Magyar Jövő, 1921. január-július (3. évfolyam, 2-172. szám)

1921-06-10 / 129. szám

A problémának olyan kis része ez, amely küön figyelemre nem szá­míthat. Esetleges kifogásokkal szem­ben Apponyi rámutat arra, hogy az Egyesült Á­lamokban egy milliónál több magyar él, akik azzal a sze­retettel szeretik szülőhazájukat, mint amelyet a legodaadóbb gyermek ta­núsít szülei iránt. Hogy mily kegyetlenül bánnak el Magyarországgal, kiviláglik a rá kényszeritltt békefeltételek egyszeri áttekintéséből is. Apponyi itt rámutat a békeszerző­dés égbekiáltó igazságtalanságaira, a magyar béke tragikus következ­ményeire, a szerződésre, amely in­kább halálos ítélet, mint békeok­mány. Pedig Magyarországot a leg­kevesebb felelősség terheli a háború előidézésében. ___ Megszűntet a tisztük természetes ellátását • A városban tegnap oly hírek ter­jedtek el, hogy júius elsejétől a kormány lezs­ünteti a köztisztviselők természetbeni ellátását Állítólag eb­ben a tekintetben történt intézkedés is A tisztviselők a természetbeni ellátás helyett fejenként és havon­ként 178 korona öm­egtérítésben részesülnének. A hir valódiságát eddig még nem volt m­unkban ellenőrizni , így csak fentartással közöljük. Egy karrier története Ki az a Drózdy Győző? Budapest, június 9 (A Magyar JM tudósítójának telefonj­elentése.) Veszprémből telefoné­zák : A veszp­rémi kir. törvényszék Drózdy Győző volt nemzetgyári képviseő bű­npö­rében tegnap a késő esti órákig folytatta a tanúkihallgatásokat. G­atzer János azt vallja, hogy az előadás címe „Az erkölcsről" vagy „A nemi problémáról" volt, vagy valami ilyesféle. Az inkriminált kife­jezésekre emlékezik A tanú szerint Drózdy azt fejte­gette, hogy az eddigi házasságok a legnagyobb csalások. A férj és fe­leség csaják egymást. Beszéde to­vábbi folyamán D­ozdy kijelentette, hogy papi ornátusban követték el a legnagyobb fajtalanságokat. A tanú kijelentése szerint D­ozdy kifejezései szinte reprodukálhatatlanok voltak. Kőrös Endre azt vallja Drózdy beszédéről, h­ogy reá azt a benyo­mást tette, hogy D­ozdy kommu­nista izgató. Kv­assy Mária szintén végighall­gatta az előadást. A tanú szerint Drózdy arckifeje­­zése az előadás során cinikus, gú­nyos, kihívó volt. Az inkriminált kifejezéseket szintén hallotta. Rette­netes botrány keletkezett, melyet Drózdy kifejezései okoztak Ezzel a bizonyítási eljárást be­fejezték. Dr. Kiss Ernő kir­ügyész tartja meg ezután vádbeszédét. Megállapítja, hogy az ügy minden kritérium szerint a gyorsított eljárás alá esik D­ozdy a tanácsköztársaság egy szervének alkalmazottja volt. A vádat a tanúvallomások alapján bebizonyítottak látja Tagadja, hogy a bűnügyi eljárás választási kam­pányból indult volna ki. Ebbe a tárgyalóterembe politika nem jutott be. Mi itt politizálni nem vagyunk A vádlott erkölcstelen ember volt, amikor itt szerepelt és szomorúnak tartja, hogy később szerephez jutott a közéletben is. ­ 4 ft V­í R Zrt V. Péntek, Junioil­. Bűncselekménye a házasság jogi intézménye elleni izgatás és a papi osztály elleni gyűlöletre való izgatás. Szigorú ítéletet kér. Dr Polónyi Dezsső védőbeszéde után a bíróság ítéleth­zatalra vonul vissza. ítélet a késő éjjeli órákban várható. A szociáldemokraták bukása Csepelen Budapest, jun 9 (A Magyar Jövő tudó­sítójának telefonjelenléte) Tegnap zajlott le Csepelen a kép­viselőtestületi választás, mely a ke­resztényszocialisták, a kisgazdák és a Move egyesült táborának fényes győzelmével végződött. A 20 új képviselőtestületi tagot 650 szava­zattal választották meg a szociálde­mokraták 150 szavazatával szemben. A választási küzdelem erős volt, de teljesen szabályszerűen folyt le és végeredményében arról a tökéletes térveszteségről adott teljes képet, mely a szociáldemokratákat ebben a volt vörös fészekben érte. A vere­ség oka az, hogy a munkásság jobb belátásra térve­, elfordult a szociáldemokratáktól. Valami dr. Kux nevű ügyvéd erősen buzgólkodott a munkásság száz résén, de kudarcot vallott Csepelt a vörös mételytől megtisztították. Természetes, hogy ezek után a Népszava mai száma egy hosszadalmas mesével szolgál olvasóinak. A cikkből kitűnik, hogy nem azért bukott meg a szocialisták listája, mert nem engedték szavazni őket, hanem azért, mert a szociál - demokrata munkások javarésze meg­tért a nemzeti eszméhez. is cselül­ halálra itéltek három magyart Budapest, június 9 (MTI) Kassáról jelentik. A Levanda és társai elleni perben ma hirdették ki az ítéletet Levenda főhadnagyot, Ossutt tartalékos hadnagyot és Thainer fodrászt konibitálta, a többi vádlottak nagy részét pedig 1—12 évi szigorított börtönre várjék. A törvényszék be­bizonyítottnak vette, hogy az elítéltek a Csehország és M­agyarország hadi állapota idején a cseh köztársaságnak kémkedéssel károkat akartak okozni fi pénzügyminiszter felszántotta Windischaetz herceget a 3 шиш burgspaara-panz kisszifizsítésre Budapest, jun. 9 Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a pénzügyminisztériumi számvevőség után felszólította Windischgraetz Lajos herceget, hogy az ismeretes és annak idején nagy port felvert burgonyadarangyből kifolyólag nála levő kétmillió kilencszázezer koronát haladéktalanul fizesse be az állam­pénztárba. Budapest, jun 9 (A Magyar JM munka­­társának telefonjelentése) Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter a Magyar Jövő budapesti politikai munkatársának kérdésére, mi igaz a Wiendischsgraetz herceg nevével kapcsatban megjelent hitekből, kijelentette, hogy a híradás igaz, a 2 millió 900 ezer korona valóban hiányzik az államkasszából és a pénzügyminiszer felszólította az állami számvevőszéket az összeg behajtására. A legfelsőbb állami számvevőszék pedig Wendischgraetz herceget szólította fel, hogy az összeget haladéktalanul fizesse be. A pénzügyminiszer kijelentette még, hogy az új költségvetést június 20 án terj­eszti be. Józan együttműködés helyett személyeskedés és visszavonás Iparosgyűlés a legszebb célból, a legszomorúbb eredménnyel Ülést tartottak csütörtök délután a miskolczi ipartestüknek, az ipa­rosok nemzeti szövetségének és a kisiparos szövetségnek megbízottai, hogy közös alapot keressenek, me­lyen megállapodva, a miskolczi ipa­rosok a felekezeti különbség és az ellentétes politkai meggyőződések kiküszöbölésével, vállvetve, egysé­ges teremtő munkával dolgozzanak a csonka ország talpraállításáért és az iparosság közös érdekeiért A fúzió — sajnos — nem sikerült, de — és ezt keményen le kell szö­geznünk — nem a keresztény esz­mék szolgálatában álló iparosok miatt nem sikerült Azoké a turbulens, zavargó és mindig csak zavarokat csináló elemek hibásak, melyek a közösség érdekeit még mindig a maguk személyes érdekeinek rende­lik alá. Minden tekintetben, minden pontjában elfogadható ajánlatot tet­tek eléjük. Hogy el nem fogadták, hanem nyugodt, higgadt tárgyalás helyett durván személyeskedni kezd­t­­ek, ezzel tükörképet adtak lelki vi­lágukról s bebizonyították hogy ne­kik nem az iparosság, nem az or­­­szág, hanem a maguk egyéni ér­deke, a máguk személye a fontos. Mintha 1919 nyarán megállították volna az idős kerekét s most mind­nyájan beléfogódznának kidagadt karral s a végső erőfeszítésben ordi­tanák: „Mi nem megyünk további“ És csak egyet lehet sajnálnunk: becsületes, keresztény magyarok is vanak közöttük, akiknek eszét veze­tőik kifordították, rossz váltóra en­gedték. Az iparosok megbizottainak ülé­séről egyébként itt következő tudó­sításunk számol be . Az ülést dr. Rézsó Imre nyitotta meg s beszédében hangoztatta az együttműködés szükségességét. Az iparosok nemzeti szövetségé­gének ügyvezető alelnöke, Árva Pál szólalt fel ezután. Hosszabb beszéd­ben ismertette a múltakat és azt fejtegette, hogy mi tette szükségessé a szövetség megalakulását. Beszé­dében oda konkludil­, hogy az ipa­rosságnak is bele kell kapcsolódnia Magyarország újjáépítő munkájába, mely csak a legerősebb nemzeti érzés és a keresztény erkölcsök alapján képzelhető el. Két vezérelv mutatja az utat az iparosok nemzeti szövetsége előtt: egyik a magyar faj védelme minden téren s e célból psralell akar mű­ködni a hasonló célű egyesületekkel, a másik pedig: megvalósítani a keresztény erkölcsöket az ipari élet­ben, mert ezek az erkölcsök meg­követelik azt, hogy tisztességes mun­kája után tisztességesen megéljen az ember. A nemzetköziség és a kommün eszméi épen az ipari társadalomban voltak a legrombo­­bbak, hiszen az ipart kompromittálták legjobban a szakképzetlen, betolakodott elemek, az ipar volt leginkább kiszolgáltatva a „liberalizmus" szülte tőkekíván­sá­goknak s az iparosoknak neveit ellenséget munkásaikban az osztály­­­harc s a demarkációs vonalak, me­lyek végeredményben mégis csak a forradalmak, a kommün szülöttei, az iparosok életlehetőségét vették el leginkább, megfosztván őket nyers­anyaguktól, életüktől. Ezért kellett az iparosságnak észszerűen a ke­resztény és nemzeti eszmékhez csat­lakozni. Ebben az egyesülésben faj és fe­­kezetkülönb­ség nélkül szívesen látunk mindenkit, aki nem igényel magának előjogokat s hajlandó köz­katonamódra becsülettel harcolni az iparosságért és ezáltal közvetve Ma­gyarországért. Megtörténhetik azonban, hogy az iparosok másik szövetsége a nem­zeti és keresztény elvet nem hajlandó magáévá tenni, ajánl tehát egy má­sik megoldást is: ott, ahol az ipa­rosság egyetemes érdekeiről van szó, az iparosszövetségek küld­enek ki esetről esetre egy egy bizottságot, amely a kérdéseket megtárgyalva egyöntetűen határozzon az iparosság érdekében. Meggyőző erejű volt Árva Pá beszéde és mégsem győzte meg a ellentábort, minden prmjában elfo­gadh­ató volt az ajánlat amit tett,­ mégsem voltak hajlandók tárgyali felőle. A kisiparosok nevében a kisipa­­rosszövetég alelnöke Szilágyi J­mos edzmadiamester beszé­l. Azzal kezdte, hogy a f kisiparosszövetséget senki se tanítsa hazafiságra, m­jd megkérdezte, hogy tulajdonképen miért is hívták most össze az ipa­rosokat ? Vőneky Mihály az ipartestület ne­­­vében kijelenti, hogy az ülés célja az, hogy békét teremtsünk, hogy az iparosság együtt­működjék a haza javára. Szilágyi János ezután a kisiparos­­szövetség múltjáról beszél, elmond­ván, hogy a szabadszervezet hogy alakult át a kisiparosok szakszerve­zetévé, majd élesen kiratja az ipa­rosok nemzeti szövetsége vezetősé­gének eljárását, majd minden külö­nösebb ok nélkül személyeskedni kezd. A nemzeti szövetség kiküldöttei meglepőd­ötten hallgatják Szilágyi támadásait, majd kijelentik, h­ogy ők nem személyeskedni jöttek ide és kivonulnak a teremből. Dr. Rizsó Imre kifejezi, ho­y az iparosok megbízottai békés hangon tárgyalni és nem egymást támadni, személyeskedni akarnak, színtén otthagyta a kisiparosokat a ezzel a fúzió terve, melyet nem a keresztény iparosok vetettek fel, kútba esett.

Next