Mélyépítéstudományi Szemle, 1973 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1973-10-01 / 10. szám
460 MÉLYÉPÍTÉSTUDOMÁNYT SZEMLÉ zett be, melyek közül a bíráló bizottság 23-at ítélt pályaképesnek. A legtöbb pályázó ívhidat tervezett, a második helyen a rácsos hidak állottak. Az első díjat Ernest Gouin párizsi mérnök és vállalkozó tervének ítélték oda, mely később — a Duna szabályozása miatti kisebb módosítással és a közúti vasút átvezetésével — meg is épült (2. ábra). 1872. november 9-én megkötötték az építési szerződést. A szerződés szerint a francia cég az építkezést 4 200 000 forintért vállalja. Az építés a pillérek alapozásával már a szerződéskötés előtt megkezdődött. A 6 nyílású lapokra támaszkodó ívhíd alapozását vasszekrények süllyesztésével, majd azok teljes kibetonozásával hajtották végre. 1873 áprilisában a gyár megkezdte a hídalkatrészek hengerlését és gyártását. 1875 végén a szerelési munkákat befejezve, 1876 januárjában megtartották a próbaterhelést, majd forgalomba helyezték a hidat. Az eredeti elképzelésekben is szereplő szárnyhidat 1899-ben építették meg. Az első világháború után ugrásszerűen megnövekvő forgalom számára szűknek bizonyult a híd 11,06 m széles útpályája. Forgalmi, erőtani és szerkezeti okok miatt szükségessé vált a híd átépítése és szélesítése, mely munkákat 1935. (július)—1937. (szeptember 30.) között hajtották végre. A szélesítést déli irányban hajtották végre, a 8 főtartós, kétcsuklós ívhíd szerkezet kocsipálya szélessége 16,50 m lett. A 7 szakaszban végrehajtott átépítés alatt a forgalmat — némi korlátozással — végig fenntartották. 1944. november elején a németek a híd mind a 6 nyílásában megkezdték a robbanótöltetek elhelyezését. November 4-én délben, teljes forgalom alatt a híd pesti szélső nyílása felrobbant, majd az excenterikus terhelés és a rázkódás hatására a következő két nyílás szerkezete is a vízbe zuhant. Az egyoldali terhelésnek csak a középső (szigeti) pillér nagyobb tömege tudott ellenállni. Január 16-án azonban a még épen maradt budai nyílások szerkezeteit is felrobbantották. A roncsok kiemelése 1945 nyarán nehéz körülmények között kezdődött meg. A robbantás hatására a pillérek is erősen megsérültek. A legerősebben sérült pesti első pillér helyreállítását 1946. nyarán kezdték meg. Az új híd első főtartóját a két 100 tonnás úszódaruval 1947. június 10-én emelték helyére. A vasszerkezet szerelésével párhuzamosan még folyt a pillérek javítása is. A déli félhidat 1947. november 17-én — egy hónappal a határidő előtt — adták át a forgalomnak. Az északi rész szerelése 1948 márciusában kezdődött és a teljes hidat 1948 augusztus 1-én forgalomba helyezték. A híd felújítására és mázolására az elkövetkező években kerül sor. Déli összekötő vasúti híd A XIX. sz. második felében hatalmas arányokban fejlődő vasúti közlekedés szükségessé tette a Dunán keresztül való összeköttetést is. A Vasút Építészeti Hivatal már 1868—69-ben tanulmányozta az összekötő vasút kérdését. Az országgyűlés 1872 márciusában határozott és a IX. tc. kimondta a híd építését. A pályázati kiírás alapján két cég kapott megbízást az építésre. Az alapozást 1873 szeptemberében kezdték el, és a híd 1876-ban készült el. Átépítésére 1909—1913 között került sor. A II. világháborús rombolás után itt az átjutást a szovjet műszaki alakulatok biztosították, a híd felett épített cölöpjármos provizóriumot 1945. március 23-án átadták a forgalomnak. 1946 januárjában ez a híd rövid ideig az egyetlen átkelési lehetőség volt, mert a meglevő közúti provizóriumokat a jég elsodorta, a Kossuthhíd pedig még nem nyílt meg. Nyilvánvaló volt, hogy a forgalmat a provizóriumon sokáig fenntartani nem lehet, a végleges helyreállításhoz szükséges mintegy 5500 tonna acélszerkezet biztosítása reménytelen volt, ezért ideiglenes helyreállítás mellett döntöttek. A pillérek szükséges részeinek helyreállítása után, azok északi szélén „K” hadi hídszerkezetekből 1946. október 31-ig — 76 nap alatt — készítették el a felszerkezetet. Időközben elkészültek a végleges híd tervei és hozzáfogtak a vasanyag gyártásához. A ma is meglevő négytámaszú párhuzamos övű kiékelt rácsos gerendaszerkezet jobb vágányú hídját 1948-ban, a balvágányát pedig 1953- ban adták át a forgalomnak. A ,,K” híd bontását ugyancsak 1953-ban végezték el. Ferenc József híd — Szabadság-híd 1891-ben határozat született, hogy egyidejűleg 2 híd építését kell előkészíteni, egyiket az Eskü térnél (Erzsébet-híd), másikat a Fővám tér és a Sáros fürdő (ma Gellért) között (Szabadság híd). Az 1893. évi XIV. tc. elrendelte a két híd megépítését. A júniusban kiírt pályázatra 1894. január 31-ig az Eskü téri hídra 53, a Fővám téri hídra pedig 21 pályamű érkezett be. 2. ábra: A Margit-híd