Makói Népujság, 1946. október (2. évfolyam, 218-244. szám)
1946-10-01 / 218. szám
II. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM Arm 40 finer 1946 OKTÓBER 1, KEDD I■ W—BPiUBliiW**,,,y·~ ^fflti'* V. i n dfc ~r I M niMf WH MIJ W*WMl*MWMWWWjyMIBBIiJ·KB.ItJIBiWWMaMB‡J|i*|i,IM·WliLi!Wllt|!J'-1 dBJJMWWMJJHllal 01l!i¥ll?llMWHft|MiIiW»ill ^ Népújság A DEMOKRATIKUS NEMZETI BIZOTTSÁG LAPJA A magyar demokrácia válaszút eláll ásl A MKP a nemzeti demokráciáért száll síkra, helyteleníti az erőszakos kitelepítést, a rosszul fizetett alkalmazottak fizetésének emelését követeli . Az új választójogi törvény ki kell hogy zárja a reakciót, fasisztákat és hozzátartozóikat . Rákosi Mátyás háromórás beszámolója a MKP III. kongresszusán Budapest. (MTI.) A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa első érdemleges ülését vasárnap tartotta a nemzetgyűlés üléstermében. A közönség nagy tapssal fogadta Szakasits Árpád, Rónai Sándor és Res István miniszterek vezetésével megjelent szociáldemokratapárti küldöttséget, majd Rákosi Mátyás miniszterelnökhelyettes közel háromórás beszámolót tartott az ország bel- és külpolitikai helyzetéről és a párt feladatairól. Rákosi Mátyás beszámolója — A Magyar Kommunista Párt nélkül — kezdte beszédét a miniszterelnökhelyettes — a felszabadulás után Magyarország Németország sorsára jutott volna. A kommunisták harcainak köszönhető, hogy hazánk gyors ütemmel nyeri viszsza teljes szuverenitását és függetlenségét. Az ország felszabadulása új, hatalmas népi erőket is mozgásba hozott. A munkásegységgel a város dolgozói minden erejüket a szakszervezet kiépítésére ás a termelés megindítására fordították. A Kisgazdapártot a felszabadulás készületlenül találta, ezért nem tudta csak lassan rendezni sorait és így az államapparátus helyreállításánál meglehetősen lemaradt, ami később sok elégedetlenség oka lett.A reakciót erősítette az infláció. A gazdasági kulcspozíciók kivétel nélkül Horthy kiszolgálóinak kezében maradtak. A változatlan helyzet a feudális rendszer főtámasza lett. A választásokon a reakció egységesen sorakozott a Független Kisgazdapárt mögé. A Független Kisgazdapártban akadálytalanul terjeszkedett a reakció és gyorsan haladt Nagyatádi Szabó útja felé. A koalícióban lényegében azért folyik a harc, hogy melyik oldalra forduljon a Parasztpárt zöme: a munkássághoz-e, amely a demokratikus fejlődés útján van, vagy pedig a nagytőkéhez és oda, ahová a reakció akarja vinni az országot. A magyar demokrácia válaszút előtt áll. A külpolitikában arról kell dönteni, hogy az idegen imperializmus eszköze legyen-e a magyarság, vagy pedig határozottan és őszintén csatlakozzék a Duna-medence népeinek, elsősorban a Szovjetunió gazdasági és politikai fejlődéséhez. A békekötéssel kapcsolatban lekell szögezni, hogy a magyarok erőszakos kitelepítését Szlovákiából úgy is mint magyar hazafiak, úgy is mint a Kommunista Párt képviselői helytelenítjük és kimondjuk, hogy ezzel a Duna-medence népeinek együttműködését veszélyeztetik. A Magyar Kommunista Párt a határon kívül maradó magyar nemzetiség érdekeinek védelmére a legnagyobb figyelmet szenteli és felemeli szavát azért, hogy demokratikus jogait meg ne csorbítsák. Miért küzd a MKP ? A Magyar Kommunista Párt a nemzeti demokráciáért száll síkra. Küzd az állami, községi termelési formák fejlesztéséért, a szövetkezetek kiépítéséért, a termelés és hitel állami irányításáért, abankok és a külkereskedelem állami ellenőrzéséért és a demokratikus pártok államosítási programmjának akadálytalan végrehajtásáért. Követeli a Kommunista Párt, hogy közpotilag helyezkedjenek szembe a gazdaság nem demokratikus érdekeivel, a nagytőkéjével, a kizsákmányolóéval. Követeli a Kommunista Párt a kisipar és kiskereskedelem támogatását, az iparcikkek és közszolgáltatási áraknak gyors leszállítását, a munkásság legrosszabbul fizetett alkalmazottainak és az alsó fizetési osztályba tartozó köztisztviselők fizetésének emelését, továbbá a termelést feleslegesen drágító gyárigazgatók és más magasfizetési tisztviselők fizetésének csökkentését és létszám apasztását. A munkásság számára újra be kell vezetni a családi pótlékot. Állami rendszabályokat kell hozni a munkanélküliség leküzdésére. Munkát minden dolgozónak. Követeli a Kommunista Párt a szakszervezeti alkotmány törvénybe iktatását és ugyancsak küzd az új gazdák megélhetéséért, az egykozi vállalatok feloszlatásáért és a bankuzsora megakadályozásáért. Követeli a telekkönyvezés 1947 június végéig való végrehajtását, a parasztság hitelellátását, a malomuzsora letörését, a nagymalmok államosítsák a középmalmok községesítését, a kismalmok községi ellenőrzését, jómódú, művelt parasztságot és virágzó mezőgazdaságot akarunk. Az új választójogi törvény A miniszterelnökhelyettes azután belpolitikai kérdésekkel foglalkozott és ezeket mondotta: " A munkáspártok elhatározták, hogy az összes demokratikus pártokkal és szervezetekkel együtt közös harcba viszik a szervezett munkásságot és a dolgozó parasztok tömegeit a reakciós jobboldal törekvéseinek meghiúsítására. Örömmel üdvözöljük a Szociáldemokrata testvérpárt határozott állásfoglalását a reakció elleni küzdelem mellett és a szunkásegység megbontására irányuló kísérletek erőteljes visszautasítására. Az új választójogi törvénynek ki kell zárnia a választójogból a reakciót, a fasisztákat és hozzátartozóikat. harcunk nem irányul a Független Kisgazdapárt demokratikus és paraszti főellen. Mindent megteszünk, hogy a Kisgazdapárt baloldali része velünk küzdjön a reakciós jobboldal ellen, szövetségre lépjen a baloldali blokkal és így létrejöjjön a magyar demokrácia új, szilárd kormányzati alapja. Éppen ezért követeljük: „Ki a nép ellenségeivel a koalícióból!** Hassa át pártunk minden tagját ez a meggyőződés: „Jöjjön, aminek jönni kell, a jövő a miénk/* Csak a budapesti Nagyvásártelepre adnak ki hagymaszállítási engedélyt A vármegye főispánjától nyert értesülésünk szerint, a közellátásügyi miniszter rendelkezésére a mai naptól kezdve az illetékes hivatalok csak a Budapest-Nagyvásártelepre szállítandó hagymára adnak ki szállítási engedélyt. Legújabb jelentések Párizsból: A pozsonyi hídfőből 3 községet adnak Csehszlovákiának, a kitelepítés kérdésében közvetlen megbeszélés döntsön: a magyar hadsereg száma: 65 ezer A hadifoglyok amilyen gyorsan lehet, hazaszállítandók Párizs. “(MTI) A párizsi értekezlet magyar albizottsága szombat délután tartott ülésén jóváhagyta Costello újzélandi előadónak a pozsonyi hídfő ügyében készített jelentését. A jóváhagyott jelentés szerint Csehszlovákiához csatolják a Pozsonnyal szemben eredetileg kért magyar terület északi felét, valamint a Csehszlovákia által kért5 község közül hármat. A magyar területi és politikai bizottság albizottsága szombati ülésén azt ajánlották, hogy a 200 ezer szlovákiai magyar kitelepítése ügyében a csehszlovák és a magyar delegáció folytasson közvetlen megbeszélést. A csehszlovák és a magyar delegáció a mai gyár területi és politikai bizottság meghívásának eleget téve szeptember 29-én tanácskozott a Luxembourg palotában. A megbeszélések nem vezettek megoldáshoz. Ezek után az albizottságra vár a döntés feladata, az albizottság elhatározta, hogy titkos üléseken tárgyalja, a kérdést. Meghallgatták a Magyar békedelegációt is, amely Gyöngyösi János külügyminiszter vezetése mellett adott választ a kérdésekre, részletekről még nincs jelentés A katonai bizottság hétfőn délelőtt tartott ülésén elfogadta a Magyarországgal kötendő békeszerződés 10. cikkelyét, amely kimondja, hogy Magyarország szárazföldi hadserege, beleértve a folyami hajóhad személyzetét is, öszszegen 65 ezer főnyi lehet, légiereje pedig 90 repülőgépből állhat 5000 főnyi személyzettel. Elfogadták a 11 —18. cikkelyeket, majd a 19. cikkelyt, amely a magyar hadifoglyok hazaszállítását írja elő. Az utóbbi cikkely értelmében a hadifoglyok amilyen gyorsan csak lehetséges, hazaszállítandók oly megállapítás szerint, amelyekben erre vonatkozóan az egyes hatalmak kötnek Magyarországgal. A költségeket a magyar kormány viseli. A katonai bizottság a Magyarországgal kötendő békeszerződés katonai záradékait vizsgálta. Baranyi Zoltán, a magyar kiküldött szóvivője elismerte, hogy a szerződés záradékai nem megalázóak és nem is szigorúak, mindazonáltal a következő kérelmet terjesztette elő: Jogosítsák fel Magyarországot kisebb harckocsielkélő ívkötelék tartására. A magyar hadifoglyok hazaszállításának határidejét hat hétnapban állapítsák meg. Tegyék lehetővé, hogy a hadifoglyok hazatérhessenek szülőföldjükre, mégha olyan területen van is, amelyet Magyarország átengedett. A bizottság felvilágosítást kért a magyar küldöttségtől, amelnyi a hadifoglyok száma, és milyen övezetben vannak. A magyar kiküldött bejjlentette, hogy a magyar hadifoglyok száma 300 ezerre tehető és legnagyobb részük a Szovjetunióban van. A bizottság ezután a finn békeszerződésre tért át. A vármegyében az orvosi B-listát is érinti a felülvizsgálat Amit ismeretes, a miniszterelnök felülvizsgálja a B-lista rendelet felülvizsgálására módosításul kiadott rendelet alapján. A vármegyei orvosi kar körében is történik a rendelet értelmében változás, amennyiben egy újabb rendelet értelmében azokat az orvosokat,akiket a B-lista rendelet c. pontja alapján bocsájtottak el, illetve vontak végelbánás alá, a népjóléti miniszter helyettesítheti. Ez a rendelet rendkívül szociális értékű, mert alkalmat ad arra, hogy azokban a községekben, ahol orvoshiánnyal küzdenek, orvost állíthassanak munkába. A vármegyében három orvost vontak végelbánás alá, ezeket most ismét munkába állítják. LEMONDOTT A GÖRÖG KORMÁNY Athén. (MTI) György görög király kihallgatáson fogadta a miniszterelnököt, aki benyújtotta lemondását. A király Caldarist megbízta, hogy alakítsa meg az új kor*mányt. .■