevelt. Egyébként szerződésem lehetővé teszi, hogy úgy a fővárosban, mint vidéki városokban, tehát a visszatért Erdélyben is hangversenyeken szerepelhessek. A rádió is méltányolja a fenti szempontokat s örülök, hogy én leszek az első női előadó, akit a rádió ilyenfajta külső szereplésről közvetít. Elismerjük: értékes munkáját minden működési területen lehet kifejteni, tehát a kávéházi pódiumon is, amelynek színvonalát — mint mondottuk — kiváló művészeink emelték. Mégis, hinnünk kell abban, hogy a megnagyobbodott, új életet váró Magyarországon a jobb időkkel elkövetkezik olyan színházi éra is, amelyben az Utry Annák, Cselényi Józsefek, Kubányi Györgyök, Varga Imrék és a többi, nagyobb feladatra hivatott jeles keresztény énekesek visszakerülnek a művészetükhöz méltóbb keretbe, a nemzeti és keresztény eszmék szolgálatában álló színpadra. Ezt se lehet? Most, hogy az ország Erdély északi részének visszatértével túljutott a külpolitikai szempontból kényes időszakon, a magyar sajtónak jogos az a kívánsága, hogy a rengeteg nehézséget okozó, szigorú cenzúrán enyhítsen a kormány és ha már teljesen nem törli el, legalább újból vezesse be a fakultatív cenzúrát. Díszes csokrot tudnánk összegyűjteni az indokolatlanul kihagyott cikkekből, de most csak egy furcsaságot kívánunk szóvátenni. A napokban hazaérkezett erdélyi útjáról a színészkamara főtitkára és tapasztalatairól beszámolt a Magyarság munkatársának. Erről cikket írtunk, a Cenzúra — érthetetlen módon — teljes egészében törölte a cikket. Annál nagyobb volt meglepetésünk, hogy másnap délután az egyik liberális esti lapban a főtitkár útjáról megjelenhetett a beszámoló. Nem értjük, mi ez? A liberálisnak szabad az, ami nekünk nem szabad? Igaz, hogy ez nem írt arról — mint mi —, hogy például az erdélyi színházak jórészt zsidó kézben voltak a román uralom alatt és most keresztény vezetés alatt folyik tovább a munka. Azt sem írta meg, hogy a kamarai törvény végrehajtása nemcsak a zsidókérdés szempontjából fontos, hanem az erdélyi magyar színészek szociális helyzetének javítása érdekében is, mert korábban bizony kiszolgáltatottjai voltak az élelmes színházi váltakozóknak. Mindezt nem lehet megírni az új európai rend kialakítása idején? Ez is amellett bizonyít, hogy sürgősen változtatni kell a cenzúra mostani rendszerén. lWAGTilRSif. Vasárnap, 1940. szeptember 7.. mÚZEUmi IMIKÉK 2&SSV** Rád bízom a feleségem Felújítással nyitott az Andrássy Színház Andrássy Színház szombaton tartotta évadnyitó előadását. Vaszary János: „Rád bízom a feleségem” című franciás bohózatát újította fel a színház. A szerző a közben már filmre is vitt kacagtató darabot némileg átdolgozta és megtűzdelték zene és táncszámokkal is. Délutántól másnap reggelig zajlik le az etikai szempontból kifogásolható, ittott borsos história. A cselkmény soványságát epizódok, helyzetkomikumok ellensúlyozzák és bár sok szellemesség, ötlet sziporkázik a darabban, néhol visszaesik a tempó és vontatottá válik, míg aztán újra rákapcsol. A közönség általában jól mulat. Új és sikerült részlete a darabnak az az epizód szerep, amelyet a szerző Vaszary Piri számára írt. A kacagtatásban ezúttal is elviszi a pálmát a kitűnő művésznő. Bilicsi Tivadar egyéniségének megfelelő nagy szerepet kapott, jóformán állandóan a színpadon van. Pompás, egyéni humora a legfőbb erőssége az előadásnak. Lázár Mária a temperamentumos asszony szerepében kitűnő, mint mindig. Szakács Zoltán, Lázár Tihamér, Kéry Panni és Bihari Nándor jeleskednek még. Losonczy Dezső muzsikája kedves, finoman melodikus, persze a zenekar előadásában nagyobb a sikere, mint a prózai színészek tolmácsolásában. Nem értjük, miért kell újabban minden színházban prózai színészekkel énekeltetni. S. X A hangversenyévad eseményei A zene és a háború általában nem félnek meg egymással. Ezt mutatta hangversenyéletünk a háború kitörésekor. Azóta azonban mind a közönség, mind pedig a hangversenyező művészek rájöttek arra, hogy az élet a maga medrében tovább zajlik és hazánk az a nyugodt sziget, ahol semmi akadálya a művészi élet fejlődésének. A zsidótörvény miatt is volt némi ellenállás, később azonban úgy- látszik a hangversenyrendező vállalatok is belátták, hogy csak akkor működhetnek továbbra is eredményesen, ha gondoskodnak megfelelő keresztény utánpótlásról és helyt adnak azoknak a művészeknek, akik eddig nem juthattak szóhoz. Az idei zeneévad érdekesnek ígérkezik. Pesten fog vezényelni Tullio Serafini, a római kir. Opera igazgatója, aki Toscanini utódja volt a newyorki Metropolitann operában. Serafini Mussolini határozott kívánságára vette át a római Operaház igazgatását. Benedict Bobtschewsky, a bolgár Opera karnagya is ad egy estet nálunk. Dohnányi Ernő és Telmányi Emil három szonáta-estje az évad egyik legérdekesebb eseményének ígérkezik. Műsorukon Beethoven összes zongora-hegedű szonátái szerepelnek. Rácz Aladár, a világ legkiválóbb dalomművésze, szólóestje mellett zenekarral is játszik. Stravinszky „Rag-Time”-jét mutatja be. A Magyar Női Vonósnégyes is ad néhány estet. Az olasz művészek közül Wanda Luzzato, a hazánkban is jól ismert Giorgio Ciompi, valamint Luigi Magistretti, a kiváló hárfaművész látogat el hozzánk. A húsz éves zongoraművésznek, Arturo Benedetti Michelangelnek fellépte külön esemény. A múzeumi matinék ismét szép műsorral lce■icgtetnek. Érdekes lesz Nijinskyné Pulski Romola előadása „Férjemről és a táncról”. A hazai zongoraművészek közül Vásárhelyi Magda, Szegedi Ernő, ditrói Csiby József adnak többek között szóló- és zenekari estet. Stefániai Imre és Lászlóffy Margit kétzongorás estje külön érdekesség. A magyar énekesnők közül Durigó Ilona, Basilides Mária, Kreszné- Sztojanovits Lily, stb. koncerteznek. A felsorolt néhány néven kívül természetesen még nagyon sokan adnak hangversenyt, amelyeken remélhetőleg számos magyar tehetség fog szóhoz jutni. ANSERMET, DOHNANYI, FAILONI, GUI, WIENI FILHARMONIKUSOK, FURTWANGLERREL: a Filharmóniai Társaság nyolc bérleti hangversenyének keretében. Bérletváltás, felvilágosítások, prospektusok a Filharmónia irodájában. Operaház (Hajós-ucca). Tel.: 1145-55. A kismama Rádius Vihar a kisbaba körül címet is adhatták volna ennek az amerikai vígjátéknak, melynek főhőse egy csecsemő, akit ismeretlen anyja elhagy. A gyermeket az egyik nagy áruház fiatal leány elárusítókisaszszonya találja meg. A helyzet olyan fonákuk alakul, hogy az elárusítóleány kénytelen magáénak vallani a csecsemőt s vele együtt a leányanyák nehéz helyzetét is viselnie kell. Félreértések, enyhe becsületügyi kérdések közepette az áruház tulajdonosának fián keresztül a magát nagyapának képzelő tulajdonos oldja meg a helyzetet, akinek mindegy, hogy ki a papa, csak megmaradhasson régi álmának — továbbra is nagypapának. A főszereplő Ginger Rogers, aki kivételesen csak egyszer táncol. Maga a történet jól kevert limonádéként hat. Rutinos rendezés, s az amerikai film nagyobb dicsőségére — sok zsidó szerepelő. (G. L.) Nagy hűhó René körül Az egyik reggeli lap azt írta, hogy a Színművészeti Kamara a vidéki Staggione társulatok számára nem engedélyezte a Vígszínház új darabjának, a XIV. Renének előadását. A zsidók, esthajnali kúrirja nyilatkozatot közöl az egyik szerzőtől, Harsányi Zsolttól, aki éles hangon tiltakozik a kamara beavatkozása ellen, amely szerinte már a magánszínházak fennállását veszélyezteti. A lap vezércikkében mondja el sirámait, s kifogásolja, hogy a kamara a darab előadását azzal az indokolással nem engedélyezi a vidéken, hogy irányzata destruktív. Védelmébe veszi Harsányi Zsoltot, akinek írásaiban — mint mondja — romboló irányzatnak még nyoma sem fedezhető fel. Megtagadja a kamarától azt a ténykedést, hogy felülbírálja, vájjon sérti-e a közerkölcsöt, valamilyen darab. Bizakodását fejezi ki, hogy a felügyeleti hatóság sürgősen megváltoztatja ezt a jogtalan intézkedést. Mindjárt oldalvágást is ad a szélsőjobboldal sajtó felé. René körül kitört nagy hűhó és a zsidó liberális lap közleményei után néhány soros hivatalos közleményt adtak a színész kamara részéről, amelyben megállapítják, hogy a betiltással kapcsolatos cikkek állásfoglalása korai, mert a kamara vezetősége még nem látta a darabot ,annak vidéki előadását nem tiltotta be, csupán függőben tartotta addig, míg az előadást megnézheti és felettes hatóságának arról jelentést tehet. A zsidó liberális lap oldalvágása nyilvánvalóan felénk szólt. Mert mi voltunk bátrak megmondani erről a darabról őszinte véleményünket, amelynek valószínűleg szerepe volt abban, hogy a kamara a darab vidéki előadását függőben tartotta. Kritikánkban megállapítottuk, hogy Harsányi regényéből a darabot olyan humorista írta, aki már a zsidótörvény előtt sem maradhatott kérést a tény lap kötelékében, s a mesét az átültető szójátékokkal, közmondásokkal, kissé avatag vicékkel tűzdelte tele. Megállapítottuk azt is, hogy a darabban szereplő „királyi udvar tónusa nagyon lipótvárosi, sok sikamlóssággal, két, —sőt a magyarul is érthető „illír halandzsában” — vaskos egyértelműséggel és persze az itt tradicionális vetkőzési jelenet sem maradhat el. Mindez amellett szól, hogy a színháznál az átalakulás nem könnyű és hogy még a régi, lipótvárosi igényeket is ki kell elégíteni”. Hiába tiltakoznak a zsidó liberális oldalról, igenis véget kell vetni annak a romboló hatásnak, amelyet az ilyenfajta darabok az erkölcsi felfogásra gyakorolnak. Csak helyeselni tudjuk, hogy a kultuszminiszter rendelete kötelezte a staggione társulatok igazgatóit évi műsortervük kamarai bemutatására. A társulatok eszerint csak azt a darabot adhatják elő, amelyet a kamara elnöke jóváhagy. E rendelkezés célja és a kamara törekvése az, hogy az erkölcsi szempontból kifogásolható darabokat kiirtsa a magyar színpadról. Minden jóízlésű keresztnév színházlátogató tudja, hogy ez az intézkedés még fokozottabb mértékben szükséges. Kár a nagy hűhóért és felesleges erőlködés a színház szellemi fertőzésének megakadályozására irányuló tevékenység elleni tiltakozás. Ha a kamara vezetősége megtekinti a szóbanforgó darabot, valószínű, hogy a „függőbentartásból” végleges tilalom lesz. A tisztelt szerző urak pedig tanulják meg végre, hogy a színpad hivatása az új Európában helyet foglaló új Magyarországon is az lesz a jövőben, hogy tisztultabb erkölcsöt sugározzon. S. L ^ STEIN WAY Képviselet. yIt! . EHALL Zongoraterem r^ubi^ssy-ÚT 15. Változások a Zeneakadémia tanári karában A Zeneakadémia tanári karában az idei tanévtől kezdődően változások lesznek. Bartók Béla, miután a magyar népdal törzskönyvezésének munkájából a ráeső részt befejezte, nyugdíjaztatását kérte s októberi Búcsúhangversenye után Feleségével, Pásztory Dittával együtt Amerikába utazik. A népdal törzskönyvezés hátralévő munkáját Kodály Zoltán végzi, aki erre az időre szabadságot kapott. Bartha Dénes dr. megbízatást kapott egy tudományos munka elvégzésére, ezért egy évig ő sem tanít. Unger Imre tanár munkakörét Ádám Jenő veszi át. A változásokkal kapcsolatban Kókay Rezső dr. fogja tanítani a zeneesztétikát, a pedagógiát, vezeti a zongoratanárképzőt, tanítja a zenetörténetet és a zeneesztétikát. A kiszenekar vezetését Vaszy Viktor veszi át. BOBULA LAJOS harmonikaestje 6-án, vasárnap 7. 09. Fellegi Teri Chappy zenekar, Szendy Lajos, Regös András, H. Gilliam, Tabány-trió felléptével. Jegyek 1—3 P. a 111—111 jegyirodában és a Zeneakadémián. Megnyílt a dési magyar színház A dési magyar színházba is a románok telepedtek be az elmúlt két évtizedben és a magyar színészetet alkalmi helyiségekbe szorították vissza. A magyar színészek most ismét birtokukba vették a színházat. Lelkes ünnepi est keretében nyílt meg a dési magyar színház, a nézőtéren magyar ruhás közönséggel, a színpadon Az álvinci huszárok-kal, megtűzdelve időszerű dalokkal. székesfővárosi zenekar, mesterbérlete A VÁROSIBAN, 10 NAGY ZENEKARIEST. Mengelberg, 5 est (Beethoven összes szimfóniái), Molinári, Schuricht, Ferencsik, Vaszy, Csilléry. Bérletek tíz estére 8-tól 60 pengőig 5 részletben is (Népművelési Bizottságnál) IV., Szép u. 5. és Koncertnél. Búcsúzik a cirkusz A nyári Budapest szórakoztatója, a Fényes Nagycirkusz hétfőn este bezárja kapuit. Fényes György igazgató európai színvonalra emelte a Cirkusz műsorát s a június végétől szeptember végéig terjedő előadásokat zsúfolt nézőtér tapsolta végig. Hétfőn délután a kis Zolinak lesz jutalomjátéka, a teljes műsorral s este búcsúzik Budapest közönségétől a 3 Turul és a Pickard déltengeri zenekar. DIZÖZPARÁDÉ utolérhetetlen műsorral 5-én, szombaton 7. 19. Anita Best, Türk Berta, Neményi Lili, Szabó Kálmán, Jazz-trió, Kiss Manyi, Medgyasszay Vilma, Rácz 1?,aki Szilágyi M., Cselényi, Jeyek 1—1 P. a 111—111 jegyirodában és a Zeneakadémián.