Minőség és Megbízhatóság, 2009 (43. évfolyam, 1-6. szám)
2009 / 4. szám
BESZÁMOLÓK III. A következő „Speciális Szekció” ülésekre került még sor a rendezvénysorozat keretén belül 1. Világvárosok és a mezőgazdaság („Metropolitan Agriculture”) 2. Fenntarthatóság az élelmiszerláncban - Globális Jelentési Kezdeményezés 3. Bio-üzemanyagok 4. Élelmiszer-dinamika és -innováció 5. A következő „Zöld Forradalom” 6. A magyar bor és pálinka piaci lehetőségei 7. Piacorientált stratégiák Albánia agrárgazdaságának feltámasztásához IV. Esettanulmány Konferencia is része volt a rendezvénysorozatnak Ezen a rendezvényen 21 esettanulmány bemutatására került sor a Harvard Business School közreműködésével, amelyek között 3 magyar esettanulmány is sikeresen szerepelt. V. Esettanulmány-vetélkedő egyetemi hallgatók csapatai között Összesen 9 egyetemi csapat (3 magyar, 3 USA, továbbá 1-1 ausztrál, kanadai és holland) nevezett be. Az elődöntőben a csapatok a szegedi Bánffi hagyományos és különleges védjeggyel ellátott szikvízkészítő családi vállalkozás esetpéldáját kapták megoldandó feladatul. A magyar csapatok közül a Szegedi Tudományegyetem csapata jutott eredeti és innovatív javaslataival a másnapi döntőbe. A döntőben a „Zöld Gondoskodó Amszterdam” című, a nagyvárosok és a mezőgazdaság többcélú kapcsolatrendszerét vizi A rétegezés (stratification) szó egyszerű minőségügyi koncepciót takar: olyan kategóriákba kell besorolni az adatokat, hogy azok könnyen értelmezhetők legyenek. Maga a koncepció egyidős az emberiséggel: a minőségügyi guruk (Walter Shewhart, W. Edwards Deming, Joseph M. Juran és Kaori Ishikawa) évtizedeken át használták és ajánlották. Illusztrációképpen álljon itt az alábbi példa. Egy légitársaságnál nagyon sok probléma adódott a poggyászkezeléssel. Végül feltették maguknak a kérdést, hogy tapasztalható-e időszakos ingadozás, illetve hogy mennyire egyenletes a problémák időbeli megoszlása. Az adatokat lebontották naptári hetek szerint, majd grafikonokat szerkesztettek az esetleges finom eltérések észlelésére. Később az adatokat napokra, sőt napszakokra is lebontották, de nem találtak választ. Ezután repülőterek szerint csoportosították az adatokat, sőt aszerint is, hogy az adott esetben indulási vagy célállomásról volt-e szó, de így sem jutottak közelebb a probléma gyökeréhez. Végül valaki felvetette, hogy a poggyász talán a tárolási terügáló projekt továbbfejlesztésére kellett javaslatokat kidolgozniuk. Kiváló teljesítményével - legjobb európai csapatként a szegedi egyetem a 3. helyen végzett a rutinos Santa Clara Egyetem (USA) és Guelph-i Egyetem (Kanada) mögött, maguk mögé utasítva a döntőben a Purdue Egyetem (USA) csapatát. A Világfórum záróülését követően Vajda László, az IAMA elnöki tisztét átadta Paul Jaspernek (USA), aki a résztvevőket meghívta a 2010. évi jubileumi XX. Világfórumra Bostonba (USA). A hazai szponzorok részére - közel 100m2- es területen - színvonalas szakmai kiállítási lehetőséget biztosítottunk a plenáris előadóterem előterében. A Miniszteri Nyitófogadás - koncerttel és díjkiosztással egybekötve - 2009. június 21-én este a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, a Vajdahunyadvárban volt, amelyen Gőgös Zoltán, az FVM államtitkára köszöntötte a megjelenteket. Az Elnöki Bankettre (magyaros vacsora lovasbemutatóval és népi tánccal) a Lázár tanyán, a Gödöllő melletti Domonyvölgyben került sor. A külföldi résztvevők közül többen a rendezvénysorozat befejezése után 1-2 napos, sokszínű fakultatív szakmai kirándulásokon ismerkedhettek meg Magyarország szépségeivel, agrárgazdaságának jellegzetességeivel (Budapesti városnézés parlamenti látogatással, Eger-Tokaj bortúra, Dunakanyar). További információk: http://www.ifama.org/ dispatch. asp?page=budapest_2009 Dr. Molnár Pál Az adatok kategorizálása lévén keveredik el, ha az utasok túl korán „becsekkolnak". Megvizsgálták tehát az adatokat a belépési idő szerinti bontásban is, és kiderült, hogy a bajok többsége azoknál az utasoknál jelentkezett, akik több mint három órával az indulás előtt jelentkeztek. Az adatok lebontása, rétegezése azonban még számos más szempont (a poggyász súlya és mérete, a választott pult helye, a poggyászkezelők száma stb.) szerint is megtörtént, amíg a sok fáradozást végre siker koronázta. A csoportosítás módjának megválasztásakor a szakismeret és az intuíció a legjobb kalauz, de hasznos lehet az ok-okozati diagram megszerkesztése és más ismert minőségügyi eszközök (Pareto diagram, hisztogramok) egyidejű használata is. A lehetséges rétegezési módokat célszerű már az adatgyűjtés kezdete előtt eltervezni: az előre gondolkodás és a tervezés sok későbbi fejfájástól szabadítja meg a szakembereket, de az ügyfeleket is. (Paul Pisek: Stratification. Quality Progress, January 2009, pp. 29-29) VG MM 2009/4 225