Ellenzék, 1906 (5. évfolyam, 4. szám)
1906-01-11 / 4. szám
V. évfolyam 4. sz. Csütörtök, január 11. Miskolc, 1906. ELLENZÉK A MISKOLCI FÜGGETLENSÉGI ÉS NEGYVENNYOLCAS PÁRT HIVATALOS KÖZLÖNYE Előfizetési Szak: Felelős szerkesztő: Szerkesztőség és kiadóhivatal: sillyben: Egész évre 10 K Vidékre: Égé., ént. 12 k . FRANK ZOLTÁN: Széchenyi-utca 36. SZELÉNYI és TAKSA nyomdája Fel évre . . 5 „ Fel evre . . 6 „ J •L "U" Kegyed évre 2'50 „ Negyed évre 3 „ I Laptulajdonos: A lap megjelen Egyes számára 8 fill. Kapható minden hirlapelárusítónál ! SZELÉNYI LAJOS: minden kedd, csütörtök és szombaton. Lesz-e hát installálás!? Miskolc, január 10. (17.) Brezovay András, a bécsi császári, diplomáciai, politikai, de sőt talán leginkább az immár országosan és általánosan teljhatalommal és abszolutisztikusan erőszakoskodó császári hadvezetőségi körök által vármegyénkbe kirendelt megyefőnök és tartalékba utalt testőr-strázsamester, végre kedden hírt adott magáról és tudatta, hogy megyefőnöki esküjét e hó 22-én egy általa egybehívott közgyűlésen le fogja tenni. Az általa egybehívandó megyei közgyűlési meghívókat önkezével és sk.-val ellátva, egyidejűleg azok kézbesítése végett — megküldte a fővárosi Bristolszállóból a vármegyéhez s azokat már szét is küldték. Most pedig már csak az a kérdés, hogy le fogja-e hát igazán tenni, vagy tehetni a megyefőnök úr azt az esküjét, a melyet e vármegyében meghallgatni igazán egyetlen ember se kiváncsi és nem is hajlandó. Brezovay András darabant-strázsamester úrnak tulajdonképpen és valójában ugyan joga se volna ezt tehetni, mert hiszen egy alkotmányunk, jogaink és jogszokásaink szerint törvénytelen rendelkezéseket és így kineveztetéseket gyakorló ügyvezetőség kineveztetek bizalmasa volna, ha volna; (! ?) de hát Brezovay András uram, minthogy éppenséggel erre más jogalappal, mint a hatalmi erőszakkal, nem bírván és mert éppen annak nevében jön, tehát valószínű, sőt bizonyos is, hogy azt az általa hőn óhajtott eskütetéteit legalább is meg fogja kísérleni. Mert eleve is biztosra vesszük, hiszszük és valljuk is, hogy az — hacsak az üres falaknak és karhatalmi kíséretnek nem fog megtörténni — másként egyáltalán nem fog sikerülni nálunk sem, ősi és nemes Borsod vármegyében, hol törvényeit és alkotmányát éppen úgy, mint bárhol, itt is köteles mindenki megvédeni minden törvényes és lehető eszközökkel az erőszak ellen. Ezt pedig a nemes vármegye már eddig is megtette és hisszük, hogy annak minden egyese azt meg is fogja tartani továbbra is. Alig hisszük, hogy ezekről a dolgokról, amikor mindenki tud, csak éppen Brezovay strázsamester ne tudna!? Nem is akként áll tehát a dolog nála sem, hanem úgy, hogy ő arról nem akar tudni. Más szóval: jön! mert jönnie elrendeltetett s igy jönni másként, mint előre látott és immár országosan ismert erőszakkal, nem is jöhet. Hát jöjjön, ha ez úgy tetszik neki. Szurony-erdő között és lakatossal, mert ebben a vármegyében őt senki önként nem várja, nem ereszti be. Az alkotmány ősi védő bástyájának, a vármegyeházának különben tárva-nyitva szokott lenni vendéglátó háza, de most azt lezárták, lepecsételték és őrizet alá vették ; oda most már csak betörni lehet. A vármegye közönsége törvényes kormányzási közegként el nem fogadja, sőt betolakodónak tekinti, hivatalába be nem iktatja, a beiktatáson való megjelenéstől tisztviselőit eltiltja s a vármegyei törvényhatóság minden tagjaitól elvárja, hogy eme aktuson senki meg ne jelenjék. Biztosra vesszük, hogy ez így is fog történni, annál is inkább, mert azok a megyebizottsági tagok is, kik mint állami tisztviselők, erre presszionálhatók volnának, máig mindannyian beadták a tisztségről való lemondásukat. És a strázsamester úr mégis jön! De hát minek? Kinek!? Bizonyosan csak önmagának s a magasabb nyugdíjigény elnyerhetésének. Csúnya dicsőség és csúnya bér az bizony. De ez anyag imádás és jellemvásár idejében, úgy látszik, minden, de minden lehető dolog lett immár: jogtiprás és hazatagadás egyaránt. S mig egyrészt igy áll szomorú képe a mi politikai helyzetünknek is e vármegyében, másrészt vár reánk felemelő dolog is még s ez az, hogy gróf Apponyi Albert s több függetlenségi képviselő jelenlétében a »Korona“ földszinti helyiségeiben e hó 18-án lesz a Borsod megyei függetlenségi párt megalakulása. Mindenesetre legfőbb és legjobb idején a politikai helyzetnek, mert e végleges pártalakulás egyszersmindegyik leghatalmasabb eszköze lesz további és erőteljes ellentállásunknak . Annak az országos, önfeláldozó és törvényes ellentállásnak, mely elvégre is a nemzet erkölcsi és anyagi jobb sorsának felderítésével s a nemzeti jogos akarat érvényesülésével kell utóvégre is előbb vagy utóbb, de — diadalra jutni! Hát csak jöjjön az a strázsamester! De ebben a vármegyében őt hazafias, magyar ember sehol, de egyetlen egy sem fogja várni. Csak néma és elfojtott keserűség és a — száműzetés ! . . . Száműzetés a honszerető embereknek: szivéből, lelkéből és becsüléséből egyaránt! Mert erre a vállalkozásra nincs és nem is szokott lenni — honfiúi bűnbocsánat! De vállalkozó is ritkán! Hát csak jöjjön strázsamester úr, ha így látja —jónak! De mi nem várjuk, de mi nem fogadjuk soha, sehogy és semmiképpen sem. — A politikai helyzet. A miniszterelnök Bécsbe utazott kereskedelmi szerződések dolgában, de bizonyára jelentést fog tenni a politikai helyzetről is az uralkodónak. Sajnos, ez újabb jelentés elé sincs okunk több bizakodással nézni, mint az eddigiek elé. A kormány egyik szócsöve azt újságolja, hogy Pest megyébe királyi biztost fognak kinevezni, s minthogy ez „a király személyét” fogja képviselni, a „felségsértési" pörök garmadájára lehet remény. A nap krónikájához tartozik az is, hogy a belügyminiszter leiratában „felvilágosította“ Beniczky Lajos pestmegyei alispánt, hogy Laszberg Rudolf gróf nem helyettes-, hanem ideiglenes főispán, s kitanította továbbá arra is, hogy az ideiglenes főispánnak esküt nem kell tennie. Nem tudjuk, hogy milyen törvényen alapul ez, de az igazságügyminiszter bizonyára fog erre is paragrafust találni. Ismét beszéltek kibontakozási tervekről . Lukács László mellett most legújabban Széll Kálmánt emlegetik békekövet gyanánt. — Sőt egyesek arról is tudnak, hogy Kossuth Ferenc Apponyi Albert gróffal, Andrássy Gyula gróffal és Bánffy Dezső báróval tanácskozott a kibontakozás lehetősége felöl. Bizony a lehetőségek a mai viszonyok között nem nagyon rózsás szinben ragyognak. — A darabant strázsamester Installáltat. Brezovay András strázsamester ur, kedden a fővárosi „Bristol" szállóból az alábbi meghívót (a fene de várt rá ! Szedőgyerek.) küldte meg a nemes vármegyéhez szétküldés végett, amit már a vármegye meg is cselekedett. Tehát: 4. sz. fp. 906. „A cs. és apostoli királyi Felsége által Borsodvármegye főispánjává legkegyelmesebben kineveztetvén, az 1886. XX. t.-c. 46. §-ában biztosított jogomnál fogva 1906. évi január hó 22-én d. e. 11 órára Miskolcon, a vármegye székházában rendkívüli közgyűlést hivok össze. Ezen gyűlés egyedüli tárgya , főispáni eskü letétele " Budapest, 1906. január 8. Brezovay András s. k. főispán. A vitéz strázsamester ur, tehát nagyon is szeretne már installálva lenni. Csakhogy nem lesz rá módja azt „ki" előtt megtenni. A vármegye álláspontja a megyei tisztikarral együtt már ismeretes. Az állami tisztviselő, megyebi