Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika
IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset
Körmendy-Ékes: Lengyel Márkot idézném a függetlenség kifejezéssel kapcsolatban, aki szerint Magyarországon ma ez annyit jelent, hogy valaki párhuzamosan egymást kizáró dolgokkal képes egyet nem érteni. A mostani törvényi szabályozás alapján egy szakmai karrierbe beilleszthetetlen az ORTT-tagság a kontraproduktív összeférhetetlenségi szabályok miatt. Ezért törekednek a tagok arra, hogy mandátumuk lejárta után is visszakerüljenek a testületbe. Erre megoldást jelenthetne az újraválaszthatóság tilalmának bevezetése, a megbízatás időtartamának meghoszszabbításával párhuzamosan. Az összeférhetetlenségi szabályok olyan módosítása mellett, hogy a testület tagjait ne zárják el indokolatlanul hosszú időre a médiában folytatott szakmai karrier lehetőségétől. Hajdú István: Többségi döntést csak nagyon nehezen lehet hozni a testületben. Előfordulhat, hogy hosszú és valóban igényes szakmai vita után sincs minimális egyetértés. Ha ötből hárman valamit megszavaznak, azok sem egy ponton, hanem egy háromszög csúcsain vannak, és köztük van valahol a kompromisszum. Ilyen volt a Tilos Rádió ügye. A mostani felállás egyébként a legjobb modell, van két kormánypárti és két ellenzéki. Tiszta ügy. Bár kevesebbszer, mint ahogy a közvélemény gondolná, de még így is számos esetben alakulnak ki merev szembenállások, amikor az elnök a mérleg nyelve. Ez nagyon kényes helyzeteket idézhet elő. De nem hoztam olyan döntést, amelynek igazáról nem voltam száz százalékig meggyőződve. A kiegyensúlyozás természetesen tetten érhető az ORTT-ben. Még a stratégiai kutatásoknál is figyelembe veszik, hogyha egy jobbközép gondolkodású szakértő kapott felkérést, megkeresnek egy liberálist is. A szakmai bizottságokban pedig valóban szakemberek ülnek, ott nem is ritka a konszenzusos döntés. Ám utána a testület szavaz a javaslataikról. És ha nem is sokszor, de a testületi tagok felrúgják a színlapot. Rövidítik a listát, a nem javasoltakból is beemelnek néhányat. Csak öt-tíz százalék ugyan, de egy eset is nagyon idegesítő tud lenni. Itt valóban megy a háttéralku a tagok között. Az ORTT vezetőjét egyébként nem lehet politikai attitűd alapján besorolni, mert a szabályozás az államfő és a miniszterelnök konszenzusát említi. Azaz nem arról van szó, hogy az egyik közjogi méltóság javasol, a másik pedig legfeljebb vétózhat. A törvény azt nem írja elő, hogy az elnök inkább a kormánypártokhoz kötődik, ami kiérződik a kezdeti elnökválasztásoknál, bár kétségtelen, hogy a törvényhozásban többséget kell kapnia a voksolásnál. Azt hiszem, velem éppen az lehetett a baj, hogy elnöklésem alatt nem működött megfelelő hatásfokkal a politika hatalmi helyzete a médiában. És persze, voltak személyes ambíciók is. Visszatérően megjelentek emberek, akik politikusok tucatjait kilincselték végig, hogy elnökök legyenek. Ez tőlem távol áll. Kovács György: Nem gondolom, hogy a kormánypártok támogatottja lennék, mert a Fidesz tartózkodott parlamenti megválasztásomnál. Erre a posztra a két közjogi méltóság közösen jelölt. Szakmai munkát szeretnék folytatni a testületben. ÍRISZ VAGY MÁS? Az ORTT-nek sem a televíziós, sem pedig a rádiós műsor-szolgáltatási jogosultságok elbírálásakor nem sikerült a saját maga által összeállított bírálati eljárást betartani, az adófizetők négymilliárd forintja bánja, hogy az objektív mérlegelésnél előbbre valónak ítéltettek bizonyos politikai megfontolások. (Vásárhelyi Mária, Magyarország politikai évkönyve, 1999) Révész T. Mihály: A politikai nyomást azok szokták a fejemre olvasni, akik megpróbálkoztak vele. De ez nekik sem sikerült. Néhány akartak velem a pályázatról érdemben beszélni. Mondták, hogy ez a döntés meghatározza a további karrieremet. Az válaszoltam, hogy nem baj. Egyedül fogsz maradni, mondták ekkor. Megszoktam, így én. Erre azt kérdezték, hogy a döntés mennyiben lesz az én döntésem. Erre polgárpukkasztóan azt feleltem, hogy az én szavazatom valóban nem csupán nekem lesz tulajdonítható. Az arcukra kiült a döbbenet. Akkor mégis ki áll majd a döntés mögött - tudakolták. Két szociáldemokrata, Kéthly Anna és apám, Révész András. Ma is szilárd meggyőződésem, hogy a helyemben e két nagyszerű ember sem voksolt volna másképpen. Ha ebben valaki hibát talál, akkor apámat rosszul nevelték, és engem is. Az írisz-pályázat magas színvonalon, jó stílusban megírt pályázat volt, ám elhibázott tartalmi konstrukció A mostani törvényi szabályozás alapján egy szakmai karrierbe beilleszthetetlen az ORTT-tagság, a kontraproduktív összeférhetetlenségi szabályok miatt. Ezért törekednek a tagok arra, hogy mandátumuk lejárta után is visszakerüljenek a testületbe. Erre megoldást jelenthetne az újraválaszthatóság tilalmának bevezetése, a megbízatás időtartamának meghosszabbításával párhuzamosan. Az összeférhetetlenségi szabályok olyan módosítása mellett, hogy a testület tagjait ne zárják el indokolatlanul hosszú időre a médiában folytatott szakmai karrier lehetőségétől. És ha nem is sokszor, de a testületi tagok felrúgják a színlapot. Rövidítik a listát, a nem javasoltakból is beemelnek néhányat. Csak öt-tíz százalék ugyan, de egy eset is nagyon idegesítő tud lenni. Itt valóban megy a háttéralku a tagok között.