Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika
IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset
HASZÁN ZOLTÁN_________________ NÉGY ELNÖK - EGY ESET Az írisz-pályázat magas színvonalon, jó stílusban megírt pályázat volt, ám elhibázott tartalmi konstrukció volt benne. A kiírás alapján nem is érhetett volna el annyi pontot, mint amennyit én adtam neki, mert még felfelé is kerekítettem. Az ORTT-t elmarasztaló bírósági döntésről nem szívesen beszélek. Rendkívül tanulságos, van módomban tanítani is. Hallom politikusoktól, hogy ez az eredendő bűn még mindig sajgó, és kifogásolják, hogy az ORTT nem kért bocsánatot. Nekem nincs okom bocsánatot kérni senkitől. Eldöntöttük, hogy nem másfél kereskedelmi tévé indul el, hanem kettő. A másik fontos javaslat az volt, hogy az inf rastruktúra privatizációja addig ne történjen meg, amíg a duális média kiépítése zajlik. Azaz az Antenna Hungária nem került magánkézbe, igaz, én az ORTT holdingjába tettem volna át. Emellett a közszolgálati médiumok archívuma, egy képzőintézmény és a médiapark tartozott volna a testülethez, valamint egy gyártóbázis. A Keleti Luxemburg modell lehetővé tette volna, hogy adókedvezményekkel Prága helyett itt lett volna a tartalomipar regionális központja volt benne. A kiírás alapján nem is érhetett volna el annyi pontot, mint amennyit én adtam neki, mert még felfelé is kerekítettem. Az ORTT-t elmarasztaló bírósági döntésről nem szívesen beszélek. Rendkívül tanulságos, van módomban tanítani is. Hallom politikusoktól, hogy ez az eredendő bűn még mindig sajgó, és kifogásolják, hogy az ORTT nem kért bocsánatot. Nekem nincs okom bocsánatot kérni senkitől. Körmendy-Ékes Judit: Nem hiszem, hogy az adott körülmények között sokkal jobban ki lehetett volna jönni a pályázatból. Az ORTT formai okok miatt vesztett, ez a hiba nagyrészt a tapasztalatlanságnak és az időhiánynak köszönhető. A testület azonban érdemben nem tévedett. Ezt az írisz-vállalkozás későbbi története is bizonyította. Máig úgy gondolom, hogy a beadott költségvetésben leírtak nem voltak megalapozottak. MÉDIAFÜZETEK 2004/1 TÖRVÉNYKEZNI VAGY TÖRVÉNYT ALKALMAZNI? Az ORTT az Országgyűlésnek megküldött éves beszámolójában kezdeményezi a médiatörvény esetleges módosítását. (Médiatörvény) Az Országgyűlés csak 2002 októberében vette elő visszamenőleg az 1997-as, 1998-as, 1999-es, 2000-es és 2001-es beszámolót. (Országgyűlési nyilvántartás) Révész T. Mihály: Ez valóban az ORTT törvényben rögzített feladata. Az általam elnökölt négy évben a jelentésekbe belekerült egy-két észrevétel, de az egész rendszerrel nem foglalkoztunk. Az induláskor nem ezzel voltunk elfoglalva. Folyamatosan láttam, hogy kotyog a konstrukció. 1996 februárjában mondtam, hogy a törvényt fél éven belül módosítani kell, de nem úgy, ahogy a költségvetési törvények salátamegoldásaival bele-belenyúltak a rendszerbe - például a Magyar Televíziónak a készülékhasználati díjból jutó részesedésének leszállításával hanem egy hatásvizsgálatot követő koherens módosítással. Ez egyszer biztos, hogy megvalósul majd. Fontos médiapolitikai lépéseket tettünk azonban. Eldöntöttük, hogy nem másfél kereskedelmi tévé indul el, hanem kettő. A másik fontos javaslat az volt, hogy az infrastruktúra privatizációja addig ne történjen meg, amíg a duális média kiépítése zajlik. Azaz az Antenna Hungária nem került magánkézbe, igaz, én az ORTT holdingjába tettem volna át. Emellett a közszolgálati médiumok archívuma, egy képzőintézmény és a médiapark tartozott volna a testülethez, valamint egy gyártóbázis. A Keleti Luxemburg modell lehetővé tette volna, hogy adókedvezményekkel Prága helyett itt lett volna a tartalomipar regionális központja. Azzal, hogy nem így történt, kára keletkezett a Magyar Köztársaságnak. Ha normális viszonyokat feltételezek, akkor a hatóságtól elvárható, hogyha nem is a motorja, de stimuláló tényezője legyen a rendezett viszonyok megteremtésének és fenntartásának. Na, de látni való, hogy két ponton érzékenységet vált ki az ORTT. Például az elektronikus sajtó ellenérdekeltségű csoportjaiban. Ne várjuk el tőlük, mert magamtól sem várom el, hogy a felém szondát nyújtó rendőrt keblemre ölelem. A másik a politika elit. Körmendy-Ékes Judit. A beszámolókban mindig szerepeltek a médiatörvény legsúlyosabb hibái. 2002 végére pedig az ORTT elkészített egy dolgozatot, amely nemcsak a törvényalkalmazás során előkerült praktikus javaslatokat, hanem átfogó megoldásokkal együtt átfogó stratégiát is tartalmazott, kitérve az uniós csatlakozás miatt szükséges változásokra is. Nem tudom, mi lett ennek az anyagnak a sorsa. Hajdú István: Kormányzati mezben elindult a médiatörvény módosítása, szerintem átgondolatlanul. Ezt ugyanis politikai mezőben kellett volna kezdeményezni. A módosítás kezdeményezése nem az ORTT feladata, hiszen a testület nem hozza, hanem alkalmazza a jogszabályokat. Ebben ugyanakkor hatalmas tapasztalatokat halmozott fel. Ezeknek feldolgozásával a stratégiai kutatások keretében elkészült egy rendkívül színvonalas anyag, amelyet ugyan többször próbált napirendre tűzni a testület, de a legkülönbözőbb, a politika által is gerjesztett ügyek, mint a Tilos Rádió vagy bizonyos jegyzetírók tevékenysége rendre arrébb tolták azt. Paradox módon a testületi tagoknak nem volt fontosabb a több száz oldalas színvonalas jelentés. Pedig született egy tömörített, rövid fejezete is, amely első ízben az országgyűlési beszámolóban is helyet kapott volna. A testület végül nem szavazta meg. Nem azért, mert rossznak találta. Arra hivatkozva utasították el, hogy nincs végigvitatva. Vagyis nincs mögötte politikai áldás. Szakértői szinten léptünk tehát az ügyben.