Magyarság, 1981 (56. évfolyam, 1-24. szám)

1981-08-10 / 15. szám

14* Louis Szathmary 2218 N Lincoln Ave Chicago IL Gool­y Vol. LVI. évf No. 15. szám, 1981. augusztus 10 Egyes szám ára: 50 cent­­ i SZLOVÁKOSÍTÁS AMERIKÁBAN A tervek szerint idén, október 19-én, a Yorktown-i csata 200 éves évfordulóján, három magyar ember emléktábláját fogják leleplezni,­­ akik részt vettek az amerikai Függetlenségi Háborúban. Ez a három:­­ KOVÁTS MIHÁLY, a Pulaski-légió ezredese, továbbá gróf POLERECZKY JÁNOS LÁSZLÓ, a francia Lauzun-lovasság paancsnoka, mint­ őrnagy, és gróf BENYOVSZKY FERENC, a Lauzun-lovasság hadnagya. A Rákóczi szabadságharcban részt vett egy Polereczky Mátyás, mint Rákóczi őrnagya. Mikor a szabadságharc el­bukott, Rákóczi Franciaországba ment, hogy segítséget kérjen XIV. Lajostól. Mint apródokat Polereczky Mátyás magával vitte két fiát: Andrást és ifjú Mátyást. Majd Rákóczi Törökországba ment, a két testvér Franciaországban maradt és fiatalon beálltak Bercsényi László magyar huszárezredébe, ami csupa emigrált kurucból állott. András 21 éves korában brigadéros generális lett és Mátyás öccsével együtt megkapták a legmagasabb katonai kitüntetést, a Szent Lajos rendet. A király rövidesen meg­bízta Andrást, hogy állítson fel egy saját huszárezredet, így a Bercsény-Rátky és az Eszterházy magyar huszárezredek mellett volt egy Polereczky huszár­ezred is Franciaországban, amelynek nemcsak a katonái, de a vezénylő nyelve is ma­gyar volt. Erről francia és magyar történelmi könyvek tanús­kodnak. András megkapta a francia grófságot, akinek két fia volt: Ferenc András és János László. Polereczky János László kapitány volt, amikor kitört az amerikai forradalom és azonnal jelentkezett Lauzun her­ceg önkéntes brigádjába. Őrnaggyá kinevezve, áthajózott Amerikába is mint a Lauzun-lovasság parancsnoka Yorktown­­nál szorongatta Cornwallis angol generálist. A Függetlenségi Háború után Polereczky János László Main állam Dresden nevű városában telepedett le, ahol a sírján ott leng az amerikai zászló és a zászló rúdján a S.A.R. jelvény ékeskedik, —(Soldier of the America Revolution). Ez kijár a forradalom hőseinek. És most jönnek a szlovákok .. . A Slovak-American Cultur Center, N.Y.C.,New York államban, Yonkers városában, a Holly Trinity Plazán, szobrot emelt gróf Polereczky János Lászlónak, mint a for­radalom szlovák nemzeti hősének.— A Congressional Record 1957. július 12-i számának ap­pendixében ez van feljegyezve: „John Ladislaus Polereczky 1748-1830, a Slovak who fought for American Independence... és gróf BENYOVSZKY FERENC, a Lauzun-lovasság hadnagya. A polerékai Polereczky-család 1236-ban, IV. Bélától kapta a magyar nemességet. Ekkor iktatták be a családot a Túróc vármegyei Poberéka nevű faluba és földekbe. Százado­kon keresztül azóta is szerepeltek a leszármazottak a magyar nemesi összeírásokon. Ezt a bejegyzést egy beszéd előzte meg, amit a new-yor­­ki Slovak-American Cultur Center egyik szónoka tartott és történészük, Joseph G-Cincik, „professor of History and Art,, kutatásait tartalmazza. Ez a kutatás azon a pilléren nyugszik, hogy Polereczky János László nagyapja „Slovákiában, Coun­­ty of Turiec, Polereca-n„ született. Amikor a nagypapa 1644- ben megszületett, ezt a County-t Túróc-nak hívták és szer­ves része volt Magyarországnak. A trianoni béke­diktátum a „County of Turiec„-et bán csatolta Szlovákiához.­­ Különben sem Polerékán szü­letett a nagyapa, hanem Mossocz­on, ahol az apja jegyző volt. A család mindenkor magyarnak vallotta magát és magyarként tartották őket nyilván: Franciaországban és Amerikában is. A beszédbe több hiba is csúszott. Bercsényi Miklóst, aki Rodostóban élt,­­ fia, Bercsényi László helyett, francia brigadérosnak és grófnak titulálta. Majd Polereczky Andrást „a Rákóczi harcokban bevált hadvezért,, vonultatta be Franciaországba és szintén grófnak titulálta.­­ Polereczky András 12 éves korában érkezett Franciaországba és a grófságot később kapta. A magyar Hadtörténeti Intézet feldolgozta Tolereczky­­ék históriáját és az intézet hivatalos lapjában dr. Zachar Jó­­­zsef hadtörténész tollából egy 28 oldalas tanulmány jelent meg.­A tanulmány hiteles levéltári adatokra támaszkodik és határozottan visszautaította azt a téves amerikai hiedel­met, hogy Polereczky János László szlovák lett volna. Ezt a tanulmányt megkapta az amerikai Hadtörténeti Intézet és a Library of Congress is. A Polereczky család Magyarországon élő leszármazott­jai e tévedések kijavításáért megkeresték az amerikai Had­történeti Intézetet és a Library of Congresst is. A Hadtörténeti Intézet azt válaszolta, hogy Major John Polereczky,, nem a Continental Army-ban harcolt, hanem a francia expedíciós hadseregben, a Lauzun lovasságnál, így a hivatal nem kíván az ügybe belefolyni. A Library of Congress pedig azt válaszolta, hogy a könyvtár a Congressus könyvtára és magán­ügyekben nem kezdeményezhet semmit. Felmerül a kérdés, hogy Polereczky János László sírjára magán ügyben tűzték ki az amerikai zászlót? És a Congress of Library East European Sectionjána joga vagy kötelessége-e figyelmeztetni a Congressional Record jegyzőkönyv-vezetőjét arra, hogy 1957. július 12-én téves bejegyzés történt a Congressional Recordba? ! Elvégre a magyar Hadtörténeti Intézet megállapítása egy ország álláspontja és nemcsak egy családé. A hagyományok keveredése vonatkozhat az utca embe­rére, a szomszédra, a kollégára, az üzlettársra, de ha egy egyént szoborrá magasztosítanak Amerika egyik terén, az már történelem. És ha ez a szobor nem fedi a valóságot, az történelem hamisítás! Nyugodtan állíthatjuk, hogy Polereczky János László ügye,­­ akinek a sírján 150 éve lobog az amerikai zászló, az amerikai történelem­ügy is. A Függetlenségi Háborúban, a jelenlegi Amerika meg­alapozásában, Lafayett-et franciának, Steuben-t németnek, Pulaski-t lengyelnek becsülik. Polereczky-t miért nem lehet magyarnak becsülni? — Ha már a Yorktown-nál az alóla ki­lőtt lovat sem térítették meg neki, legalább a magyarságát ne vegyék el tőle! A Polereczky ügy már szerepelt a magyar emigrációban, de mert nem volt meg az angol irodalma, nem került arra a magaslatra, mint Kováts Mihály ezredesé. Szinte elsikkadt a magyarsága. Az Amerikai Magyar Szövetség 1940-ben hűség­­nyilatkozatot írt Roosevelt elnöknek és ebben a nyílt levél­(Folytatás a 4. oldalon) A GUERILLA HARCOK SZAKÉRTŐJE A FRANCIA KORMÁNYBAN! Elden R­u­d­d , arizoniai képviselő „Regis Debray”, cím alatti, júl. 9-i beszédében töb­bek közt így szólt a Ház­ban: „Regis Debray-nak, a Mitterand kormány általi ki­nevezése egy nagy inzultus Latin-Amerika és az USA népével szemben. Debray most a francia ka­bineten belül a Harmadik Vi­lág külpolitikai tanácsadója.— Egy jól ismert marxista, Fidel Castro közeli barátja és csodá­­lója s a terrorista Ernesto „Che„ Guevara guerilla-társa, még abból az időből, amikor Guevarát a bolíviai kormány ledöntése iránti igyekezetében megölték. Debray Bolíviában bör­tönben ült a terrorista műkö­dése miatt, amíg a világraszóló baloldali nyomás következté­ben szabadlábra nem került.. Azután Chilében ült né­hány évig, egy másik barátjá­nak, Salvador Allende-nek a kérésére, mielőtt visszatért Franciaországba, hogy foly­tassa részvételét azon művek összeállításában, melyek a forradalmi guerilla hadvise­lést és teóriát taglalják. Az ő guerilla hadvise­lésre vonatkozó kézikönyvét a „Forradalom a forradalmon belül.. c. művet (Revolution within the Revolution), mely­ben ő a forradalmi terroriz­mus városon kívüli alkalmazá­sát hirdeti, a szervezett ter­roristák világszerte saját kézi­könyvükként tekintik. Abban ő, Guevara taktikáit dicséri s határozottan támogatja a for­­radalmi erőszak alkalmazását, mint egy kormány ledöntésé­nek legjobb módját. Regis Debray egy gyakor­lott marxista és Fidel Castro­­nak, valamint a kubai forrada­lomnak határozott híve. Az ő kinevezése alapos aggodalmat kellene hogy okozzon Elnö­künknek, külpolitikánk terve­zőinek és Latin-Amerika népé­nek.

Next