Magyar Jövő, 1927. január-február (9. évfolyam, 2-47. szám)
1927-01-04 / 2. szám
Kedd, 1927 január 4 A tisztviselő-kérdés és az oláh költségvetés Bukarest, január 3 Manoilescu pénzügyi államtitkár a tisztviselői létszám haladéktalan leszállítását kívánja, mert ha a kormány a létszám csökkentését nem hajtja végre, akkor az ország költségvetése pár hét uralva majdnem 70 százalékkal fog emelkedni. Az államtitkár megállapítása szerint az oláh rendőrség nem áll erkölcsi magaslaton és munkája nem felel meg a követelményeknek. Egy angol politikus a jövő háborújáról és a rabmagyarokról London, január 3 - a 11 - s, az angol népszövetségi unió főtitkára az egyik nagy angol lap hasábjain foglalkozik a jövő háborújának lehetőségével. Nem tagadja, hogy az elnyomott kisebbségek, így nevezetesen Erdély és más területeken élő magyaroknak helyzete a legnyugtalanítóbb. A nemzeti kisebbségek panaszai háborús veszedelmet rejtenek magukban és fontolóra kell venni, hogy ezeken az állapotokon sürgősen segítsenek. A forradalmárok a főváros ellen vonulnak Nicaraguában Newyork, január 2 Nikaraguából jelentik, hogy Diaz csapatai Tolica mellett újabb súlyos vezeteséget szenvedtek. A forradalmárok kezükben tartják a legfontosabb vasútvonalakat a Csendes-tenger partján, úgy, hogy megkezdhetik az előnyomulást Managuas főváros felé. A konzervatív tábor csapatai az ország belseje felé menekülnek, de alighanem az élelmiszerek elvágása következtében kénytelenek lesznek kapitulálni. Huszonnegyedikén tárgyalják Genfben a Justh-pert Budapest, január 3 A genfi szövetségtanácsi esküdtbíróság január 24-re tűzte ki Justh Iván bűn perében a főtárgyalást. Erre a genfi tárgyalásra négy magyar baloldali politikust is megidéztek tanúképen és pedig Búza Barna dr. és Nagy Vince dr. volt októbrista minisztereket, Vámbéry Rusztem dr. volt egyetemi tanárt és Horváth Zoltán dr. volt nemzetgyűlési képviselőt. A svájci szövetségtanácsi esküdtbíróság idéző végzésében közölte a magyar tanukkal, hogy az utazásukkal és ott tartózkodásukkal járó költségeket csak a vádlottól igényelhetik, így valószínű az, hogy a megidézett tanúk nem utaznak ki a genfi tárgyalásra, annál kevésbbé, mert távolmaradásuk semmiféle jogi konzekvenciával nem jár. Az idézés ugyanis nem tartalmaz semmiféle szankciót a távolmaradás esetére és igy a távolmaradó tanukat nem lehet sem megbírságolni, sem elővezetésüket elrendelni. Tettenértek egy fiatal tolvaj mészárossegédet. Hétfőn este lopással vádolva állították elő a rendőrsoron Gosztonyi József miskolci hentesnek egyik fiatalkorú segédjét, aki a városház téri Gosztonyi-féle üzletből nagyobb menynyiségű húsárut lopott. A rendőrségi kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy Gránát Sándor miskolci korcsmáros biztatására lopott. Egyébként egyszer már sikerült neki ugyancsak nagyobb mennyiségű szalámit és húsárut ellopni az üzletből. A fiatalkorú mészárossegédet előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség, amely az ügyben tovább folytatja a nyomozást. - 3 - Alaptalan és durva támadással akarták lerontani a városi mérnöki hivatal tekintélyét — Hozzánem értő és rosszakaratú cikk a városi mérnökök munkásságából — Eg esztendő alatt egyszerre rossz lett a színház, amelyről elkészülte után dicsérő cikkek láttak napvilágot — Miskolc, január 3 Az építési bizottság azzal a javaslatával kapcsolatban, hogy a mérnöki hivatal tagjait a város a végzett rendkívüli munkájuk honorálásáért is külön jutalékban részesítse, méltánytalan támadás érte a hivatalt akkor, mikor úgy Szűcs Sándor műszaki főtanácsos, mint Bátory István tb. műszaki főtanácsos és Richter Richárd műszaki tanácsos a hivatal minden tagjával együtt csak a feltétlen elismerést érdemlik meg azért a rendkívüli, a város és a köz érdekétől áthatott munkáért, amelyet kifejtettek. A méltatlan támadással szemben kötelességünk a megtámadott hivatal megvédése s tesszük ezt azzal, hogy leközöljük az alább következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Engem a Magyar Jövő politikai felfogásától, mentalitásától és világnézetétől egy teljesen áthidalhatatlan és mérhetetlen távolság választ el, de ez nem gátol meg azon véleményem kinyilvánításában, hogy el ne ismerjem, hogy városi műszaki ügyekben a magyar jövő mindig szakszerűen, hozzáértéssel és tárgyilagosan szokta cikkeit megírni. Éppen ezen tapasztalt tárgyilagosság késztet engem arra, hogy mint a városi építési bizottság tagja, a Magyar Jövőben reflektáltak a Reggeli Hírlap 1926. évi december 30-án megjelent és a mérnöki hivatalt támadó cikkére. Az alapot a támadásra az adta, hogy az építési szakbizottság december 27-én tartott üléséből kifolyólag a város Tanácsának javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy az egész világon szinte törvénnyé vált szokásnak megfelelőleg a rendes adminisztratív teendőkön felül 5 év óta teljesített nagyszabású beruházási és új építési munkálatok után a jól megérdemelt és — hangsúlyozom — törvényes alappal bíró építési pótlék egy csekély hányada folyósíttassék. A javaslatot az építési bizottság jelenlévő 9 tagja írta alá. (3 tag nem volt Miskolcon és így nem jelentek meg.) A javaslatba a mérnöki hivatal bele sem szólott, az eszme nem tőlük származott, semmi tekintetben abba bele nem folytak, hanem az tisztán és kizárólag az építési bizottság óhaja, mert igazságtalanságot látott abban, hogy a fokozatos munkáért járó és mindenütt szokásos építési pótlék a beruházási új munkálatok után 5 év óta folyósítva nem lett. Valótlan tehát a cikk azon állítása, hogy a mérnöki hivatal tagjai túlzott és szerénytelen követelésekkel állnak elő, mert a javaslatról a mérnöki hivatal nem is tudott és annak tárgyalásába bele nem folyt. Ez az építési bizottság spontán elhatározása volt, melynek tagjai valamennyien nagy adófizető polgárok. Kijelenti a Reggeli Hírlap, hogy a mérnöki hivatal nem áll feladata magaslatán. A kritikajogát mindenki elismeri, az is lehet álláspont, sőt igaz is lehet, hogy nem áll feladata magaslatán, de aki ilyen kritikát mond, az indokolja is meg álláspontját. Mert a mérnöki hivatal leghivatottabb bírái: az egyes szakminisztériumok, az építési bizottság, a polgármester, a tanács és az egész város közönsége épen ellentétes állásponton vannak. A Reggeli Hírlap meg is indokolja ezt az álláspontját, midőn kijelenti, hogy a polgármester úr grandiózus terveit kicsinyesen és rosszul hajtják végre. Példát is felhoz, és megemlíti, hogy ilyen a színház, ahol 100%-os és a zenede, ahol 150%-os hiteltúllépést csináltak és ahol a tervezett nagy terem az építkezésnél elsikkadt. Azt is állítja, hogy hiányzik a fölényes tehetségbeli és teremtési erő. Ahány állítás, annyi rosszakarat és teljes tájékozatlanság. Felemlíthette volna ugyanezen jogon a vásárcsarnokot is és a sportidepi tribünt, mert ezeknél is hatalmas túllépések vannak. Vegyük sorra ezeket. A Reggeli Hírlap által felhozott színház, zenede (és az általam felhozott vásárcsarnok és sporttribün) tervezésébe, költségelőirányzatába, művezetésébe s az építés lebonyolításába a mérnöki hivatal abszolúte semmi ingerenciát nem gyakorolt, mert azokat 1200 milliós építési díjazás mellett külön megbízott magánépítészek végezték. Ezeknél gánépítészek végezték Ezeknél a mérnöki hivatal működése csak addig terjedt, hogy az építési munkálatok szakszerű kivitelét ellenőrizze, vájjon a munkálatok a megbízott építészek tervei és előírásai szerint készülnek-e? Ha tehát ezeknél az épületeknél kicsinyes, rossz munka, elsikkadt nagyterem stb. mellett 100—150 százalékos túllépések vannak, úgy a Reggeli Hírlap ne azt a mérnöki hivatalt vádolja meg, amelyik sem a tervezésbe, sem a költségelőirányzatba, sem a művezetésbe, sem a lebonyolításba abszolúte semmi ingerenciát nem gyakorolt, hanem támadja meg a tervező budapesti építészeket, akik e munkákért 1200 millió koronát kaptak. Majd megfelelnek ők magukért. Mindezt jól tudja a Reggeli Hírlap, mert csak az 1926. évi januári számokat kell elővenni azon napokról, ahol 2—3 oldalas cikkeket közölt a színház megnyitása után. Dicshimnuszokat zengedez Vágó László tervező műépítészről, aki zseniális módon oldotta meg feladatát. Dicshimnuszokat zengedezett Árva Pálról, hogy milyen kitűnő munkát végzett. Kijelentette, hogy a teljesített munka nagyobb értéket képvisel, mint amennyit érte a város kifizetett. Egyetlen betűvel sem emlékezett meg a mérnöki hivatalról. Az előfordult többleteket a polgármester úr kellőleg megindokolta több ízben és unalmas volna azokat megismételni, annyira közismertek. Csak meg kell említenem, hogy a Reggeli Hírlapnak is nagy része van a többletekben, mert ő tüzelt legjobban, hogy a boltok és a kaszinóhelyiségek több helyiséget a színházhoz kell csatolni, ami meg is történt, továbbá, hogy éjjeli és nappali munkával, mesterséges szárítással igyekezni kell a színházátépítést befejezni, ami szintén megtörtént, mert egy várost nem lehet egy idényen színház nélkül hagyni és a színészeknek kenyeret kell adni. És ime, pontosan egy évvel később a színház kicsinyesen, rosszul épült, 100 százalékos többlettel és mindez azért, mert a mérnöki hivatal nem áll feladata magaslatán, nincsen fölényes tehetségbeli és teremtési képessége stb., stb., holott mindenki tudja, de legjobban tudja a Reggeli Hírlap, hogy ez nem így van, mert a mérnöki hivatal a színházépítésbe nem folyt be. Ha épe Vágó Lászlón ütni kar, üssön diszkre, majd megfelelő a támadásra, de ne üssön a teljesen ártatlan mérnöki hivatalon keresztül, mert azt a hivatal meg nem érdemli; de nem érdemli meg Vágó László sem a támadást, mert szépet, jót alkotott igen olcsón, mint az hivatalosan is több ízben megállapíttatott. Azt írja a Reggeli Hírlap, hogy a zenede is kicsinyesen és rosszul épült, 150%-os túllépéssel, mi mellett a nagyterem is elsikkadt. Itt kijelentem, hogy a zenede minden legcsekélyebb részletében is művészi alkotás, kitűnően megépítve. A nagy terem egy miliméterrel sem kisebb, sem nagyobb, mint ahogyan tervezve volt és amit mindenki látott és tudott. A tervező nevében kell tehát egy ilyen állítást visszautasítanom. Hogy mennyi lesz a túllépés, azt ma még nem lehet megmondani, de tény az, hogy Wälder tanár úr az épületek költségvetését 7 milliárdban állapította meg. Ez túl lesz lépve, mert az altalaj gyengesége miatt mélyebb és erősebb alapozás kellett, mert a Wälder által tervezett kisméretű tégla helyett a város kívánságára nagyméretű tégla használtatott és mert végrehajtatott a Reggeli Hirlap által is propagált azon terv, hogy orgona is beépíttessék. De bármint is áll az ügy, ennek az épületnek tervezésébe, költségelőirányzatába, művezetésébe és lebonyolításába a mérnöki hivatal ingerenciát nem gyakorolt, az tisztán és kizárólag Wälder úr dolga volt és igy a mérnöki hivatalt semmi felelősség nem terheli és ha ott akár túllépés, akár bármi hiba Ma, kedden premier! URÁNIA Telefon: 109 85 Az Alpesek végtelen hómezőinek csodaszép filmpanorámája: Izgalmas ski-produkciók! Az UFA-tröszt monumentális világattrakciója: A SZEKITHEGY. (A szenvedélyek jéghegyén.) Drámai filmköltemény 8 felvonásban, előjátékkal. Írta és rendezte : Dr. Arnold Franck. Főszereplők: Leni Rtefenstahl, Louis Treuter és Frida E Ichard. MAGYAR JÖVŐ