Enyedi Nagy Mihály (szerk.): Médiafüzetek 2004/1 - Médiapolitika
IX. Törvények születése - Haszán Zoltán: Négy elnök - egy eset
HASZÁN ZOLTÁN_______________ NÉGY ELNÖK-EGY ESET FIZETNI VAGY EGYEZKEDNI? A Sláger Rádió szerződésének meghosszabbításához kötötte az általa vállalt műsor-szolgáltatási díj fizetését. Az ORTT meghosszabbította öt évvel a két kereskedelmi rádió szerződését, ötödére szállítva le az eddig fizetett díjat. (Újsághírek) Körmendy-Ékes Judit: A realitásokkal kellett számolnunk. A Sláger megtehette volna, hogy nem fizet, elindul egy pereskedés, amely évekig elhúzódik, addig pedig a rádió szerződése lejár. Olyan díjat kellett megállapítanunk, amelyet fizetni is tudnak. Hajdú István: Nem vettem részt a döntésben, de szakmailag kikerülhetetlen annak a kimondása, hogy ebben a piacban nincs annyi pénz, mint amibe belehajszolta magát. Gyakorlatias lépés volt az ORTT részéről a díj csökkentése, amelynek csak a mértékéről lehet vitatkozni. Ez ugyanakkor komoly problémákat okozhat a kis helyi műsorszolgáltatóknál. Ezek ugyanis eddig a rádiók koncessziós díjából kaphattak évente több mint egymilliárd forintos keretből apanázst működési költségeikre. Az idén már nem folyik be annyi pénz az alaphoz, de a tartalékok még táplálják, még kitartanak az év végéig. 2005 elejére azonban kimerül a kassza, szerényebb állapotra kell átállni. Ezzel kell kezdeni valamit. Ráadásul a tévéknél is elindult az egyezkedés. Nyereségük publikált adataik szerint a hárommilliárd forintot is elérik, díjaik 1,3,1,4 milliárd körüliek. Ezt a terhet el kell cipelni a rendszernek. Rosszul állunk az uniós audiovizuális támogatások ügyében. Ez a hajó a médiatörvény késedelmes módosítása miatt két éve elment, gyakorlatilag nem maradtak pénzek ezekben a pályázatokban. A lemegyünk kutyába, és ugatjuk a holdfogyatkozást című profithajhász modellel 1997-98-ban még nem próbálkoztak a műsorszolgáltatók. Azzal voltak elfoglalva, hogy mindent megkíséreljenek beszuszakolni a közszolgálati kategóriába. Nem ilyen színvonalat és nem ilyen piacot képzeltem el. A színvonal alulmúlta a várakozásomat, a piac pedig felül. MÉDIAFÜZETEK 2004/1 --------------------: ALÁBECSÜLNI VAGY FELÜLMÚLNI? A mindent, átjáró bulvárosodás, a médiumok szórakoztató jellegének előtérbe kerülése aláaknázza a műsorszolgáltatók közszolgálati feladatait, szűkíti a nyilvánosságon belül megjelenő témák és vélemények spektrumát. A 18-49 éves korosztály elérése vált a szerkesztők egyetlen szempontjává. A rétegműsorok a kötelező minimumon kívül eltűntek a programkínálatból. Népszerű és nagy kreativitást igénylő műfajok koptak ki a televíziózásból, a dokumentumok, tévéjátékok a kihalt műfajok listáját gazdagítják. A helyükbe lépő programok a közéleti tájékozódás címszava alatt a csoportos szex, a szerelmi háromszögek, a pedofília és a nemi identitás megváltoztatásának rejtelmeibe avatják be a nézőket. (Beszámoló az ORTT 2003. évi tevékenységéről) Révész T. Mihály: A lemegyünk kutyába, és ugatjuk a holdfogyatkozást című profithajhász modellel 1997-98-ban még nem próbálkoztak a műsorszolgáltatók. Azzal voltak elfoglalva, hogy mindent megkíséreljenek beszuszakolni a közszolgálati kategóriába, így vitatkoztunk a Fókuszról, Frei Tamásról, vagy arról a sorozatról, ahol egzotikus körülmények között kalózok helyieket mészároltak le hétről hétre. A frekvenciaosztás óta eltelt hét-nyolc év, és az akkor sarkos álláspontom nagyon közelít Debreczeni Józseféhez, aki azt mondta, hogy mindegy, ki kapja a frekvenciákat. Ez cinikus hozzáállás, de igaznak tűnik. Szoktam is mondani a tanítványaimnak, hogy a mostani színvonal nehéz súlyként nehezedik a mellemre. Nem ilyen színvonalat és nem ilyen piacot képzeltem el. A színvonal alulmúlta a várakozásomat, a piac pedig felül. Körmendy-Ékes Judit: Van egy számomra elfogadhatónak tűnő elmélet a színvonal folyamatos esésének okáról. A tematikus csatornák jó minőségű műsoraikkal elviszik az értékesebb nézőket, az általános kereskedelmi tévék pedig igyekeznek megszólítani az egyre szegényebb, kulturálatlanabb, kisebb vásárlóerejű nézőket. Lehetőleg minél többet, minél kisebb befektetéssel. Ezért új módszereket próbálnak, mint a valóságshow-k, amelyek kis költségvetésű műsorok. Nem véletlen, hogy ezekben a műsorokban csak napi fogyasztási cikkeket reklámoznak. A nagy, egész Európában sugárzó televíziók a kulturális különbségektől független programot kínálnak, ezek hatásmechanizmusai a műsorok sematizálódásához vezetnek. A reklámpiacon az általános kereskedelmi és közszolgálati csatornák versenyeznek egymással, míg a tematikus csatornák egyre inkább az előfizetési díjból élnek. Ebben a helyzetben kifejezetten fontos lenne, hogy a közszolgálati műsorszolgáltatók a garantált állami finanszírozásnak köszönhetően ellen tudjanak állni a