Magyar Élet, 1944. június (6. évfolyam, 122-144. szám)

1944-06-01 / 122. szám

Czel­törtök, 1944. évi június 1. ) MAGYAR ÉLET Sztójay Döme miniszterelnök: A haza érdekében minden igaz magyarnak egy táborban a helye Ma a nemzet életének minden pillanata cselekvést és helytállást kíván Balatonfü­redről jelentik, Sztó ismer­etes, a balatonfüredi és tápol végének elfogadására kért fel a mondta el programbeszédét. A választókerület lakossága­­zon partjára ellátogató miniszterei program­beszéde az összefogás ami abban is kifejezésre jutott, szidén az Erdélyi Párt, a Magyar Nemzetiszociialista Párt igen sok lési képviselője jelenít meg. A miniszterelnök programbesz termében hangzott el. A vitéz Rotz­esek Béla földmívelésügyi minisz­terek kíséretében a terembe lépő a választópolgárság igen me A Hiszekegy elmondása után főispánja köszöntötte a miniszterei igéből fakadó, őszinte hazafias me kifejezést, amikor azt kéri, adjon akarást, eredményes munkát a­di ahhoz, hogy kormányzati tevékeny­sék mielőbb az egész nemzetet arról, a haza érdekében ma minden igaz magyarnak egy táborban­­ a helye. A zalai magyar nép ezt vallja és kész az egység megvalósítására. Jay Döme miniszterelnök, akit mint ősi választókerület képviselőjelölt­­választókerület polgársága, kedden nagy lelkesedéssel fogadta a Bala­­nököt, akinek és egység jegyében zajlott le, hogy a miniszterelnök programbe- Megújulás Pártja és a Magyar vezető személyisége és országgyű­éde a református kultúrh­áz nagy­ Jenő miniszterelnökhelyettes, Jur­­ter, valamint országgyűlési képvi­­miniszterelnök öt­leg fogadtatásban részesítette, gróf Teleki Béla, Zala vármegye nököt. A zalai magyar lelkek me­ggyőződésből eredő óhajnak ad a Mindenható lelki erőt, elszánt niszterelnöknek és munkatársainak ségükkel és tetteikkel meggyőzhes­­hogy Somogyi Lmre községi bíró ezután bejelentette, hogy a választókerület egyhangú lelkesedéssel hívta meg Sztó­­jay Döme miniszterelnököt kép­viselőjéül. A miniszterelnök munkásságára­ Isten áldását kérte. A miniszterelnök állt fel ezután szólásra. Az egybegyűltek megúju­ló lelkes nagy tapssal ünnepelték. Mindenekelőtt köszönetet mon­dott a szeretetteljes fogadtatásért, majd megköszönte a bizalmat, me­lyet a választókerület azzal nyilvá­nított iránta, hogy képviselőjelölt­jének hívta meg. A meghívást örömmel fogadta el, mert a kerület hazafias és kötelességteljesítő népe eddig is jó példát mutatott az or­­szágnak. — De bizonyos benső szálak is fűznek e kerülethez — mondotta, a továbbiakban a miniszterelnök —, boldogult Darányi Kálmánnak, a nagy magyarnak felejthetetlen em­léke. Tudom, hogy milyen nagy tisz­teletnek, megbecsülésnek és elisme­résnek örvendett ebben a kerület­ben. Én ugyanilyen érzéseket táb­láztam irányában. Szoros baráti vi­szony fűzött hozzá, az éveken át va­ló együttműködés, nemkülönben a barátság, amely. — A Kárpátok alatt rohamoz a­­mindent elpusztítani akaró orosz bolsevizmus. Ott állnak vele szem­ben fegyverrel kezükben hős ma­gyar fiaink. Légi­ terrortámadások pusztítják városainkat és falvain­­kat, s ebben a vérontásban nekünk nemcsak a hőseink által megszentelt hazánkat kell védenünk, hanem nemzeti életünket is újjá kell építe­nünk. Éppen ezért ma nem ismerhetünk el semmi­­féle részérdeket, egyéni vagy más külön jogosultsá­got, mert abba belepusztulna a nem­­zet. (Úgy van, úgy van, nagy taps.) — Soha sem voltam a szavak em­ivel egyaránt viseltettünk a Nagy Német Birodalom és a német nép iránt. Erélyes, gyors­ cse­lke­­détre és nem­ szép pro­­gramokra van szükség — Amikor Kormányzó Urunk bi­zalmából — folytatta beszédét a miniszterelnök — a mai sorsdöntő időkben az ország vezetését átvet­tem, kormányom és jómagam arra az álláspontra helyezkedtünk, hogy nem szépen hangzó programok­ra, hanem erélyes és gyors cse­lekvésre van szükség. Kormá­nyom a gyors munka és az al­kotások kormánya lován leírni. A háborút meg kell nyernünk és meg is fogjuk nyerni. (Nagy taps.) Ez a biztos tudat és meggyőződés hat át bennünket,­­ hiszen ott áll a Kárpátok keleti lejtő­­jén hős honvédségünk, válvetett küzdelemben, törhetetlen hűséges szövetségben régi fegyver­­társunkkal, a nagy német nép acé­los hadseregével. (Nagy taps.) — Ismétlem: meg kell nyernünk és meg is fogjuk nyerni e sorsdöntő hábo­rút, mert különben elveszünk. bere. Mint katona és mint diploma­ta egyaránt cselekvéssel szolgáltam hazámat. Ezt fogom most is tenni. (Viharos taps.) Ma a nemzet életének minden pillanata cselekvést és helytál­lást kíván. Ezt a sorsszerű parancsot követik hősiesen harcoló honvédeink, s ez a történelmi parancs követeli a dol­gozó, építő nemzetvédő erők teljes egységét itthon, a hátországban. Én ennek a nagy, legyőzhetetlen testvéri magyar egységnek tiszta akarásával állok elétek, és az egész ország elé, s erről a helyről üzenem hazáját féltő és nemzete sorsáért aggódó minden magyarnak: meg akarom teremteni a széles néprétegek erejére támaszkodó politikai és társadalmi egysé­­get, amelyre a nemzet, az egész magyar közvélemény oly for­rón és őszintén vágyakozik. (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) A háborút meg kell és meg is fogjuk nyerni — különben elveszünk Ma a nemzet életének mindent pilonba cselekvést és helytállást kivon — Az összetartáson és összefogá­son áll vagy bukik egy nemzet — ez a történelem kérlelhetetlen meg­állapítása. Bár a Magyar Élet Párt­jának tagja vagyok, minden igaz jobboldali magyar erő összefogásának meghirde­tésére jöttem közétek. (Hosszantartó éljenzés és taps.) — Ez az egység már megnyilat­kozott egy korábbi időközi válasz­táson, amikor helyettesem, vitéz­­Rátz Jenő mögé­­ sorakoztak fel a jobboldali pártok, hogy ezzel is pél­dát mutassanak az egész ország­nak. Legyen ez a balatonfüredi összefogás szuggesztív példa az egész országnak, tanuljon ebből ve­zető és vezetett egyaránt. (Viha­ros taps.) — Ha valaki ma egyéni, párt vagy felekezeti szempontok út­­ján akarja megmenteni az or­szágot — az nem megmentője, hanem sírásója lenne nemze­tünknek (Úgy van, úgy van!) 3 Zsidóknak itt több — A balatonfüredi kerület ha­zánk egyik legszebb, legértékesebb és leghazafiasabb kerülete. Itt van Magyarország gyöngye. — A jövőben azonban más nép­rétegek fogják majd a Balaton partjait felkeresni: fajilag tiszta nemzedékek! Zsidóknak itt többé helyük nem lesz! (Nagy taps és éljenzés.) S amikor e kerület hazafias polgárságának jövője kialakulásához melegen és helyük nem fesz­ tő szívemből minden jót kívánok, arra kérlek benneteket, tartsatok össze, támogassátok a kormányt, teljesítsétek híven és fegyelmezet­ten kötelességeiteket s hozzátok szívesen azokat az áldozatokat, amelyeket hazánk e sorsdöntő küz­delemben minden fiától elvár! A miniszterelnök beszédét gyak­ran szakította meg a lelkes helyes­lés, az éljenzés és a taps s a termet zsúfolásig megtöltő polgárság be­széde befejezése után megújuló • M­egteremtjük a keresztény erkölcs szikráira támaszkodó nemzeti M­agyarországot — A nemzeti közösség életérde­keinek szolgálatára és megvédésé­re kérek egységet, fegyelmet, mun­kát és áldozatot. — A nemzeti összefogás gondo­latának felvetésével sokszor és so­kan visszaéltek. Én azt az egységet kérem és kívánom, amelyről a faj­védő magyar politika nagy harco­sa, Gömbös Gyula álmodott. — Ez az összefogás csak a kor­szerű magyar nacionalizmus harcos országépítő szerve lehet, amely a keresztény erkölcs szikláira s a magyar tájvédel­mi gondolat erejére épült! Meg akarjuk teremteni a népi, szociális és a keresztény erkölcs szikláira támaszkodó nemzeti Magyarországot. (Szűnni nem akaró lelkes taps és éljenzés.) — Alkotó politikát fogunk kö­vetni és e vonatkozásban tekinte­tünk a jelenre és a messze jövőbe irányul! Ne nézzünk túl sokat a múltba — egyrészt ne akarjuk a múltat rekon­struálni, másrészt ne merüljünk ki a közel­múltban elkövetett hibák bírálatá­ban. Ezzel nem azt akarom monda­ni, hogy ne tanuljunk nemzetünk dicső történetéből. Igenis, merít­sünk erőt és bizakodást belőle, tartsuk nagyra hagyományainkat és nemzeti nagyjainkat, de ne akarjuk az óramutatót visszaforgatni, ne akarjunk Magyarországból múzeumot al­kotni! Ez végzetes volna, mert ez megal­lást, sőt visszasüllyedést jelentene ami egyértelmű a nemzet halálá­val. Magyarország ma ezeréves tör­ténelmének fordulópontján áll. Kí­vülről a bolsevizmus veszélye fe­nyegeti, belülről pedig a széthú­zás veszélye. Nem fér kétség ah­hoz, hogy a most dúló küzdelem új világot fog kialakítani Magyaror­szág szempontjából is. Hazánk most fekteti le alapkövét a további ezer esztendőre. — Nagy örömmel jöttem közé­tek, mert a kormány átvétele óta, most nyílik először alkalmam arra, hogy a magyar vidék népének sze­mébe nézzek. Erős hazafias öntu­dat és megértés sugárzik felém — ez erőt fog adni az előttünk álló nagy feladatok megoldására. A magyar vidék, a széles magyar néprétegek ereje az, amely elsősor­ban biztosította történelmünk so­rán az ország fennmaradását. Én elsősorban erre az erőre kívánok támasz­kodni, mert csak a népi politika útján látom elérhetőnek cé­lunkat : a magyar jövendőt.­­ Kormányomnak tehát egyik fő gondja a vidék, a falu népe, a fi­zikai és szellemi munkásság szo­ciális és gazdasági helyzetének, különösen érett színvonalának le­hető korszerű emelése és a család­védelem minél hatékonyabbá té­tele.

Next