Medvetánc, 1983/4 - 1984/1

Pető Iván - Szakács Sándor: A gazdasági intézményrendszer átalakítása 1948-49-ben

GAZDASÁGI INTÉZMÉNYEK 1948-49 221 gázcégek kezén maradt.25 1948-1949-ben lényegében a belkereskedelmi vál­lalatokhoz hasonló módon alakították meg az egyes termékek, termékcsopor­tok exportjára, importjára szakosított állami külkereskedelmi monopolszerve­zeteket is. Az első időszakban összesen hét ilyen szervezetet hoztak létre: köz­tük a Mezőgazdasági Kiviteli és Behozatal Rt.-t (Agrimpex), az Egyedárusági Cikkek Export-Import Vállalatát (Monimpex), a Nehézipari Külkereskedelmi Vállalatot (Ferunion). Az iparban is 1948-ban indult meg a profilírozás. A szénbányákkal együtt államosított villamosműveket már 1948 februárjában az akkor szervezett Ál­lami Villamosművek Rt.-hez csatolták. A bányaüzemek dolgozóinak ellátását segítő üzletekből, kisüzemekből már korábban 1947 októberében önálló részvénytársaságot szerveztek, majd ezt 1948 végén a többi állami nagyvállala­­lat ellátási egységével (egyik helyen osztály, másik helyen fogyasztási szövet­kezet) beolvasztották a Népbolt Nemzeti Vállalatba, amely a Kereskedelmi Minisztériumhoz tartozott.26 Az első időszakban, 1948-ban főleg az említettekhez hasonló „ágazatilag idegen” tevékenységi formák elkülönítésére került sor, tehát az iparvállalatok­ról leválasztották a szolgáltató, kereskedelmi, értékesítési egységeket. Hama­rosan azonban megkezdődött az egyes ágazatokon belüli iparági profilok kü­lönválasztása is. A Wolfner bőrgyár mellett pl. korábban kiegészítő tevékeny­ségre alapítottak gumigyárat, de már 1948 decemberében eldöntötték az utóbbi megszüntetését, mert a bőriparban, az illetékes ipari igazgatóság fel­ügyelete alatt nem tevékenykedhetett más iparághoz tartozó üzem. Az ekkor megkezdett intézkedésekkel lényegében egy-két év alatt elválasztották egy­mástól az iparfejlődés során kialakult, a vállalkozói gazdálkodás erősségét je­lentő vállalati vertikumok iparágilag elkülöníthető egységeit. A leválasztott részlegeknél háromféle eljárást alkalmaztak. Megfelelő méret esetén önálló vállalatot alakítottak. Amennyiben a részleg nem érte el a szük­ségesnek ítélt nagyságot, gyáregységként olvasztották be egy hasonló profilú önálló üzembe, vagy gépeinek, berendezéseinek leszerelésével, más cégnek tör­ténő átadásával, felszámolták. Végül, általánosan alkamazták azt a megoldást is, hogy több hasonló tevékenységű kis egységből, termelési profiljuk egysége­sítésével, új önálló vállalatot szerveztek. Lényegében ugyanezen eljárások vala­melyikét választották az állami kézbe került kisvállalatok esetében és a 100 főnél kevesebbet foglalkoztató középüzemek jelentős részénél is. (Ezeket első lépésben többnyire valamely nagyobb üzem felügyelete alá helyezték, amely aztán profiljába illesztette őket.) A kis- és középüzemek „beillesztésével” egyidőben már folyt a profilírozás újabb hulláma. Az ágazati és iparági profiltisztítás még zajlott (igazából soha nem is fejeződött be), amikor megkezdődött a vállalatok, üzemek gyártmá­nyonkénti szakosítása is. Ez három, egy irányba ható, de különválasztható tö­rekvésből származott. A tervgazdaságról vallott akkori felfogás szerint a tér-

Next