Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika

IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset

Körmendy-Ékes: Lengyel Márkot idézném a függetlenség kifejezéssel kapcsolatban, aki szerint Magyarországon ma ez annyit jelent, hogy valaki párhuzamosan egymást kizáró dolgokkal ké­pes egyet nem érteni. A mostani törvényi szabályozás alapján egy szakmai karrierbe beilleszthe­­tetlen az ORTT-tagság a kontraproduktív összeférhetetlenségi szabályok miatt. Ezért törekednek a tagok arra, hogy mandátumuk lejárta­ után is visszakerüljenek a testületbe. Erre megoldást je­lenthetne az újraválaszthatóság tilalmának bevezetése, a megbízatás időtartamának meghosz­­szabbításával párhuzamosan. Az összeférhetetlenségi szabályok olyan módosítása mellett, hogy a testület tagjait ne zárják el indokolatlanul hosszú időre a médiában folytatott szakmai karrier lehetőségétől. Hajdú István: Többségi döntést csak nagyon nehezen lehet hozni a testületben. Előfordulhat, hogy hosszú és valóban igényes szakmai vita után sincs minimális egyetértés. Ha ötből hárman valamit megszavaznak, azok sem egy ponton, hanem egy háromszög csúcsain vannak, és köz­tük van valahol a kompromisszum. Ilyen volt a Tilos Rádió ügye. A mostani felállás egyébként a legjobb modell, van két kormánypárti és két ellenzéki. Tiszta ügy. Bár kevesebbszer, mint ahogy a közvélemény gondolná, de még így is számos esetben alakulnak ki merev szembenállások, amikor az elnök a mérleg nyelve. Ez nagyon kényes helyzeteket idézhet elő. De nem hoztam olyan döntést, amelynek igazáról nem voltam száz százalékig meggyőződve. A kiegyensúlyozás természetesen tetten érhető az ORTT-ben. Még a stratégiai kutatásoknál is figyelembe veszik, hogyha egy jobbközép gondolkodású szakértő kapott felkérést, megkeresnek egy liberálist is. A szakmai bizottságokban pedig valóban szakemberek ülnek, ott nem is ritka a konszenzusos döntés. Ám utána a testület szavaz a javaslataikról. És ha nem is sokszor, de a testületi tagok fel­rúgják a színlapot. Rövidítik a listát, a nem javasoltakból is beemelnek néhányat. Csak öt-tíz szá­zalék ugyan, de egy eset is nagyon idegesítő tud lenni. Itt valóban megy a háttéralku a tagok kö­zött. Az ORTT vezetőjét egyébként nem lehet politikai attitűd alapján besorolni, mert a szabályo­zás az államfő és a miniszterelnök konszenzusát említi. Azaz nem arról van szó, hogy az egyik közjogi méltóság javasol, a másik pedig legfeljebb vétózhat. A törvény azt nem írja elő, hogy az elnök inkább a kormánypártokhoz kötődik, ami kiérződik a kezdeti elnökválasztásoknál, bár két­ségtelen, hogy a törvényhozásban többséget kell kapnia a voksolásnál. Azt hiszem, velem éppen az lehetett a baj, hogy elnöklésem alatt nem működött megfelelő hatásfokkal a politika hatalmi helyzete a médiában. És persze, voltak személyes ambíciók is. Visszatérően megjelentek embe­rek, akik politikusok tucatjait kilincselték végig, hogy elnökök legyenek. Ez tőlem távol áll. Kovács György: Nem gondolom, hogy a kormánypártok támogatottja lennék, mert a Fidesz tartózkodott parlamenti megválasztásomnál. Erre a posztra a két közjogi méltóság közösen je­lölt. Szakmai munkát szeretnék folytatni a testületben. ÍRISZ VAGY MÁS? Az ORTT-nek sem a televíziós, sem pedig a rádiós műsor-szolgáltatási jogosultságok elbírálásakor nem sikerült a saját maga által összeállított bírálati eljárást betartani, az adófizetők négymilliárd forintja bánja, hogy az objektív mérlegelésnél előbbre valónak ítéltettek bizonyos politikai meg­fontolások. (Vásárhelyi Mária, Magyarország politikai évkönyve, 1999) Révész T. Mihály: A politikai nyomást azok szokták a fejemre olvasni, akik megpróbálkoztak vele. De ez nekik sem sikerült. Néhány akartak velem a pályázatról érdemben beszélni. Mond­ták, hogy ez a döntés meghatározza a további karrieremet. Az válaszoltam, hogy nem baj. Egye­dül fogsz maradni, mondták ekkor. Megszoktam, így én. Erre azt kérdezték, hogy a döntés mennyiben lesz az én döntésem. Erre polgárpukkasztóan azt feleltem, hogy az én szavazatom valóban nem csupán nekem lesz tulajdonítható. Az arcukra kiült a döbbenet. Akkor mégis ki áll majd a döntés mögött - tudakolták. Két szociáldemokrata, Kéthly Anna és apám, Révész And­rás. Ma is szilárd meggyőződésem, hogy a helyemben e két nagyszerű ember sem voksolt volna másképpen. Ha ebben valaki hibát talál, akkor apámat rosszul nevelték, és engem is. Az írisz-pá­lyázat magas színvonalon, jó stílusban megírt pályázat volt, ám elhibázott tartalmi konstrukció A mostani törvényi szabályozás alapján egy szakmai karrierbe beilleszthetetlen az ORTT-tagság, a kontraproduktív összeférhetetlenségi szabályok miatt. Ezért törekednek a tagok arra, hogy mandátumuk lejárta után is visszakerül­jenek a testületbe. Erre megoldást jelenthetne az újraválaszthatóság tilal­mának bevezetése, a megbízatás idő­tartamának meghosszabbításával pár­huzamosan. Az összeférhetetlenségi szabályok olyan módosítása mellett, hogy a testület tagjait ne zárják el indokolatlanul hosszú időre a médiában folytatott szakmai karrier lehetőségétől. És ha nem is sokszor, de a testületi tagok felrúgják a színlapot. Rövidítik a listát, a nem javasoltakból is beemel­nek néhányat. Csak öt-tíz százalék ugyan, de egy eset is nagyon idegesítő tud lenni. Itt valóban megy a háttéralku a tagok között.

Next