Magyar Élet, 1943. augusztus (5. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-13 / 182. szám
Péntek, 1343. augusztus 10. MAGYAR ÉLET Könyörtelen hadiírület Is itt a város a „fekete“ dízelipoyol-kereskedők ellen Mi ez eréa az stmensz ín- és szénhiánynak ? Makóié, augusztus 12 Az átmeneti tüzelőanyaghiány, mint ismeretes, a beszerzés terén kisebb zavarokat idézett elő. Súlyosbítóa a helyzetet, hogy a háború vámszedői kihasználták a fogyasztóközönség kényszerhelyzetét, amelybe az átmeneti tüzelőanyag hiány sodorta a közönséget és a hatóságilag megszabott árnál jóval drágábban, feketén árulták a szenet és a tűzifát. A visszaélésekről mind több oldalról érkezett be panasz az illetékes tényezőkhöz, amelyek rámutattak arra is, hogy nemcsak a zugkereskedelemben folyik vígan a határ nnélküli árdrágítás, hanem egyes megfeledkezett kijelölt kereskedők is kihasználják az átmeneti zavarokat és hihetetlen magas áron bocsátják áruba a szenet és a fát. A közönség egy része, attól tartva, hogy a jelenlegi hiány nem átmeneti jellegű, hanem tartós lesz és télire nem tudnak elegendő tüzelőanyagot beszerezni, hajlandónak mutatkozott minden árat megadni, akármilyen fantasztikus összeget is kértek érte. Természetesen ebben is a zsidóság járt elől példaadással és megfelelő anyagi lehetőségek bírtokában ajánlataikkal siettették az árak felhajtását a csillagászati magasságokba. A városbíróság, miután meggyőződött a panaszok valóságáról, elhatárorozta, hogy könyörtelen hadjáratot indít a háborús idők lelketlen vámszedői ellen. A „fekete” kereskedők mindez esetben megkapják méltó büntetéseiket, s a legszigorúbb megtorlást alkalmazzák velük szemben. Elkobozzák készleteiket, azonkívül, árdrágítás címén a bűnvádi eljárást is megindítják ellenük. Érdeklődésünkre illetékes helyről megnyugtató választ kaptunk a tüzelőanyaghiánynyal kapcsolatosan. Az ellátásban mutatkozó ■zavarok kimondottan átmeneti jellegűek. Atüzelőanyaghiány oka ez időszerint az, hogy a szénbányák, ma elsősorban a gyárak, az ipari üzemek fokozottabb termelését igyekeznek kielégíteni, míg másfelől a tűzifa kitermeléséhez a kincstárnak nem áll elegendő munkaerő rendelkezésére. Végül, hogy a kereslet is nagyobb a szokottnál, miután mindenki már most igyekszik téli tüzelőanyagszükségletét beszerezni. Az ellátásban mutatkozó átmeneti zavarok azonban a fenti okok megszűntével önmaguktól is eltűnnek, és a tüzelőanyag ellátásában semmi nehézség nem fog mutatkozni. —rjTj———----- Pályázatot írtak ki egy I. o. és egy II. o. fogalmazói állásra a városnál A belügyminiszter a következő pályázati hirdetményt adta ki: Magyar királyi belügyminiszter. Pályázati hirdetmény. Miskolc thj. városnál üresedésben levő egy I. o. közig, fogalmazói és két I. o. közig, fogalmazói állásra pályázatot hirdetek. A kinevezett tisztviselőket a jogszabályokban megállapított illetmények illetik meg. A pályázati kérvényt a m. kir. belügyminiszterhez kell címezni és a 37.200/1943. B. M. sz. rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell felszerelni. A pályázati kérvényt a® a pályázó, aki már közszolgálatban ,11, — elöljáró hatóságánál (hivatalánál, parancsnokságánál), míg az, aki közszolgálatban nem ál, annak a járásnak főszolgabírájánál, illetőleg annak a városnak a polgármesterénél nyújtja be, amelynek területén lakik. Pályázati határidő: a jelen pályázati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való másodszori megjelenését követő naptól számított 15 nap. BiluestUMSzUr. Miért Diósgyőrben árulják a miskolci középiskolások használt tankönyveit? Miskolc, augusztus 12. Ismeretes, hogy a tankönyvek eladására ki nem jelölt miskolci papíráru kereskedők, a raktárukban összegyűlt használt tankönyveket sem hozhatják már forgalomba. E használt könyveket a kijelölt hat miskolci és három diósgyőri keresztény kereskedő meg akarta vásárolni. Ezek a kijelölt keresztény könyvkereskedők az egyöntetű eljárás érdekében közös megbeszélést tartottak. Megbeszélésükön mindenekelőtt az egyik miskolci," nagy zsidó könyvkereskedés jelentős használt tankönyvraktára került szóba. Közérdek ugyanis az, hogy ez a raktár miskolci keresztény kereskedők kezére jusson, miután valamennyi itteni középiskolában használt tankönyv megtalálható benne. A „Magyar Élet" értesülése szerint a tárgyaló könyvkereskedők előtt az egyik diósgyőri cég nevében azt a bejelentést tették, hogy kár minden szóért, mert a zsidó cég használt tankönyveit egy diósgyőri kijelölt kereskedőipár átvette. , Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogyha egy szülő 4 pengős használt tankönyvet akar vásárolni gyermekének, most majd ki kell utaznia Diósgyőrbe. Szezel az utazással pedig — mondjuk délután 5 órakor — már kereken 6 pengőt kell fizetni a 4 pengős tankönyvért. A tankönyvek kivándorlásáról ezért kellett megemlékeznünk, hogy világos példát adjunk arról, hogyan lehet kijátszani egy országos érvényű rendelet szellemét felelősség nélkül. Jelen esetben ugyanis az történt, hogy eleget tettek a rendelet betűjének, de ezzel az elégtétellel egyidősen kijátszották a rendelet szellemét. Azt csak nemlehet állítani, hogy közérdekű lenne a Miskolcon használatos könyvek Diósgyőrben történő eladása. Ez magában is elég bizonyíték arra, hogy valaki kijátszotta a közérdeket szolgáló rendelet szellemét. Újabb szőke nőket keres a budapesti rendőrség a meggyilkolt Schrank likőrgyáros ügyében Amikor Kolozsvárott elfogták Csordás Gyulánét és PolitzerIstván Györgyöt, a főkapitányságon azt hitték, hogy megoldódik a Ferenc József rakparti titokzatos rablógyilkosság rejtélye. A kihallgatás során azonban kiderült, hogy az alvilági szép Hellének és a rovott multu Dilis Pistának semmi köze a titokzatos bűnügyhöz. Mindkettőjüknek sikerült alibit bizonyítaniok. Az a feltevés, hogy ők követték el a gyilkosságot, azért alakult ki, mert az alvilágban állandóan beszélt Cordásné és Politzer egy bizonyos likőrgyárosról, akitől mindig nagyobb összegeket szereztek. Kinyomozták, hogy valóban létezik egy ilyen likőrgyáros, de nem azonos Schrank Bélával. A rendőrség nem adta fel a reményt, hogy végül mégis nyomára jut a gyilkosnak. Még mindig azt a szőke nőt gyanúsítják a gyilkossággal, aki minden szombaton látogatója volt az idős embernek. Évekre visszamenőleg összeállították a főkapitányságon azoknak afőnek a listáját, akikkel a likőrgyáros az utóbbi években volt Már tudják, hogy ki volt az a nő, aki minden szombaton megjelent a likőrgyáros lakásán, csak a gyilkosság napján nem jelentkezett, hogy liften felvigye a házmester. Az illető 20 év körüli szőke hajú, igen csinos nő, aki azonban a gyilkosságot követően eltűnt lakásáról és nyomaveszett. A rendőrség most ezen a nyomon folytatja a nyomozást. Több mint száz detektív járja a várost, hogy megtalálja a titokzatos nő tartózkodási helyét. Most már a likőrgyáros titokzatos szombati női látogatójától várják a gyilkosság rejtélyének megoldását. .... ......... ..... ..... A hercegprímás felhívása a papsághoz Esztergom, augusztus 12 A Magyar Kurír jelenti : A Szentatya kívánságára a hercegprímás felhívja az egész ország papságát, hogy augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján szentbeszédeikben buzdítsák a híveket arra, hogy imádkozzanak az egyházért, a hazáért, az emberiségért és az igazságos békéért. 9 memsmsamnmm.^ga» Eljön-e Miskolcra Lendvai a kalapjáért? Az egyik budapesti napilap érdekes levelet közöl egyik miskolci olvasója tollától Lendvai István miskolci érdekes kalandjáról. A cikk miskolci és politikai vonatkozása miatt érdekesnek tartjuk szószerint közölni a levelet. • Igen tisztelt Szerkesztőség! Olvastam a Mai Napban Lendvai István vezércikkét, amelyben a magyarországi marxistákkal való szoros együttműködést ajánlhatja a nacionalista érzelmű magyarságnak. Akik Lendvai István politikai múltját, hajdani erős antiszemitizmusát és azokat a szenvedékere megnyilatkozásokat ismerik, amelyeket a magyarországi marxisták ellen tartott, nyilván csodálkoznak és nem értik, hogy ez az ember miért akar most egyszerre olyan jóba lenni a nemzetközi marxistákkal.. Úgy hiszem erre a kérdésre mernugtető rela°zí tudok adii, mert Lendvai Istvánt nem egy politikai szükségesség, hanem egy kalap visszaszerzésének vágya irányítja a marxistákkal való szoros baráti együttműködés felé. - - Tizenkilenc évvel ezelőtt, 1924- ben országgyűlési pótképviselővá■lasztás volt Miskolcon, amelyen az antiszemita-nacionalsta magyarság jelöltje, vitéz Borbély Maczky Emil, jelenlegi borsodvár megyei főispán; a szociáldemokraták, zsidók és liberálisok jelöltje pedig Sluska Vilmos páskaműves volt. Viéz Borbély Maczky Emil támogatására lejött Miskolcra Lendvai István is, aki éles antiszemita és antimarxista beszedőket tartott a választói gyűléseken. Mi tűrés-tagadás: Lendvai István már akkor sem vetette meg a borocskát és esténként sűrűn nézegetett a pohár fenekére. Egy éjszaka is borozva ment a szállására, a Széchenyi utcán azonban a miskolci szociáldemokraták az éj leple alatt megtámadták, megverték és győzelmi jelvényként magukkal vitték a kalapját. Másnap a szociáldemokrata és demokrata jelöltet támogató Reggeli Hírlap című miskolci lapban megjelent egy hirdetés, amely szerint Lendvai István az éjszaka elvett kalapját személyesen átveheti a Szociáldemokrata Párt fitkárságon. Az eset kissé kényelmetlen volt, Lendvai sürgősen elutazott Miskolcról, s nem volt hajlandó elmenni a kalapjáért a marxisták fészkébe. Azt hiszem, igen tisztelt Szerkesztőség, hogy most ez a kalapügy izgatja Trendvai Istvánt. Elvégre a mai világban senki sem nélkülöz egy jó békebeli kalapot, és most azért akar benső barátságot kötni a szociáldemokratákkal, hogy végre személyesen elmehessen a marxista irodába és visszakaphassa a tizenkilenc éve elvett kalapját. Tisztelettel egy miskolci magyar, aki még sokmindenre emlékszik. Most már csak a kérdés, hogy valóban eljön-e Miskolcra a nagy kibékülés után Lendvai István a