Magyarság, 1961 (37. évfolyam, 1-47. szám)
1961-01-06 / 1. szám
12 cents per copy “MAGYARSÁG” — “HUNGARIAN PEOPLE” _ ____GO Egyes szám ára 12 cent ! Vol. XXXVIUL évfolyam — PITTSBURGH, PA. — U. S. A. — 1961. január 6. No. 1. szám. cím A Magyarság előző számában közölt vezércikkünk, Wass Albert írása az amerikai magyar emigrációban mély hatást keltett. Már eddig is több rendkívül értékes, figyelemre méltó hozzászólást kaptunk. — A legelső nem is innen érkezett, hanem Ausztriából. A nagyfontosságú nyilatkozatot bécsi tudósítónk cikkében helyezzük olvasóink asztalára. Dr. Szemák Jenő, a Kúria volt elnöke nyújt ezúttal megoldási lehetőséget a magyarság problémájához. Dr. Szemák Jenő: „AZ IGAZI MAGYAR KÉZFOGÁSRA NEMCSAK JOGOSULT, -- HANEM KÖTELEZETT IS— az 1939-es magyar országgyűléshez!” — BESZÉLGETÉS AZ ELŐTTÜNK ÁLLÓ PROBLÉMÁKRÓL ÉS A MAGYAR EMIGRÁCIÓS FELADATOKRÓL — — A “MAGYARSÁG” BÉCSI MUNKATÁRSÁNAK LÁTOGATÁSA DR SZEMÁK JENŐNÉL, A MAGYAR KÚRIA VOLT ELNÖKÉNÉL — A népakaratnak át kell nyúlnia az alkotmányos bázishoz. — Rattris, 1960. dec.. Ez a Salzburg körzeti kis fahi, Ratoris. — magánvisdi a függetlenné és semlegessé tett Ausztriának valódi arcképét: üdülőhely gazdag és jópénz a turisták számára . . . Általában, az utóbbi esztendőkben Ausztria szédítően nagyot emelkedett népszerűségében, az idetódult nyugatiak segítőkészsége révén. Az idegenforgalom azelőtt is egyik legfőbb éltető eleme volt ennek a kicsi, régi múltú országnak. Politikusai, gazdasági és propaganda-szakértői a második világháború után minden erejükkel arra törekedtek, hogy Ausztria a nagyarányú vendégfogási versenyben lehetőleg az első helyen legyen. És ez nagyrészt sikerült is. Attól kezdve, hogy a szovjet "vendégektől" megszabadultak . . . Akkora szerencse még nem érte a többi megszállt országok egyikét sem . . . Ez az alpesi falu valóságos eldorádója az osztrák idegenforgalomnak. És az idegenjárás alaposan meglátszik a falu lakosságán. Kétezer a lélekszáma, de száznál jóval több motoros jármű futkároz itt fel s alá. A hat üzlet roskadozik az árutól és a tizenkét "Gasthof” (szálloda) minden igényt kielégítő, kényelemmel, kecsegtetően várja a turistákat a világ minden tájáról, Amerikából, Európából. Központi fűtés, hideg-melegvíz, modern berendezés. Népi és tánczene. — Minden, de minden, mit szem és száj kíván. A parasztlányok szinte tobzódnak a legfinomabb, kényes selyemfélékben, — ők a nylon-piac legszorgalmasabb felvásárlói. Minden kell, ami új és nem mindennapi. Áramlik a jó pénz . . . Na, nem az ideszorult magyar menekültek felé, — hanem az idegenek kedvét kereső osztrákok irányába • • Öt-hat esztendős osztrák gyerkőcök — fejlett csokoládé-szakértők . . Mi lesz még ebből? Mi lesz? Beláthatatlan fejlődése a jólétnek? Vagy talán jeruzsálemi siratófal? Dr Szemák Jenőt talán nem is kellene bemutatnunk az olvsóknak. A régi menekültek jól ismerik a nevét és nagyraértékelik gazdag múltját, s a Magyarság hasábjain már a legújabbak is találkozhattak irányt mutató megnyilatkozásaival az utóbbi években is. Mégis úgy vélem, jószolgálatot teszek vele, hogyha legalább dióhéjban ismertetem a magasrangú közéleti férfiú életrajzának jellegzetesebb és fontosabb részleteit. Dr Szemák Jenő a, történelmi Magyarország szülötte. A trianoni békeparancs (1920) kiűzte Erdélyből, Máramarosból, ahol a magyar kisebbség jogainak védelméért a, megszálló román hatalom börtönbe is vetette. Kiűzetése után, 1925-ben a Bethlen-kormány a magyar igazságszolgáltatásba állította. A budapesti büntető törvényszéken mint tanácselnök kezdte meg bírói működését Majd annak másodelnöke lett és a II. világháború kitörése előtt, 1939-ben a pesti törvényszék elnökévé nevezték ki Mint budapesti bíró, komplikált büntetőügyeket tárgyalt. Nagyfontosságú politikai- és sajtópereket vezetett. Rákosi (Róth) Mátyás kommunista cselekményei az ő büntető tanácsai előtt nyertek súlyos ítéletekkel bírói elintézést. Ő ítélkezett Bethlen István és Imédy Béla volt miniszterelnök bírói útra terelt politikai harcában. És elnöklete alatt ítélte el a budapesti törvényszék Szálasi Ferencet politikai cselekmények miatt tízhónapig államfogházra. 1945 januárjában a Sopronban ülésező országgyűlésnek pártközi értekezlete arra kérte fel, hogy Magyarország II. világháborúba lépésének és a háború 1944. okt. 15-ike utáni szükségszerű folytatásának okairól emlékiratban tájékoztassa a nyugati világ nemzeteit. Ennek a feladatnak az 1945-ös hadiesemények gyors és Magyarországra tragikus kimenetele folytán csak az emigrációban tudott megfelelni Ezt az emlékiratot "‘A II. világháború és a magyar sors útja” címen magyar és angol nyelven kiadták. 1952-ben "Veszélyben a nyugati civilizáció’ ’ c. analízisében a világhatalomra törő bolsevizmusról — történelemszemléleti és társadalompolitikai megvilágosítást adott, — amit a sajtó közzé tett. — A buenosairesi Mindszenty Akadémia tagjai közé választotta dr Szemák Jenőt. 1953-ban két közjogi természetű cikkében — Horthy Miklós kormányzó lemondásának körülményeit elemezte. Mindehhez még feltétlenül tudnivaló, hogy a közel százéves magyar (1869. IV. (I. c.) törvény alapján a magyar bírói hatalom a törvényhozástól és kormánytól teljesen függetlennek nyilváníttatott. A bírák ítélkezésének csakis az alkotmányos törvények és saját lelkiismeretük szabhatott korlátokat. Ismert tény, hogy a magyar bírói hatalom pártatlanságát az USA államvezetés is elismerte, — amikor dr Szemák Jenőnek háborús főbűnösként a budapesti orosz kollaboráns kormány által kért kiadatását már 1945-ben megtagadta. — ▲ Legelsőnek a mai világpolitika legidőszerűbb kérdését vettük elő. — John Fritzgerald Kennedynek az USA elnökévé való választása milyen benyomást keltett Európában " Dr Szemák Jenő, az európai közjogi élet elismert tudósa és nagy államjogász megfigyeléseit eképpen összpontosította válaszában: — Az Amerikai Egyesült Államok már az első világháború idején döntő módon befolyásolta az európai hatalmi viszonyokat. — A második világháború után, — ha még lehet, ennél is sokkal erősebben. A katonai és gazdasági szektorokban egyaránt. A két világérszt összekötő szálak eltéphetetlen kötelékké dagadtak. — Új helyzetet csak történelmi katasztrófa idézhet elő. — Így természetes, hogy minden hatalmi fordulat odaát, Amerikában, — irányadóan befolyásol, rendez és kialakít a szabad európai térségben is. — Eisenhower regimeje fő célját abban kereste: megtartani, amit lehet! És azt az öregek kényelmesnek tűnő konzervativizmusával . . . — Kennedytől a fiatalság tettvágya nem lesz elválasztható. — A tettvágy cselekvésekben nyi(Folytatás a következő oldalon) Magyar Herod POH)x 27. Wew Rrrm rwiev wat