Magyar Jövő, 1919. október-december (1. évfolyam, 1-73. szám)
1919-12-03 / 51. szám
Előfizetési árak: Egész évre — — Fél évre — — Negyed évn— — Egy hóra — — Helyben : 10 kor. 90 . ■ 45 . 1* . Vidéken : 200 kor. 100 . 50 . 1* . In$pl I. évfolyam, 51. szám. Szerdaborsod Miskolc, 1919 december 3. 1 ф ф MAGYAR JOVO A MAGYAR NEMZETI SZÖVETSÉG LAPJA Főszerkesztő: Dr. PUTNOKI BÉLA Felelős szerkesztő: KÚN LÁSZLÓ Szerkesztőség Urak utca 33.Interurbántelefon 133. Kiadóhivatal: Széchenyi-utca 32. szára. Telefon 194. Egyes szám ára 60 fillér. A Magyar Nemzeti Hadsereg csapatainak ünnepélyes bevonulása Miskolczra Az ünneplő város. — Megérkezés a sömöri pályaudvarra, parancsnok üdvözli a csapatot. — Bevonulás a Vayuton át : Éljen a Nemzeti Hadsereg ! Amit várva vártunk, amiért epekedtünk, ami vágyaink és álmaink legszebbje volt, valóra vált. Az újjászületett, a halottaiból feltámadt és erős akarattal újjáteremtett magyar nemzeti hadsereg megérkezett a város falai közé és mi lelkesedésünk legforróbb kitörő melegével köszöntjük őket. Ez a napunk, a mi nagy, erős napunk, amelyen a borsodvármegyei és Miskolcz városi lakosság maga előtt látva lelkének megnyilatkozását a magyar nemzeti hadsereget, hinni tud és bízni tanul meg abban a jobb és szebb jövőben, mely után buzgó imádság eredez százezrek alakán. Szinte elégtelen a gyenge toll leírni a történteket. A város a lelkesedés exstázisában örült, ujjongott, lelkesedett s szemének boldog csillogása, szivének gyorsabb verése és vérének egyre kevesbedő lüktetése mutatta azt, ami benne tombol, amit érez. Éreztük, hogy felszabadult a lelkünk s a friss légkör, melyet a lelkünkhöz nőtt és szivünk vérével táplált hadsereg hozott, új életre kelt mindent e hazában s ahol eddig csak hervadás, pusztulás, romok üszkösödő gerendái voltak, a jobb jövőbe vetett hitünk életet teremtett, egészséges, virágzó életet. És ezt ők adták nekünk, ők hozták el nekünk : nemzeti hadseregünk hős katonái, akik eljöttek közénk, hogy lelkesedésükkel tettekre serkentsenek, hogy munkájukkal segítségünkre legyenek, hogy erejükkel támogassák a mi gyengeségünket. A város lakossága megérezte ezt, ott csillogott a szemekben, ott dobogott a szívekben, felharsogott a lelkes éljenzésekben s amikor virágjainkat szórtuk a városunkba bevonuló magyar hadseregünk harcedzett hős katonái elé, a virágokban érzésünket, a szivünket adtuk nekik, hogy átformálják a maguk szive szerint s tegyék érzésben, gondolkodásban oly erőssé és fanatikusan magyarrá lelkünket, aminő az övék, amilyen a hamvaiból fetámadt, a semmiből újjá teremtett magyar nemzeti hadsereg katonájának a lelke, a szíve, a gondolkodása és érzése. Ez a gondolat élt, ez az érzés ült ki a szemekben, kik ma ünnepelték a város falai közt azt a nagy nemzeti történelmi pillanatot, hogy a nemzeti hadsereg csapatai a vörös téboly förtélme, a cseh és oláh invázió gyászos emlékű szenvedései után közénk jöttek, magukkal tisztult levegőt hoztak és megtanítottak hinni és remélni nemzeti újjászületésünkben és feltámadásunkban. Az ég küldötte őket nekünk, s az ég ereje tartsa meg a haza és nemzet üdvére hős hadseregünk katonáit. Az ünneplő város képét mutatta Miskolcz már a tegnapi napon. Az öreg Miskolcz mintha megfiatalodott volna a nemzeti szinü zászló díszben s a szemek villogása, a szinte idegesen gyors beszédek, az ünnepélyesség, mely kiült az arcokra, már előre elárulták, hogy valami nagy ünnepélyre készül a város. És méltán, hiszen alig lehet szebb és méltóbb ünnepe, mint amelynek aktualitását a nemzeti hadsereg ünnepélyes bevonulása nyújtja. A polgári és katonai hatóságok már az előző napokban lázasan tették meg előkészületeiket a méltó fogadásra s a város magyar társadalma őszintén megértő lelkesedéssel készült kivenni a részét az ünnepségből. Az előre megállapított programm szerint a városunkba érkező gyalogságnak kedden a déli órákban kellett a gömöri pályaudvarra megérkeznie. Gyülekezés és megérkezés Már a kora délelőtti órákban észrevehető volt a város magyar lakosságán a lázas izgalom. Kisebb-nagyobb tömegek serényen siettek a gömöri pályaudvar és a Rudolf laktanya felé, hova az ide jövő csapat érkezését várták, illetve hol az ünnepélyes fogadtatás történt. A vonat egy órai késéssel érkezett meg a pályaudvarra, de az ünneplő közönség türelmesen tudott várni a ködös téli időben. 1 óra 10 perckor érkezett meg a vonat a soproni ezred katonáival. Az egészséges arcú, nyílt tekintetű dunántúli gyerekek mosolygós jókedvvel ugráltak ki a vonatból s azonnal katonás rendben igyekeztek elhelyezkedni. Örült a lelkünk a példátlan rend és fegyelem láttára s a láttukra megéreztük, hogy ez az igazi magyar hadsereg s ennek a katonának semmi köze sem volt a vörös banditák hordájához. Amint a zászlóalj oszlopban felállott, Szabó őrnagy a városi katonai parancsnok lépett a bátor tekintetű csapat elé s lelkes, messze hangzó beszédben köszöntötte őket Drága Magyar Véreim ! — kezdte lelkes beszédjét Szabó őrnagy, Miskolcz katonai parancsnoka. — Szerencsésnek érzem magam, hogy én üdvözölhetlek a miskolczi katonaság nevében. Forró szívem teljes melegével üdvözöllek benneteket. Örömkönnyeket kell hullatnom, amikor nyílt arcotokra tekintek. Nem pihenni jöttetek, de a munkára. A magyarok Magyarországát ii másodszor teremtitek meg. Mi vagyunk a magyar nép képviselői, politikai megbízottjai és mi hajtjuk végre a magyar nép akaratát. Mi vagyunk nemcsak a katonai, de a polgári erények képviselői. Mi becsületesek voltunk akkor, amikor a nemzetközi gazdajzat szembeköpött, amikor a csillagjainkat leszedte, amikor a fegyvert kicsavarta kezetekből. Ezek nem katonák voltak, de hóhérok. Mi voltunk a katonák, kik az utolsó pillanatig kint voltunk s mikor jóhiszemüleg letettétek a fegyvert, a gazok géppuskákkal lőttek rátok. Mig mi a harctéren voltunk, azalatt itthon üzérek és uzsorások dőzsöltek és ezek még most se vették el büntetésüket. Reánk vár a tisztítás munkája, hogy ezeket a piócákat és becstelen üzéreket lehetetlenné tegyük. Ti vagytok a szegény nép oltalmazói és éreznie kell mindenkinek, hogy rátok van szorulva. Végigszenvedtük az oláh és sokan a cseh megszállást minden keserűségében és láttuk, hogy mily megvesztegethetők a tisztjeik és tudjuk, hogy akik megvesztegették, még itt vannak. A vasúti vagyonokban a hideg télben magyar véreink szenvednek, míg a hadiüzérek nagy lakásokban terpeszkednek. Megpróbálkoznak megint pártfogóikhoz szaladgálni, de velünk fogják szemben találni magukat. A lánckereskedőket nekünk kell megsemmisíteni, akik elhordták a magyar katona felszereléseit. Mindenkit a becsületre kell kényszeríteni s akinek erre nincs kedve nincs helye nálunk. Lehetetlen, hogy a munkanélküliek tízezrei sorakozzanak be a magyar nép közé és beékeljék magukat a termelő és fogyasztó közé, kik soha semmit se áldoztak és nem is hajlandók. Látom a szemetekből, hogy ti is érzitek ezt a feladatott. Mindezt felekezeti tekintet nélkül mondom mert mindenkire vonatkozik, aki becstelen. Érzi mindenki, hogy mi a magyar hadsereg. A magyar nép magyar fiai tárt karokkal ölelnek magukhoz. Hetek óta kérdezgetik, mikor jönnek a Horthy katonák. A nagy tömeg, amely a Rudolf laktanya udvarán vár érzi ezt és szivének egész meleg szeretetével vár titeket. De a városnak egy igen jelentékeny része remegő inakkal vár rátok, mert tudják, hogy mi a magyar nemzeti hadsereg: nem kapható gazságra s vasökölret sújt le arra, aki ki akarja játszani amúgy is enyhe törvényeinket. A mi jelszavunk csak ez lehet : Velünk, vagy ellenünk. Aki nincs velünk az röpül Magyarországból. Nem ott várnak rátok, ahol kitűzik „éljen a nemzeti hadsereg“, de ti meg fogjátok ismerni a szemekből, kik az igaz magyarok. A város katonasága nevében mégegyszer üdvözöllek titeket. Indulás a Rudolf laktanyába. A lelkes beszéd után, mely szívből jött és szívhez szólt a csapat parancsnok harsány vezényszava rendelkezett s a „sastollas“ csapat megindult a Rudolf laktanya felé A katona zenekar lelkes indulója csak növelte a hatást s az út mentén a járdákat megtöltött ünneplő közönség a lelkesedés tombolásával éljenezte a Horthy katonákat. A Rudolf laktanya előtt és annak udvarán tengernyi lelkes nép hullámzott. Az udvaron az üdvözlő küldöttségek díszes csoportjai helyezkedtek el. A vármegye Zsóry alispánnal az élén, a város dr. Szentpáli polgármester vezetésével jelentek meg. Megjelentek a máv. üzletvezetőség, az ügyészség, pénzügyigazgatóság, — A város* laktanyáig*