Magyar Jövő, 1927. január-február (9. évfolyam, 2-47. szám)

1927-01-04 / 2. szám

Kedd, 1927 január 4 A tisztviselő-kérdés és az oláh költségvetés Bukarest, január 3 Manoilescu pénzügyi államtitkár a tisztviselői létszám haladéktalan leszál­lítását kívánja, mert ha a kormány a létszám csökkentését nem hajtja végre, akkor az ország költségvetése pár hét uralva majdnem 70 százalékkal fog emelkedni. Az államtitkár megállapítása szerint az oláh rendőrség nem áll er­kölcsi magaslaton és munkája nem fe­lel meg a követelményeknek. Egy angol politikus a jövő háborújáról és a rabmagyarokról London, január 3 - a 11 - s, az angol népszövetségi unió főtitkára az egyik nagy angol lap hasábjain foglalkozik a jövő háború­jának lehetőségével. Nem tagadja, hogy az elnyomott kisebbségek, így nevezete­sen Erdély és más területeken élő ma­gyaroknak helyzete a legnyugtalaní­tóbb. A nemzeti kisebbségek panaszai há­borús veszedelmet rejtenek magukban és fontolóra kell venni, hogy ezeken az állapotokon sürgősen segítsenek. A forradalmárok a főváros ellen vonulnak Nicaraguában Newyork, január 2 Nikaraguából jelentik, hogy Diaz csa­­patai Tolica mellett újabb súlyos veze­­teséget szenvedtek. A forradalmárok kezükben tartják a legfontosabb vasút­vonalakat a Csendes-tenger partján, úgy, hogy megkezdhetik az előnyomu­lást Managuas főváros felé. A konzer­vatív tábor csapatai az ország belseje felé menekülnek, de alighanem az élel­miszerek elvágása következtében kény­telenek lesznek kapitulálni. Huszonnegyedikén tárgyalják Genfben a Justh-pert Budapest, január 3 A genfi szövetségtanácsi esküdtbíró­­ság január 24-re tűzte ki J­u­s­t­h Iván bűn perében a főtárgyalást. Erre a genfi tárgyalásra négy magyar baloldali po­litikust is megidéztek tanúképen és pe­dig Búza Barna dr. és Nagy Vince dr. volt októbrista minisztereket, Vámbéry Rusztem dr. volt egyetemi tanárt és Horváth Zoltán dr. volt nemzetgyűlési képviselőt. A svájci szövetségtanácsi esküdtbíró­­ság idéző végzésében közölte a magyar­ tanukkal, hogy az utazásukkal és ott tartózkodásukkal járó költségeket csak a vádlottól igényelhetik, így valószínű az, hogy a megidézett tanúk nem utaz­nak ki a genfi tárgyalásra, annál ke­­vésbbé, mert távolmaradásuk semmiféle jogi konzekvenciával nem jár. Az idézés ugyanis nem tartalmaz semmiféle szank­ciót a távolmaradás esetére és igy a távolmaradó tanukat nem lehet sem megbírságolni, sem elővezetésüket el­rendelni.­­ Tettenértek egy fiatal tolvaj mé­szárossegédet. Hétfőn este lopással vá­dolva állították elő a rendőrs­oron Gosz­­tonyi József miskolci hentesnek egyik fiatalkorú segédjét, aki a városház téri Gosztonyi-féle üzletből nagyobb meny­­nyiségű húsárut lopott. A rendőrségi kihallgatása alkalmával azt vallotta, hogy Gránát Sándor miskolci korcsmá­­ros biztatására lopott. Egyébként egy­szer már sikerült neki ugyancsak na­gyobb mennyiségű szalámit és húsárut ellopni az üzletből. A fiatalkorú mé­­szárossegédet előzetes letartóztatásba helyezte a rendőrség, amely az ügyben tovább folytatja a nyomozást. - 3 - Alaptalan és durva támadással akarták lerontani a városi mérnöki hivatal tekintélyét — Hozzánem értő és rosszakaratú cikk a városi mérnökök munkásságából — Eg esztendő alatt egyszerre rossz lett a színház, amelyről elké­szülte után dicsérő cikkek láttak napvilágot — Miskolc, január 3 Az építési bizottság azzal a javasla­tával kapcsolatban, hogy a mérnöki hivatal tagjait a város a végzett rend­kívüli munkájuk honorálásáért is kü­lön jutalékban részesítse, méltányta­lan támadás érte a hivatalt akkor, mi­kor úgy Szűcs Sándor műszaki főta­nácsos, mint Bátory István tb. mű­szaki főtanácsos és Richter Richárd műszaki tanácsos a hivatal minden tagjával együtt csak a feltétlen elis­merést érdemlik meg azért a rendkí­vüli, a város és a köz érdekétől átha­tott munkáért, amelyet kifejtettek. A méltatlan támadással szemben kötelességünk a megtámadott hivatal megvédése s tesszük ezt azzal, hogy le­közöljük az alább következő levelet: Tekintetes Szerkesztőség! Engem a Magyar Jövő politi­kai felfogásától, mentalitásától és világnézetétől egy teljesen áthidal­hatatlan és mérhetetlen távolság vá­laszt el, de ez nem gátol meg azon véleményem kinyilvánításában, hogy el ne ismerjem, hogy városi műszaki ügyekben a m­­a­g­y­a­r j­ö­­vő mindig szakszerűen, hozzáértés­sel és tárgyilagosan szokta cikkeit megírni. Éppen ezen tapasztalt tár­gyilagosság késztet engem arra, hogy mint a városi építési bizottság tagja, a Magyar Jövőben re­flektáltak a Reggeli Hí­rlap 1926. évi december 30-án megjelent és a mérnöki hivatalt támadó cikké­re. Az alapot a támadásra az adta, hogy az építési szakbizottság decem­ber 27-én tartott üléséből kifolyólag a város Tanácsának javaslatot tett arra vonatkozólag, hogy az egész vilá­gon szinte törvénnyé vált szokásnak megfelelőleg a rendes adminisztra­tív teendőkön felül 5 év óta teljesí­tett nagyszabású beruházási és új építési munkálatok után a jól meg­érdemelt és — hangsúlyozom — tör­vényes alappal bíró építési pótlék egy csekély hányada folyósíttassék. A javaslatot az építési bizottság je­lenlévő 9 tagja írta alá. (3 tag nem volt Miskolcon és így nem jelentek meg.) A javaslatba a mérnöki hiva­tal bele sem szólott, az eszme nem tőlük származott, semmi tekintetben abba bele nem folytak, hanem az tisztán és kizárólag az építési bizott­ság óhaja, mert igazságtalanságot látott abban, hogy a fokozatos mun­káért járó és mindenütt szokásos építési pótlék a beruházási új mun­kálatok után 5 év óta folyósítva nem lett. Valótlan tehát a cikk azon állí­tása, hogy a mérnöki hivatal tagjai túlzott és szerénytelen követelésekkel állnak elő, mert a javaslatról a mérnöki hivatal nem is tudott és annak tárgya­lásába bele nem folyt. Ez az építési bizottság­ spontán elha­tározása volt, melynek tagjai valamennyien nagy adófizető polgárok. Kijelenti a Reggeli Hírlap, hogy a mérnöki hivatal nem áll feladata magaslatán. A kritika­­jogát min­denki elismeri, az is lehet álláspont, sőt igaz is lehet, hogy nem áll fel­adata magaslatán, de a­ki ilyen kri­tikát mond, az indokolja is meg ál­láspontját. Mert a mérnöki hivatal leghivatottabb bírái: az egyes szak­minisztériumok, az építési bizottság, a polgármester, a tanács és az egész város közönsége épen ellentétes ál­lásponton vannak. A Reggeli Hírlap meg is indokolja ezt az álláspontját, midőn kijelenti, hogy a polgármes­ter úr grandiózus terveit kicsinye­sen és rosszul hajtják végre. Példát is felhoz, és megemlíti, hogy ilyen a színház, ahol 100%-os és a zenede, ahol 150%-os hiteltúllépést csinál­tak és ahol a tervezett nagy terem az építkezésnél elsikkadt. Azt is ál­lítja, hogy hiányzik a fölényes te­hetségbeli és teremtési erő. Ahány állítás, annyi rosszakarat és teljes tájékozatlanság. Felemlíthette volna ugyanezen jogon a vásárcsarnokot is és a sportidepi tribünt, mert ezek­nél is hatalmas túllépések vannak. Vegyük sorra ezeket. A Reggeli Hírlap által felhozott színház, zenede (és az általam felhozott vásárcsarnok és sport­tribün) tervezésébe, költségelő­irányzatába, művezetésébe s az építés lebonyolításába a mér­nöki hivatal abszolúte semmi ingerenciát nem gyakorolt, mert azokat 1200 milliós építési díja­zás mellett külön megbízott ma­­gánépítészek végezték. Ezeknél gánépítészek végezték Ezeknél a mérnöki hivatal működése csak addig terjedt, hogy az építési munkálatok szakszerű kivitelét ellenőrizze, vájjon a munkála­tok a megbízott építészek tervei és előírásai szerint készülnek-e? Ha tehát ezeknél az épületeknél kicsinyes, rossz munka, elsikkadt nagyterem stb. mellett 100—150 százalékos túllépések vannak, úgy a Reggeli Hírlap ne azt a mérnöki hivatalt vádolja meg, amelyik sem a tervezésbe, sem a költségelő­irányzatba, sem a művezetésbe, sem a lebonyolításba abszolúte semmi ingerenciát nem gyakorolt, hanem támadja meg a tervező budapesti építészeket, akik e munkákért 1200 millió koronát kaptak. Majd meg­felelnek ők magukért. Mindezt jól tudja a Reggeli Hírlap, mert csak az 1926. évi ja­nuári számokat kell elővenni azon napokról, ahol 2—3 oldalas cikkeket közölt a színház megnyitása után. Dicshimnuszokat zengedez Vágó László tervező műépítészről, aki zse­niális módon oldotta meg feladatát. Dicshimnuszokat zengedezett Árva Pálról, hogy milyen kitűnő munkát végzett. Kijelentette, hogy a telje­sített munka nagyobb értéket kép­visel, mint amennyit érte a város kifizetett. Egyetlen betűvel sem em­lékezett meg a mérnöki hivatalról. Az előfordult többleteket a polgár­­mester úr kellőleg megindokolta több ízben és unalmas volna azokat megismételni, annyira közismertek. Csak meg kell említenem, hogy a Reggeli Hírlapnak is nagy része van a többletekben, mert ő tüzelt legjob­ban, hogy a boltok és a kaszinóhe­lyiségek több helyiséget a színházhoz kell csatolni, ami meg is történt, továbbá, hogy éjjeli és nappali mun­kával, mesterséges szárítással igye­kezni kell a színházátépítést befe­jezni, ami szintén megtörtént, mert egy várost nem lehet egy idényen színház nélkül hagyni és a színé­szeknek kenyeret kell adni. És ime, pontosan egy évvel később a szín­ház kicsinyesen, rosszul épült, 100 százalékos többlettel és mindez azért, mert a mérnöki hivatal nem áll feladata magas­latán, nincsen fölényes tehet­ségbeli és teremtési képessége stb., stb., holott mindenki tudja, de legjobban tudja a Reggeli Hírlap, hogy ez nem így van, mert a mérnöki hivatal a szín­házé­pítésbe nem folyt be. Ha épe V­ágó Lászlón ütni kar, üs­sön diszkre, majd megfelel­ő a tá­madásra, de ne üssön a teljesen ár­tatlan mérnöki hivatalon keresztül, mert azt a hivatal meg nem érdemli; de nem érdemli meg Vágó László sem a támadást, mert szépet, jót al­kotott igen olcsón, mint az hivata­losan is több ízben megállapíttatott. Azt írja a Reggeli Hírlap, hogy a zenede is kicsinyesen és rosszul épült, 150%-os túllépéssel, mi mel­lett a nagyterem is elsikkadt. Itt ki­jelentem, hogy a zenede minden leg­csekélyebb részletében is művészi alkotás, kitűnően megépítve. A nagy terem egy miliméterrel sem kisebb, sem nagyobb, mint ahogyan tervez­ve volt és amit mindenki látott és tudott. A tervező nevében kell tehát egy ilyen állítást visszautasítanom. Hogy mennyi lesz a túllépés, azt ma még nem lehet megmondani, de tény az, hogy Wälder tanár úr az épüle­tek költségvetését 7 milliárdban ál­lapította meg. Ez túl lesz lépve, mert az altalaj gyengesége miatt mélyebb és erősebb alapozás kellett, mert a Wälder által tervezett kismé­retű tégla helyett a város kívánsá­gára nagyméretű tégla használtatott és mert végrehajtatott a Reggeli Hirlap által is propagált azon terv, hogy orgona is beépíttessék. De bármint is áll az ügy, ennek az épületnek tervezésébe, költ­ségelőirányzatába, művezetésébe és lebonyolításába a mérnöki hi­vatal ingerenciát nem gyako­rolt, az tisztán és kizárólag Wälder úr dolga volt és igy a mérnöki hivatalt semmi fele­lősség nem terheli és ha ott akár túllépés, akár bármi hiba Ma, kedden premier! URÁNIA Telefon: 109 85 Az Alpesek végtelen hómezőinek csodaszép filmpanorámája: Izgalmas ski-produkciók! Az UFA-tröszt monumentális világattrakciója: A SZEKITHEGY. (A szenvedélyek jéghegyén.) Drámai filmköltemény 8 felvonásban, előjátékkal. Írta és rendezte : Dr. Arnold Franck.­­ Főszereplők: Leni Rtefenstahl, Louis Treuter és Frid­a E Ichard. MAGYAR JÖVŐ

Next