Mérleg, 1958 (2. évfolyam, 1-12. szám)
1958-01-01 / 1. szám
TAMARA TLJ1NICSNA VASZILJEVA; „Ápoljuk a szakszervezeteink közötti baráti viszonyt” A Szovjetunió Állami és Szövetkezeti Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete Központi Bizottságának testvéri üdvözletét tolmácsolta a KPVDSZ II. Kongresszusa küldötteinek Tamara Iljinicsna Vasziljeva, a testvéri szakszervezet küldötte. — Kongresszusiuk abban az időben folyik — mondotta bevezetőben — amikor a magyar dolgozók, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetésével sikeresen oldják meg a népgazdaság további fejlesztésének nehéz feladatait. A szovjet szakszervezet életéről beszélve, elmondotta, hogy a Szovjet Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete közel 3 millió dolgozót egyesít és fontos feladat FIERRE DELON: tűk az áruforgalmi terv túlteljesítése. Az 1957. évi 597 milliárd rubeles tervet már december 22-én teljesítették. Elmondotta, hogy több, mint 20 kapitalista ország szakszervezetével állnak kapcsolatban, a szocialista országok rokon szakszervezetein kívül. — Nagy megelégedésünkre szolgál — mondotta — a KPVDSZ és a Szovjet Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetei között kialakult baráti viszony. Vasziljeva elvtársnő a szovjet szakszervezetek nemzetközi politikájáról szólva elmondotta: feladatuknak tartják a Szakszervezeti Világszövetség tekintélyének növelését, azét a szervezetét, amely köré a világ szakszervezeti mozgalmának haladó erői tömörülnek. A szovjet szakszervezet ajándékaképpen egy televíziós készüléket adott át Vasziljeva elvtársnő, majd így fejezte be: — Erősödjék a magyar és a szovjet szakszervezet kapcsolata, éljen a testvéri magyar és szovjet nép barátsága! „A kapitalizmus magában hordja a nyomort, az önkényt, a háborút” A francia testvérszakszervezet főtitkára Pierre Delon így kezdte hozzászólását: — Kedves Elvtársak! A francia dolgozók forró szeretetteljes üdvözletét hozom Önöknek. Együtt szenvedtünk a magyar néppel az októberi események alatt és szívből örültünk az ellenforradalmi góc szétverésének, mely egész Európát, sőt az egész világot lángba akarta borítani. Mi ugyanakkor erőteljes fasiszta támadásnak voltunk kitéve, a rendőrség segítségével gyilkoltak, felgyújtották a Kommunista Párt székházát, de győzelmesen szétvertük őket, a l’Humanité és a CGT előtt. A munkások ereje elől hátrálniuk kellett. (Hosszú viharos taps.) Delon elvtárs ezután számadatok sorával bizonyította be, hogy a francia kereskedelmi dolgozók jövedelme 50 százalékkal csökkent a háború óta, munkájuk megkétszereződött. Beszélt a sztrájkmozgalmakról, melyek egyre jobban terjednek az áruházakban és a bankszakmában, majd így folytatta: — Igen, a kapitalizmus magában hordja a nyomort, az önkényt és a háborút. A francia kapitalizmus, a trösztök meg akarják semmisíteni Algéria hős lakóit, akik bátran harcolnak nemzeti függetlenségükért. A francia dolgozók egysége egyre szilárdul, lehetővé teszi a szociális fejlődést és az algériai háború befejezését. Delon elvtárs a francia és magyar dolgozók szolidaritásának éltetésével fejezte be beszédét, majd a küldöttek tapsvihara között mondotta magyarul: Béke! Béke! Béke! TADEUSZ GORYNSZKI. „Szilárd meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt programmja megvalósul” — A magyar és lengyel nemzetet évszázadok óta a barátság legszívélyesebb szálai fűzik össze — mondotta többek között felszólalásában Tadeusz Gorynszki elvtárs, a Lengyel Kereskedelmi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetének küldötte. — Nemzeteink a Szovjetunió segítségével ráléphetnek a szocialista építés útjára s ez minden eddiginél tartósabb és bensőségesebb új baráti és együttműködési alapot teremtett számunkra. Beszélt ezután arról, hogy a lengyel nép mélységesen átélte azt a történelmi tragédiát, amikor Magyarországon az ellenforradalmi erők felütötték fejüket. — Nehéz történelmi perceket élt át a magyar nemzet — mondotta —, de a szocializmus eszméi győzték. Szilárd meggyőződésünk, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt programmja a munkásosztály és a magyar nemzet összes haladó erőinek közreműködésével megvalósul. OTTO HORN „Elsőrendű feladatunk, hogy megújítsuk baráti kapcsolatainkat” A kongresszusra ellátogatott a hazánkban tartózkodó Otto Horn elvtárs, az osztrák Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Kereskedelmi és Magánalkalmazottak Szakszervezetének titkára. Megköszönte, hogy meghívták a kongresszusra és melegen üdvözölte a tanácskozó küldötteket. — Osztrák barátaink és magam is elsőrendű feladatunknak tekintjük azt, hogy megújítsuk igazi baráti kapcsolatainkat magyar kollegáinkkal. Ennek az eredménye már az is, hogy most itt vagyok a kongresszuson és ezt bizonyítják a magyar elvtársakhoz fűződő baráti kapcsolataink is. További sikereket kívánt a kongreszusnak és a magyar népnek. DIMITRU LUPSANU A román kereskedelmi és szövetkezeti dolgozók üdvözletét Dimitru Lupsanu, a testvérszakszervezet elnökségi tagja tolmácsolta. Beszélt a két ország és a két szakszervezet kapcsolatáról, majd részletesen ismertette a román testvérszakszervezet munkáját . Kapcsolatainkról PAUL КУРКЕ: „A békéért harcolunk” Paul Kupke, az NDK testvérszakszervezetének titkára, félmillió tagjuk nevében üdvözölte a kongresszust. A két programoiról, az imperialisták háborús programjáról és a béketábor fegyverkezési hajsza elleni programjáról beszélt . A Szovjetunió békejavaslatainak — mondotta — egész Németországban nagy figyelmet szentelnek és széleskörű békemozgalom van kialakulóban. Részletesen beszélt a Németország egységéért folyó harcról, az NDK folytatta békeharcról és a német testvérszakszervezet munkájáról. TAUSZ JÁNOS: „Arra törekedjünk, hogy a fogyasztók még nagyobb megelégedését kiérdemeljük” Tausz János, belkereskedelmi miniszter az elmúlt év politikai és gazdasági mérlegét ismertetve, kiemelte, hogy a becsületes kereskedelmi dolgozók tömege sokszor bebizonyította már népi demokráciánk iránti hűségét. Három, területet jelölt meg, ahol különösen szükség van a dolgozók segítségére, a jelentős feladatok elvégzésében. Az áruforgalom idén 6,5 százalékkal lesz magasabb, mint tavaly és ezt a forgalommal arányosan nem növekvő készletekkel kell lebonyolítani, sőt jelentős készleteket kell felszabadítani fizetési mérlegünk felszabadítására. Különös gondot kell fordítani a készletgazdálkodásra, meg kell akadályozni az igények elaprózásával járó desszertációt, csökkenteni a hiánycikkeket és meg kell javítani a falu áruellátását. Másik lényeges feladatkör a kereskedelmi munka kulturáltságának növelése és ide tartozik az is, hogy a bolti dolgozók nagyobb türelemmel foglalkozzanak a vevőikkes. Beszélt az új eladási formákról, előrendelésről, házhoz szállításról és kijelentette: ■— Arra törekedtünk, hogy a mi legnagyobb főnökünk, a magyar fogyasztót, még nagyobb megelégedését kiérdemeljük. Végül a gazdálkodással kapcsolatos kérdésekről beszélt. Maximális takarékoskodásra van szükség, a költségszint 3 százalékos csökkentésére. . . " A társadalmi tulajdon szemléletében és védelmében gyökeres változást kell elérni. Kezdeményezni fogjuk a 98-as rendelet módosítását a dolgozók és a társadalom érdekeinek összhangba hozásával. A megoldást a kereskedelmi veszteségként kezelendő tűrthiányok biztosításában és ezen felüli hiányokért való szigorú felelősségrevonásban látjuk. Szabályozni fogják az ellenőrök feladatát s az ilyen megbízatást szakmai minimumhoz kötik. Meg kell szüntetni a bérkifizetések terén észlelhető lazaságokat, szabálytalanságokat. Amennyire helyes, hogy szakszervezeti bizottságaink harcoljanak a térítés nélküli túlóráztatás ellen, épp olyan fontos, hogy harcoljanak a felesleges túlóráztatás ellen. A szocialista kereskedelem tízéves évfordulójának megünneplésére — mondotta befejezésül — a munka jegyében készüljünk. Legyen ez az év a kereskedelmi munka minőségemegjavításának esztendeje. ПАКТ BÍLAj „A KPVDSZ tagjai kiérdemelték dolgozó népünk megbecsülését és bizalmát” A Szakszervezetek Országos Tanácsa üdvözletét Háry Béla elvtárs, a Szaktanács titkára adta át. — A Szaktanácsnak az a véleménye — mondotta —, hogy az önök szakszervezetének egyre javulómunkája elősegítette azoknak az eredményeknek az elérését, amelyek az elmúlt évek során a szocialista bel- és külkereskedelemben, a pénzintézeteknél, a vendéglátóiparban jelentkeztek. Az Önök szakszervezete az ellenforradalmi zűrzavarból gyorsan felocsúdva, komoly segítője volt a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány konszolidációs politikájának, a Szaktanács munkásosztály egységét védelmező munkájának. Ezekkel az eredményeikkel a szakszervezet tagjai kiérdemelték dolgozó népünk megbecsülését és bizalmát. Háry elvtárs foglalkozott a munkásfiatalok állandó erősítésének kérdésével és kiemelte, hogy a kereskedelem dolgozói, akik naponta találkoznak a lakosság széles rétegeivel komoly részt vállalhatnának ebben a munkán. A szakszervezeti munka megjavításáról szólva hangsúlyozta a dolgozók politikai felvilágosításának fontosságát, az emberekről való gondoskodást, a törvényesség fontosságát. A gazdasági vezetőknek igényelniük kell a tömegek bekapcsolódását a munkába, a szakszervezetnek nevelnie kell a tagságot erre a feladatra. — A kongresszus alapvető célként jelölte meg — mondotta — nagyon helyesen az elért életszínvonal megtartását. De van itt bizonyos furcsa jelenség, furcsa szokás: elmondjuk, hogy ez a cél, ezt helyeseljük, utána benyújtjuk a számlát, hogy ezen túlmenően ezt meg ezt lenne jó elérni. Kifejtette, hogy a jelenlegi helyzetben gyökeres változtatásra ma még nincs lehetőség. A mai életszínvonal megtartása mellett ügyelni kell arra, hogy a helyes kérdések felvetésén túl ne adjunk módot demagóg jelszavakra. A jószándékú embereket nem kell lebunkózni, meg kell magyarázni nekik, hogy erre, vagy arra a gazdasági intézkedésre mikor, hogyan kerülhet majd sor. — Vannak problémáink, nehézségeink — mondotta befejezésül — és biztos vagyok benne, hogy ezek még hosszú ideig meg lesznek más módon, más formában. Egy dolog azonban biztos, ma lehet bízni a jövőben, a kommunizmus, a szocializmus diadalában. Az itt kitűzött célok javítani fogják az Önök szakszervezeti munkáját és biztos vagyok abban, hogy azokat közös erővel, együtt meg is fogjuk oldani. BACZONI JENŐ: „Külkereskedelmünkben saját lábunkon kell megállnunk” Baczoni Jenő, a külkereskedelmi miniszter helyettese, részletesen foglalkozott külkereskedelmünk eredményeivel és az előttünk álló feladatokkal. Mint elmondotta, az ellenforradalom utáni zűrzavarból a Szovjetunió és a testvéri országok segítségével kilábaltunk. 1958-ban gyökeres fordulatot kell végrehajtani és a saját lábunkon kell megállniuk úgy, hogy 22 százalékkal növelve az exportot, biztosítsuk a fizetési mérleg egyensúlyát. •— A külkereskedelem munkája — mondotta — két fronton való helytállást követel. Az egyik a külső piacokon való kereskedelmi munka, a másik a belföldi piaccal való együttműködés, annak tudatosítása, hogy népgazdaságunk egyik legfontosabb területén a cél érdekében összesítenünk és meg kell sokszoroznunk erőinket. GÁRDOS MÁRIA: „Emeljétek magasra azt a zászlót, amelyet a századfordulótól idáig hoztak” Gárdos Mária nyugdíjas, a szakszervezet alapítótagjának nagy tetszéssel fogadott hozzászólása mintegy pillantást vetett a mozgalmi munka múltjába. Élénk színekkel ecsetelte a kereskedelmi alkalmazottak helyzetét a Horthy-korszakban és az azt megelőző időkben. Ezután részletesen foglalkozott a kereskedelemben dolgozók mai feladataival. *— Tanuljanak — mondta —, elsősorban tanítsák az ifjúságot és ebben az öregek örömmel lesznek segítségükre. A továbbiakban felhívta a figyelmet a békeharcban a szakszervezet tagjaira váró feladatokra. Mint megállapította, éppen a kereskedelmi alkalmazottaknak adódik a legtöbb alkalmuk találkozni az emberekkel. Éljenek is minél jobban ezzel az alkalommal, terjesszék a szépet, jót, felemelőt, magasztosát. — Emeljék magasra azt a zászlót — mondta befejezésül —, amelyet a századfordulón mi kevesek vettünk a kezünkbe és elhoztuk idáig, tartsák magasra a szocialista Magyarország dicsőségére.