Marosvidék, 1885 (15. évfolyam, 1-56. szám)
1885-01-01 / 1. szám
XV-K ÉVFOLYAM.l-ső szám. Marosvásárhelytt, 1885. jan. MAROSVIDÉK. Marostordamegye és Marosvásárhely sz. kir. város társadalmi, közmivelődési, közigazgatási, közgazdasági érdekeit képviselő ÉS SZÉPIRODALMI KÖZLÖNY. Stvdleg jben minden CSÜtörtökön. Előfizetési díjak: Egész évre...........8 frt — kr. Félévre..................3 „ — „ Negyedévre.........1 „ 60 „ Egyet teám ára 14 kr. SZERKESZTŐI SZÁLLÁS: Szentgyörgy utcza 1334. számú háznál. A lap szellemi részét illető közlemények a szerkesztőséghez, pénzküldemények a kiadóhivatalhoz bérmentve küldendők. Kiadóhivatal az ev. ref. főtanodai könyvnyomdában. Hirdetések díja: Egy háromszor hasábozott garm. 80?r vagy annak térmértéke 5 kr. Bélyegdíj minden beigt. után 30 „ Nyilttér soronként 25 ” A hird. és nyiltt. dijak előre fizetendők Előfizetési felhivás. Előfizetési felhívásunkat a „Maros-Vidék“ ' 85. XV-ik évfolyamára egész tisztelettel közbocsátjuk. A „Maros-Vidék” pályafutásának XV-ik évében is arra fog törekedni, hogy a városunk és megyénk területén történő nevezetesebb és közérdekű és eseményekről értesítse tisztelt olvasóit. A nagyvilági eseményekről bő tudósítást hoznak a központi és vidéki politikai napilapok, s ma már akkora verseny észlelhető a hírlapirodalom terén, hogy az egyszerű, szerény igényű vidéki hetilapoknak nem igen lehet nagyobb olvasóközönségre számítania, mint leginkább azon körből, a melyben mozog, s azon területen, ahonnan az anyagot meríti tárgyainak feldolgozására. Ezen körülmény tudata mellett, bátrak vagyunk azon föltevésben ringatni reményeinket, hogy főleg városunk és megyénk műveit olvasó közönsége továbbra is megtiszteli lapunkat becses pártfogása és támogatásával. A „Maros-Vidék“ előfizetési feltétételei jövőre sem változnak. Előfizetési díj: Egész évre : 6 frt Félévre: 3 frt Évnegyedre: 1 frt 50 fr. Külföldre bélyegtöbblet fizetendő. Az előfizetési pénzek Csíki Lajos könyvkereskedésébe, vagy a „Maros-Vidék” kiadóhivatalába küldendők. Jelszavunk a régi kitartással előre Marosvásárhelytt, 1885. jan.1-én. D. Nagy János, Kerekes Sámuel, társ-szerkesztő, f.szerk. és kiadótulajdonos. A »MAROSOK« TÁRCZÁJA. SZYLVESZTER, ÉJJELEN... !Ajánlva egy Szilveszterező baráti körnek. Légy üdvözölve víg baráti kör, Feledd a bút Sylvester éjjelén! Ne bánd, ha kebled jó kedvben kitör, Ne nézd, hogy megcsalt annyi szép remény! Míg sírásóid érted megjelennek: Intsd ki kelyhét a sivár jelennek! Bort hát elő! Keringjen a pohár! Búbánatot temessetek bele! Mámor nélkül az élet oly kopár, Oly dörülött az emberkebele .. Czudar valóság, füstbe ment remények, Sok földi álmot semmivé tevének. Gyorsan lejár egy év a más után, Az ember földi útja oly kimért, Hogy néha csak irányt láthat csupán, De el nem érhet semmi földi ezért, Sok kapkodás közt szerte hull az élet, S minden remény egyszerre semmivé lett. De félre gond, búbánat félre mind ! A vén Sylvester tartja mostorát.. Baráti kört összehozott megint Csattintni kell a jó kedv ostorát; Pattogjon ész, szikrázzék itt az elme, Gyuladjon itt a férfi hon szerelme! Pezsegjen hát a gyöngyöző kehely! Élvezni kell a lét vig perczeit! Les a halál, s ha egyszer ránk lehet, A pusztulás ellen mi sem segít. Baráti körben, bort hát a pohárba! — A szent barátság frigye legyen áldva! ___ Anonimus. A NŐNEVELÉSRŐL. *) IRTA GERGELY LAJOS. Az emberi társaságot férfiak és nők alkotják együtt. Az emberi társaság e két fele közül egyik sem tudna élni a másik nélkül. Képzelni sokmindent lehet; képzeljünk egy nemnélküli emberi társaságot. Képzeljünk népet, mely csupán férfiakból, vagy mind *) Ezen nagybecsű értekezést a marostordamegyei tanítótestület görgényi fiókkörénak 1884. ápril 21-én tartott gyűlésén olvasta fel maga az érdemes szerző: Gergely Lajos radnótfáji ev. ref. pap. Szerk. nőkből állana. Hogy milyen lenne azon társaság, minő viszonyok fejlődnének ki ott, ezt már képzelni sem lehet. Midőn Isten a világot teremtette, végül így szólott: „teremtsünk embert a mi hasonlatosságunkra!“ Az Az embert Isten mégis teremté, úrrá tette a földön, hatalma alá adá a jég szárnyasait, ad tenger halait, a föld minden állatait, összes kincseit, szóval: mindent-mindent, ami a földön létezik, az ember birtokába adta! Gondolhatni, hogy mily dúsgazdag volt az első ember, hiszen ő egyedül bírta mindazt, amit ma milliók meg milliók használnak! És e roppant vagyoni jóllét, e páratlan kényelem, ilyen nagy boldogság mellett: az első ember boldogsága mégsem volt teljes. Nem volt teljes, mert hiányzott valami; hiányzott az első ember második énje, hiányzott a nő. A mindeneket jól látó Teremtő azonnal átlátta, hogy mi hiányzik ősapánk boldogságából, tehát teremté a nőt, mégpedig az ő oldalából, s azért oly közelből, hogy a férfi és nő egymást kiegészítve, egy czélra munkáljanak az életeten keresztül ! Tisztelt tanítói gyűlés! Ezen bibliai színezetű előzményt azért mondom itt el, azért tevem értekezésem elébe, hogy ismételve feltüntessem, hogy a nő az emberi társaságnak egyik hasonfele, kinek jóban, roszban, örömben, fájdalomban, s a nevelés áldásai- ban is ép annyi joga van részesülni, mint a férfi Lapunk mai számával egy félív lap mellékletet adunk. UJ ÉVBEN , UJ EVRE. Beköszöntő a „Maros-Vidék“ t. olvasóihoz,fel Uj évben üdvözölhetjük. olvasóinkat; újévre mondhatjuk el szokásos szerencsekivánatunkat, s újíthatjuk fel lapunk program raját, mely marad régi azon hozzáadással, hogy jövőre nézve a törvénykezési csarnokrovatot is felállítjuk, amelyben a helyi kir. tábla, főügyészség, kir. törvényszék, járásbíróság ügykörébe tartozó több mozzanatokról is értesíteni kívánjuk lapunk olvasóközönségét, míg a marosvásárhelyi ügyvédi kamarához tartozó —a nagyközönséget érdeklő — nevezetesebb mozzanatokat is feltüntethetjük azon előnyös helyzetünknél fogva, hogy a „Marosvidék“ társszerkesztője, mint az ügyvédi kamara tisztikara első kézből és a legközvetlenebb forrásból merítheti a tudósítás anyagát. Maros-Torda megye és Marosvásárhely sz. kir. város közügyeinek ismertetésére igen előkelő és teljesen illetékes helyekről kapjuk az újévben is azon adatokat, melyeket az igazság és valóságnak megfelelően fogunk felhasználni. Elkötelezésben sem fel, sem lefelé senkivel sem állunk, s minden tekintetben teljesen szabadon és függetlenül vezethetjük lapunk ügyeit. Pártérdekek, személyi tekintetek nem fognak vezérelni; feladatunkat lelkiismeretesen akarjuk megoldani, hogy ezáltal hírlapírói kötelességünket tisztességgel teljesíthessük. Nincsenek különös aspiratióink, melyeknek elnyerhetéséért a hatalom kegymorzsáit keressük; nem rettegünk kimondani az igazat bárkivel szemben, midőn a közvélemény megköveteli az igazság szavát, s akik komoly figyelemmel kísérték terhetlen kitartásunkat, el nem nyomható szabadszólás jogunk gyakorlatát, meggyőződést szerezhettek maguknak arról, hogy csaknem másfél évtizedre terjedő szerkesztői munkásságunk alatt igen sok kényszerű alkalmunk volt a Hatalom sokoldalú eszközeivel szemben megküzdeni. — Mindezidáig derekasan megállottuk a helyet,bárha szerkesztői jogtiprás fegyveréhez is merészelt volt nyúlni a vak szenvedély, de keservesen megboszulta magát a jogtalan személyi támadás, s mi emelt fővel hordozhattuk tovább is a szerkesztői teendők soknemű és fáradságos munkáját Szón felemelt zászló alatt, melynek jeligéje: kitartással előre! Az újévben is ezen jelszó bátorít; az újévre is tisztelettel kérjük szives munkatársaink és tisztelt előfizetőink szellemi és anyagi támogatását, hogy nehéz és küzdelmes szerkesztői pályánkfeladatát minél sikeresebben megoldhassuk. Az újévben üdvözletet mondunk régi és új olvasóközönségünknek; az újévre áldást kérünk a hazára, a hazában élő összes lakosságra nemzeti és felekezeti különbség nélkül. Az újévben tisztelettel mondunk hálás köszönetet a múltban tanúsított szellemi és anyagi támogatásért; az újévre ismételten felhívjuk lapunk pártolására az olvasó közönséget. Marosvásárhelytt, 1896. január 1-én. Kerekes Sámuel, J. a .M. V.*-f, szerk. kiadó túl. Városi közügyek. Városi közgyűlés. Marosvásárhely sz. kir. város törvényhatósági bizottsága 1884. decz. 30-án, d. u. 3 órakor tartotta meg deczember havi rendes, nyilvános közgyűlését igen nagy érdeklődés mellett. Kevéssel 3 óra után Borosnyay Pál polgármester felkérte Kraftt Károly és Pátrubány Antal t. b. tagokat a főispán meghívására. Báró Bánffy Zoltán főispán ur őméltósága a küldöttség élén megjelenvén, az elnöki széket elfoglalta, s néhány szóval a közgyűlést megnyitotta. Kapcsolatosan a megnyitó szavakkal dr Antal László kir. tanácsos, városi tiszti főorvos haláláról is megemlékezett, kinek halála