Magyarság, 1982 (57. évfolyam, 1-24. szám)

1982-06-30 / 12. szám

Vol. LVII. évf. No. 12 szám 1982. június 30 AZ UTOLSÓ ELLENÁLLÁSI BÁSTYÁT JELENTI AZ EMIGRÁCIÓ! Nemzetünk évszázados küzdelme során sok­szor megtörtént, hogy az emigráció jelentette tömören kifejezve: az elvesztett szabadságot. De sokszor volt úgy, hogy amikor elvesztettük szabadságunkat , az emigrációnak jutott az a feladat, hogy a szabadságért küzdők előtt magasra tartsa az élniakarást jelentő fáklyákat, hogy tudjanak hova gyülekezni a leigázottak. Így volt ez a Rákóczi és Kossuth emigrációk korában is! Csakhogy akkor az elnyomók tudták, hogy az emigráció létszáma kevés — és az öregedés hamarosan kiüti a kezükből a harcos fegyvert... Ezúttal egészen más a helyzet. Az ország lakosságának minden rétege képviselve van kint, fiatal és öreg vezet­­és vezetett nagy számban! Állandóan tart a kiszivárgás. Hogyha valaki kidől, máris ott van a helyében a másik, aki tovább éleszti a szabadság-lángokat! Tehát megvan az ellenállás folyamatossága.­­ Nagyon helyesen fe­jezte ki magát Tollas Tibor, amikor azt írta, hogy az otthoni hatalmon lévők az emigráció felszá­molása helyett az emigráció semlegesítésére, majd megnyerésére igyekszenek, mert tudják, hogy min­den ötödik magyar a Haza határain kívül él... A szomorú ebben legfőképpen az, hogy az emigráció intelligens rétegének bizonyos része nem akarja ezt tudomásul venni.­­ Sokan közülük, szereplési vágytól fűtve beállanak a rendszer fék­telen csahosai közé, mérgezni az ellenálló szer­vezetek szellemét és hitét, vagyis a kommunista rendszerrel szemben való kitartást. Ezt láttuk és éreztük különösen az elmúlt tíz esztendőben, hiszen szemünk előtt zajlott le a folyamat. Már vannak olyan személyek, akik ren­­szeresen járnak haza az ottani rendezvényekre... Mert a potya­utazás és nyaralás a kommunista állam költségére többet jelent számukra, mint a nemzet jövő­jének a becsületes szolgálata.­Ezek a gyász­magyarok még azt sem veszik észre, vagy talán nem is akarják, hogy a Párt irányítja őket és minden szavuk, lépésük, cseleke­detük kommunista módon van előírva. A kommunisták segítségére jött az ifjú sza­badságharcosok küzdelme után az a tény is, hogy bizonyos fokú gazdasági jólét és valamivel liberá­lisabb légkör uralkodik otthon. Elfogadhatóbb, mint a többi elnyomott országban. Ebből ezek az ál­magyarok azt hiszik, hogy odahaza a nemzetnek a helyzete jobbra fordult... Itt van a nagy tévedés! Ezt az állapotot a fiatalságunk 56-os küzdelme váltotta ki és a rend­szer félelme a jövőtől. A külföldi kölcsönök állandó felvételével már ott tartanak, hogy a kamatokat sem bírják megfizetni... Az otthoni fiatalságnak az értelmiségi része is lázad. Érzik, hogy becsapták őket és tudni akarják a valóságot, hogy milyen elhallgatott erő­­tényező­k juttatták az országot ebbe a mai kínos állapotba. Eddig a sokat emlegetett "fasizmus" és a 'Horthy-rendszer" bűnére írtak mindent. Hiába, meg ezt az ifjúság nem fogadja el többé.­A belső ellenzék egyre erősebb és erősebb! Hiába akarták lekicsinyíteni a szabadságharc 25 éves évfordulóját, hiába oszlatták fel a lakiteleki fiatal írók körét... Gépírásos, példányokban sok­szorosított a BIBÓ EMLÉEKKÖNYV. Mely a magyar nemzeti ellenállást csak fokozta. A kiküldött írások és bejuttatott újságok megtették a magukét! A belső" ellenzék kapcsolatot talált a külsővel. Mint­hogy a rendszer nem bír a külső ellenzékkel, azért keres szorosabb kapcsolatokat a hasznos idióták­kal... Akik még nagy reménykedésükben és vágyott haszonlesésükben sem veszik észre, hogy süllyedő­ hajóra szálltak — a nemzet sírásóival egy tutajra... Ennek az lesz a vége, hogy se itt, sem otthon nem lesz rájuk szükség! Az otthoni, kizsigerezett nép megvetéssel elfordul tőlük, mint talpnyaló hazaárulóktól . . . Türelem! Az igazság­osztó Isten malmai to­vábbra is lassan Őrölnek! Mint haszontalan pelyvák kivetődnek ezek a senkik a szemétre, — oda, ahová valók!!! ! Halál a bolsevizmusra! Vasvári Zoltán, a "Kereszt és Kard Mozgalom" vezetője. Június 29-én is a Reagan és Brezsnyev találkozó Genfben jön össze a két államfő szummitra, a már „megkezdett fegy­verkezési kérdések” megvitatásának folytatására, ahogy mondják a je­lentések. Reagan START-nak nevezi az új amerikai leszerelési tervet, míg a szovjet a régebbi,az amerikai szenátus által nem ratifikált SALT 11-vel akarja kezdeni a tárgyalásokat.Az egész világ,különösen a közvet­len érdekelt, Európa lelkesedéssel üdvözli, hogy a két nagyhatalom új­ból próbálkozik az atom- és egyéb fegyverek korlátozásának tető alá hozásával. A sok fontos kérdés közül a legfontosabb a helyszíni ellen­őrzés, mely nélkül a leendő megállapodás csak üres papír. ­ „ Az alábbi elbeszélést Fü­ry Lajos "Jegykendő" című, most megjelenő novellás kötetéből közöljük. Leánykérés a pusztán Írta: FÜRY LAJOS A felhők olyan alacsonyan jártak, hogy majd a szi­laj gulya szarván akadtak. Dél felé a nap is előván­­szorgott a ködből. Az ökörnyál közt még néhány légy is táncolt a verőfényben. Nagy, méla, őszi csend terült a pusztára Böszörménytől Nádudvarig. A gulyákat már behajtották, a renyhe ménes is szállásra ment, csak a szilaj gulya, meg a bikák darvadoztak a dere­sedő füvön. Vadlibák húztak észak felé a puszta hátán terebé­lyesedő tócsákból. A vénasszonyok nyara a végét járta. Csak a gulyáslegénynek volt nagy a jókedve. Akkorát kurjantott most már másodszor, hogy a vér­­benforgó szemű megkoloncozott városi bikák is fel­kapták a fejüket. Rettenetes nagy kedve volt Szittya­­nos Daninak, kurjantott is még vagy kettőt-hármat, hogy az öreg gulyások megcsóválták a fejüket. — No, ő is most kergütt meg. Pedig hát Szittyanos Dani, soha józanabb nem volt, mint most. Hogyne, amikor három évi katonás­kodás után maga mögött hagyta a nyíregyházi hu­szárlaktanyát és visszajött a civil életbe. Debrecen (Folytatás a 4. oldalon) Egyes szám ára: 50 cent. Reagan Bonnban a Bundestag előtt A NATO nyugatné­metországi értekezletét megelőzve, európai kör­útja utolsó állomásán Reagan elnök Bonnban beszédet intézett a Bun­destaghoz. A nyugatné­met parlamentnek azt javasolta, hogy úgy a Nyugat mint a Kelet kölcsönösen csökkent­sék európai haderejüket 700 ezer főre. ,,A békéért menete­­lőknek” pedig azt mon­dotta, hogy ő is az élükön menetelne, amennyiben hinné, hogy ezzel bizto­sítani lehet a világbékét. — „Amerika elkötele­zettsége Európa megvé­désére változatlanul szi­lárd — mondotta Ro­nald Reagan az európai TV által közvetített be­szédében. „Európa ha­tárai és partvidékei a mi határaink és partunk, védelmét továbbra is szilárdan álljuk, amint erre hagyományunk és becsületünk kötelez ben­nünket.” Reagan beszédét a nyugatnémet képviselők tapsukkal húszizben sza­kították meg. A szo­cialisták balszárnyához tartozó két képviselő vi­szont nemtetszésük jelé­ül hurrogással igyekez­tek azt félbeszakítani. „Visszhang lenne itt?” — kérdezte az elnök, amiért újabb taps nyom­ta el a zavargó képvise­lők hangját. Ezután kezdődött a NATO értekezlete. És akárcsak Versaillesben, Bonnban is, a számos ko­mor témát már a kezdet­nél akut külső válság bizonyos mértékig a hát­térbe szorította. MI LESZ A GYEPES-FÉLE KÉMKEDÉSI ÜGGYEL? Még a múlt hónapban a lapok megírták, hogy az FBI lefülelte Gyepes- Gilbert Ottó magyar menekültet kémkedésért. Akkor arról volt szó, hogy június 17-én lesz az első bírósági tárgyalás.­­- Mind a mai napig teljes a némaság...

Next