Katolikus Gimnázium, Máramarossziget, 1876
4 közt kimeríthette volna s épen ez az oka a folyton és folyton előtérbe nyomuló újabb és újabb ismereteknek. Sokan nagyon helytelenül gondolkoznak állítván, hogy nincs szüksége a népnek tudományos műveltségre, elég, ha azok állanak feljebb tudományilag, kiket a sors oly szerencsés körülmények közé juttatott, hogy magasabb rangú szülőktől származhattak. Ez ferde gondolkozás s többnyire a kényuraskodásra való hajlamot árulja el. Tekintsük csak az oroszt, ott, hogy a rabszolgákká törpített nép ne legyen képes felfogni és kárhoztatni a különféle eszközöket és eszméket, eredeti együgyüségében van hagyva, sőt még butitva , addig a magasranguak a megkívántabb korszerű műveltség színvonalán állanak s a diplomatia terén vetekednek bármely európai jeles diplomatákkal. A nép művelődésének megakadályozása, elnyomása, mindig összekötve szokott lenni sajátszervű szennyes czélok elérésére szándékolt eszközökkel. Művelni kell a népet, hogy behathasson a tudomány belsejébe s kimeríthesse ama magasztos kincseket, melyeket a tudományok rejtenek. Nem elnyomni, hanem emelni kell a műveltséget s hogy kedve is legyen hozzá a népnek, az népszerűsítendő; értve ekként, hogy a nép fokról fokra felebb és felebb viendő szellemileg, tehetségei fejlesztendők, ismeretei gyarapitandók ; igy a nép folyton fog emelkedni értékben; mert csak azon népnek lehet jövője, ki jelenét méltányolni tudja. Vannak, kik bizonyos határt szeretnének vetni a nép műveltsége elé; eddig fejlesztendő, eddig művelendő a nép s tovább nem; ezen elv helytelen. A népet a műveltség oly stádiumára kell emelni, hogy ott saját erejéből képes legyen mozogni. Főtényező a nép művelésénél az, hogy hamis elvekre ne alapítsa elmefejlődésének kezdetét, hanem minden az alaposságon, a józanságon és bebizonyíthatóságon épüljön. A hamis elvek félrevezetik az elmét főkép a jellemet úgy annyira, hogy később a kezdetleges csekélység rafinériává válik. A tudákosság egyik igen veszedelmes oldala a népnek, minden erőmegfeszítéssel azon kell lenni, hogy semmit félig, hanem vagy egészen, vagy pedig egyáltalán nem. A tudákos veszélyessé válik társaira, kik fölött fölényt akar gyakorolni, kik híven neki, bizalmukat helyezik belé s félre vezettetnek. Az ilyenek, kiket tudákosok vezetnek elvesztik bizalmukat s bizalmatlansággal viseltetnek a valódi tudományos egyének iránt. A tudákos veszedelmes az államnak, a társadalomnak, mert tévútra vezetve a népet, ferde gondolkozást kelt fel benne, mely ennek következtében ártalmas tényekre vetemedik, minek később maga vallja kárát. Igaz, hogy a természet Ura valamint nem látott el mindenkit egyaránt anyagi birtokkal, úgy nem nyert mindenki egyenlő szellemi tehetséget; de ez ismét bölcsen van, a nagybirtokos segítsen a szegényen, a szellemi tehetségekben gazdagabb vezesse okosan a gyengébbet, csakhogy ismét a szellemileg szegényebben akarat legyen a munkásságra. Lássuk csak, mik is tulajdonképen a tudományok, melyek után mindenkinek törekednie kell, viszonylatba hozva az okossággal. Erre