Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika

IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset

HASZÁN ZOLTÁN_________________ NÉGY ELNÖK - EGY ESET Az írisz-pályázat magas színvonalon, jó stílusban megírt pályázat volt, ám elhibá­zott tartalmi konstrukció volt benne. A kiírás alapján nem is érhetett volna el annyi pontot, mint amennyit én adtam neki, mert még felfelé is kerekítettem. Az ORTT-t elmarasztaló bírósági döntés­ről nem szívesen beszélek. Rendkívül tanulságos, van módomban tanítani is. Hallom politikusoktól, hogy ez az ereden­dő bűn még mindig sajgó, és kifogásol­ják, hogy az ORTT nem kért bocsánatot. Nekem nincs okom bocsánatot kérni senkitől. Eldöntöttük, hogy nem másfél kereske­delmi tévé indul el, hanem kettő. A má­sik fontos javaslat az volt, hogy az inf­­ rastruktúra privatizációja addig ne történjen meg, amíg a duális média kiépítése zajlik. Azaz az Antenna Hun­gária nem került magánkézbe, igaz, én az ORTT holdingjába tettem volna át. Emellett a közszolgálati médiumok archívuma, egy képzőintézmény és a médiapark tartozott volna a testü­lethez, valamint egy gyártóbázis. A Keleti Luxemburg modell lehetővé tette volna, hogy adókedvezményekkel Prága helyett itt lett volna a tartalom­­ipar regionális központja­ volt benne. A kiírás alapján nem is érhetett volna el annyi pontot, mint amennyit én adtam neki, mert még felfelé is kerekítettem. Az ORTT-t elmarasztaló bírósági döntésről nem szívesen beszé­lek. Rendkívül tanulságos, van módomban tanítani is. Hallom politikusoktól, hogy ez az ereden­dő bűn még mindig sajgó, és kifogásolják, hogy az ORTT nem kért bocsánatot. Nekem nincs okom bocsánatot kérni senkitől. Körmendy-Ékes Judit: Nem hiszem, hogy az adott körülmények között sokkal jobban ki lehe­tett volna jönni a pályázatból. Az ORTT formai okok miatt vesztett, ez a hiba nagyrészt a tapasz­talatlanságnak és az időhiánynak köszönhető. A testület azonban érdemben nem tévedett. Ezt az írisz-vállalkozás későbbi története is bizonyította. Máig úgy gondolom, hogy a beadott költ­ségvetésben leírtak nem voltak megalapozottak. MÉDIAFÜZETEK 2004/1 TÖRVÉNYKEZNI VAGY TÖRVÉNYT ALKALMAZNI? Az ORTT az Országgyűlésnek megküldött éves beszámolójában kezdeményezi a médiatörvény eset­leges módosítását. (Médiatörvény) Az Országgyűlés csak 2002 októberében vette elő visszamenőleg az 1997-as, 1998-as, 1999-es, 2000-es és 2001-es beszámolót. (Országgyűlési nyilvántartás) Révész T. Mihály: Ez valóban az ORTT törvényben rögzített feladata. Az általam elnökölt négy évben a jelentésekbe belekerült egy-két észrevétel, de az egész rendszerrel nem foglalkoztunk. Az induláskor nem ezzel voltunk elfoglalva. Folyamatosan láttam, hogy kotyog a konstrukció. 1996 februárjában mondtam, hogy a törvényt fél éven belül módosítani kell, de nem úgy, ahogy a költségvetési törvények salátamegoldásaival bele-bele­nyúltak a rendszerbe - például a Magyar Televíziónak a készülékhasználati díjból jutó részesedésének leszállításával hanem egy hatás­­vizsgálatot követő koherens módosítással. Ez egyszer biztos, hogy megvalósul majd. Fontos mé­diapolitikai lépéseket tettünk azonban. Eldöntöttük, hogy nem másfél kereskedelmi tévé indul el, hanem kettő. A másik fontos javaslat az volt, hogy az infrastruktúra privatizációja addig ne történjen meg, amíg a duális média kiépítése zajlik. Azaz az Antenna Hungária nem került ma­gánkézbe, igaz, én az ORTT holdingjába tettem volna át. Emellett a közszolgálati médiumok ar­chívuma, egy képzőintézmény és a médiapark tartozott volna a testülethez, valamint egy gyártó­bázis. A Keleti Luxemburg modell lehetővé tette volna, hogy adókedvezményekkel Prága helyett itt lett volna a tartalomipar regionális központja. Azzal, hogy nem így történt, kára keletkezett a Magyar Köztársaságnak. Ha normális viszonyokat feltételezek, akkor a hatóságtól elvárható, hogyha nem is a motorja, de stimuláló tényezője legyen a rendezett viszonyok megteremtésé­nek és fenntartásának. Na, de látni való, hogy két ponton érzékenységet vált ki az ORTT. Például az elektronikus sajtó ellenérdekeltségű csoportjaiban. Ne várjuk el tőlük, mert magamtól sem vá­rom el, hogy a felém szondát nyújtó rendőrt keblemre ölelem. A másik a politika elit. Körmendy-Ékes Judit. A beszámolókban mindig szerepeltek a médiatörvény legsúlyosabb hi­bái. 2002 végére pedig az ORTT elkészített egy dolgozatot, amely nemcsak a törvényalkalmazás során előkerült praktikus javaslatokat, hanem átfogó megoldásokkal együtt átfogó stratégiát is tartalmazott, kitérve az uniós csatlakozás miatt szükséges változásokra is. Nem tudom, mi lett ennek az anyagnak a sorsa. Hajdú István: Kormányzati mezben elindult a médiatörvény módosítása, szerintem átgondolatla­nul. Ezt ugyanis politikai mezőben kellett volna kezdeményezni. A módosítás kezdeményezése nem az ORTT feladata, hiszen a testület nem hozza, hanem alkalmazza a jogszabályokat. Ebben ugyanakkor hatalmas tapasztalatokat halmozott fel. Ezeknek feldolgozásával a stratégiai kutatások keretében elkészült egy rendkívül színvonalas anyag, amelyet ugyan többször próbált napirendre tűzni a testület, de a legkülönbözőbb, a politika által is gerjesztett ügyek, mint a Tilos Rádió vagy bizonyos jegyzetírók tevékenysége rendre arrébb tolták azt. Paradox módon a testületi tagoknak nem volt fontosabb a több száz oldalas színvonalas jelentés. Pedig született egy tömörített, rövid fejezete is, amely első ízben az országgyűlési beszámolóban is helyet kapott volna. A testület végül nem szavazta meg. Nem azért, mert rossznak találta. Arra hivatkozva utasították el, hogy nincs vé­gigvitatva. Vagyis nincs mögötte politikai áldás. Szakértői szinten léptünk tehát az ügyben.

Next