Magyar Jövő, 1942. október (24. évfolyam, 222-247. szám)
1942-10-21 / 238. szám
6 «■WBSSKSSWa»nSCYMUOvO Szerda, 1942. évi október hó 21 ■ LEVENTE ÉLET Finnországba utazott egy levente csapat A fin testvérnép meghívására a leventemozgalom vezetőségének három tagja kis csapat kíséretében látogatást tesz Finnországban, hogy a rokon finn nép nemzeti értékeinek közelebbi megismerésével gyűjtsön erőt a magyar ifjúság számára, ugyanakkor a mi ifjúságunk nemzeti értékeit megmutassa. A kiutazó csapat október 17-én indult el Budapestre és 21-én érkezik Helsinkibe. A magyar lewsitemozgalom részéről kiutazik vitéz Béldy Alajos ta. kir. altábornagy, az Ifjúság Honvédelmi Nevelésének és a Testnevelésnek országos vezetője. Dr. vitéz Rosztóczy Ernő m. kir. orvos őrnagy, egyetemi magántanár, az Országos Ifjúsági Egészségügyi Bizottság főtitkára, és dr. Nagy Töhötöm S. J., a KÁLÓT orsz. h. elnöke, főiskolai tanár, Vida Ilona levente leányvezető, továbbá két leventeleány és tizenöt levente. ) Október 25 én a leventecsapat Helsinkiben a finn Nemzeti Színházban műsoros bemutatót tart. Előadják az ország négy tájegységének egy-egy jellegzetes dalát. Majd hat levente székely népviseletben eljárja a híres székely verbunkos tánc közel 150 változatát. Pallagi János, a Zeneakadémia fiatal művész leventéje hegedűn játszik. A Dunántúli csoportos kanásztánc követi a hegedűszólót, melyben benne lüktet a magyar virtuskodás. Az est kiemelkedő száma a Biró Máté ősi székely népballada színpadi bemutatója lesz. E dallat a xveimari ifjúsági találkozón forró lelkesedéssel ünnepelte az új Európa ifjúsága. Magyar színházi kritikusok véleménye szerint a darabbal új műfaj született meg: a színpadra visszavitt és újra dramatizált ballada. Kevés beszédű a darab, az érzelmeket a nép természetes kifejezőivel, énekkel és mozgással mondják el. A szerelmet tilinkószóval, a jókedvet széles, nagy tánccal és a bánatot ősi sirató énekkel, P. Nagy Töbötm 5. J. Magyar lélek a népművészet tükrében címmel tart előadást és rámutat arra az útra, amelyen a magyar kultúrálét állandóan felfrissülni tud. Előadása közben a Magyar Képzőművészeti Főiskola két növendéke hatalmas kifeszített papírokra gyorsan felfesti az éppen szóban levő magyar díszítő motívumokat, szembeállítva a nyugateurópai díszítő formákkal. Majd Borsay Pál levente, a Zeneakadémia növendéke zongorázik. A műsor utolsó száma: Az Isteni Bábjáték. Felvillanó kép ez a nép fiainak karácsonyi készülődéseiről. A kis megelevenedett bábuk szögletes mozdulataikkal az ősi eredetű és mély erkölcsi tanulsággal átszőtt bábszínházát mutatják be. Az életnyi nagyságúvá nőtt eleven bábukon érzik, hogy az Isten mozgatja, táncoltatja őket. Ennek a játéknak keretén belül is számos magyar dalt és táncot mutatnak be. A finn Nemzeti Színház előcsarnokában magyar népművészeti kiállítást állítanak fel a leventék. Négy asztalon mutatják be a négy magyar tájegység kincseit. A faragás, hímzés legszebb példáit viszik ki Finnországba, ékszerdobozhoz hasonlíthatnánk egy-egy asztalt, amelyek felett az illető táj jellegzetes képét szemléltetik. A „Bíró Mátét“ és „Isteni Bábjáték“-ot színpadra Molnár István magyar néprajzos szakértő, főiskolai tanár írta, s állította össze a néprajzi kiállítást is. Az Ifjúság Országos Vezetője október 24 én indul repülőgépen Helsinkibe vitéz Rosztóczy Ernő dr. kir. orvos-őrnagy kíséretével. Október 26 án, hétfőn a Levente Hírközpont jelentése szerint az egyetemaulájában „Levente ifjúság egészségügye és a magyar tájkutatás eredményei“ címmel tart előadást az orvos-őrnagy. Statisztikai kimutatásokkal, grafikonnal és ábrákkal bizonyítja be a magyar orvosi kar álldozatos munkáját a magyar ifjúság egészségéért. Október 27-én, kedden ugyancsak az egyetem aulájában vitéz Béldy Alajos altábornagy tart előadást a leventeifjúság szervezetéről és feladatairól. Előadása közben a leventeénekkar több kemény katonadalt ad elő s a két művészlevente újra megcsillogtatja tudását, a leventék pedig ősi csoportos táncokat járnak el. Az Ifjúság Országos Vezetője előadásának befejezéséül színes leventefilmet mutatnak be a finn ifjúságnak és a helsinki nagyközönségnek, a leventenapok minden változatos színpompájával és hatalmas tömegeivel. leventést gyűjtítő a honvédség tea mnisaakcidta javéra Miskolc, október 20. A honvédség részére a téli ruhagyűjtési akció során a miskolci leventék e következő tárgyakat gyűjtötték: érmelegítő 781, gyapuharisnya 1453, lábszárvédő 434, fülvédő 426, nyaksál 1426, hósapka 514, kötött-szövött alsónadrág 297, pullover 602, tábori takaró 1007, sífelszerelés 62, sícipő 4 pár, hószemüveg 74, szőrméskesztyű 298, szőrmésmellény 102, szőrmés sapka 294, férfi bunda 70, női bunda 50, lábzsák 10, kocsitakaró 1, muff 154, boa 223, gyapjúfonál 83 gombolyag, gyapjú kötött ruha 7, szőrmésbőr 2557 db, hosszú harisnya 472, posztó mellény 123, férfi posztó kabát 89, pamut kesztyű 481, szveker 461, meleg ing 272, síruha 8, botos 5 pár, pizsamakabát 6, pizsamanadrág 8, bundabélés 44, ródli 1 db. A gyűjtést a Miskolci Levente Egyesület irányítása mellett a következő egyesületek végezték: Máv. Levente Egyesület Máv-telepi iskola 289 db, Máv. Levente Egylet, Marlintelepi iskola 255 db, Városi Bajtársi Szolgálat, Villanytelepi Strand 468 db, Gör. Kát Nőegylet, Gróf Apponyi elemi iskola 1479 db, Honsz és Tűzharcos Szövetség, Soltész Nagy Kálmán-utca iskola 1542 db, Vöröskereszt Egylet, Vörösmarty-utcai iskola 683 db, Nemzeti M. K., Refe. isk., Népkerttel szemben 692 db, Rom. Kat. Nőegylet, Róm. kath. gimn. 1037 dlb, Ref. Nőegylet Palóczy-u. elemi iskola 910 db, Turul Szövetség, Ref. fiú gimn. 1272 db, MANSz, Szt. István-uti el. isk. 521 db, Ev. Nőegylet, Ev. tanítóképző 1014 dbj. Magyar Élet Párt, Állami borpince 366 db, Szociális Miszszió, Bársony János-u. el. iskola 476 db, Főispáni hivatal 607 db, Vegyes 723 db, Férfi szabók 134 db, összesen 12.498 db. SCTWC ToMfrft SgT Hibások (Bibó Lajos színművének bemutatója) Bibó Lajos színműve egy síkon mozog Kodolányi sikeres parasztdrámáival. Földszeretet, nyakasság, emberség, álmodzó hajlam, egészséges — vagy talán nem is olyan egészséges — önzés, szerelem, féltékenység mozgatják ennek az érezhetően regényíró kézből kikerült drámának a cselekményeit. Igen, érezzük, hogy elképzeléseinek színpadra való átültetésével közködött a szerző. Nem is sikerült teljességgel megoldania azt a feladatot, hogy amit regényformában a korlátlan formai lehetőségek folytán könnyedén érzékeltethet, elmondhat, mindazt érzékeltetni tudta volna a kötött színpadi keretek közön is, így a „hibások“ együttesének a jellemzését csak sejtető, elmosódó színfoltokkal oldja meg, úgyhogy az első felvonás csak laza alátámasztása a később kiérő feszültségeknek. Túlsokat bíz a szerző a néző értednességére, hogy az élükre állítot jelenetek miértjeit megmagyarázza magának. Szóval Bibó Lajos becsületes irodalmi szándékainak itt kissé útjában áll regényírói beállítottsága, ami bizony még Nyirő József szűzies színpadostromlásainak is tehertétele. Az ilyenfajta lassú kibontakozásoknál nem érezzük a viharfelhők lassú gyülekeztetését, aminek Ibsen a mestere, mert amíg Ibsen mesteri kézzel tudott minden kis drámai szálat kezében tartani, itt egy-egy szál kiesik a szerző kezéből és a szerepek szereptelenül, éretlenül múlnak ki. A miskolci bemutató Deák Lőrinc jószándékú rendezése ellenére sem tudta pótolni a darab színszerűségi hiányosságait. De a szereplők javarésének felkészültsége sem felelt meg a követelményeknek. Az első felvonás főszereplője ezúttal a névtelen saló volt, aminek a következményeképpen az expozíció értelmezése súlyos akadályokba ütközött. Ebben persze a regényíró-szerző is éppolyan „hibás“, mint az egész hibás, álmodozó, az emberszeretetet a „föld iránti kötelességnél“ többre értékelő Nótás Gál Istvánék. A fejlemények során mégis kiformálódott néhány szerep, mint Bartók Júlia nyakas Veronja, Deák Lőrinc Nótás- Gál Istvánja, Bánhidy népköltő öreg Tápayja, Seress Gyula hamisítatlan földszerző zsíros parasztja (Olasz), Bessenyi Ferenc Imre cselédje, de ezeken is éreztük, hogy paraszti jelmezük nélkül — Bánhidyt kivéve —a játékok, beszédjük alapján aligha tudtak volna paraszti életszerűséget képviselni. Horváth András korszi figurája pár perces jelenésével több színtiszta életet mondott, mint a nagy szerepek. Prókain Klári Péterkéje sefe-sefa, Bázsa Éva, Kiss Ilona népi próbálkozásai iskolás gyakorlatok. A többi szerény jóakarat. Az egész előadásban olyasmi nyilatkozott meg, hogy a színigazgató kötelességszerűen igyekszik tiszteletben tartani a budapesti Nemzeti Színház műsorát. A kötelességszerűség pedig sohasem hálás dolog. Járjon a miskolci színház mindig a maga lábán s alkalmazza műsorát a maga együttesének a legjobb adottságaihoz. fhb ooooo A SZÍNHÁZI IRODA HÍR Kit Pia: Hibáson Péttseken: Három buszár Bibó Lajos nagysikerű darabja, a Hibások, a tegnapi fényesen sikerült premier után ma is színre kerül. A Nemzeti Színház nagy elismerést kiváltó darabja a tanyavilág kérdéseivel foglalkozik s benne tükörképét találjuk az alföldi falu igen sok problémájának. Deák Lőrinc, Bartók Júlia, Bázsa Éva és a többiek lüktető élettel töltik meg a színpadot és minden szépségét kihozzák Bibó komoly színművének. Bizonyos, hogy ma is nagy közönség lesz a színházban. Pénteken ismét zene, muzsika, vidámság, egy látványos, fényes kiállítású remek nagyoperett napsugaras hangulata tölti be a színpadot és nézőteret egyaránt a Három huszár című ragyogó darabban. A szereposztás ismét megmozgatja szinte az egész társulatot, a díszletek káprázatos látványossága pedig álomszép jeleneteket biztosít. A jó darab, jó színészek, fényes kiállítás előre is biztosítéka a meleg és őszinte sikernek. Csütörtökön ötvenszázalékos kedvezménnyel a Tűzvész szerepel a műsoron tisztviselő előadás keretében. * Szerdán este: Hibások. Csütörtökön este: Tűzvész. Pénteken este: Három huszár. Szombaton este: Három huszár. Nincs bérlete? A 17-14-es telefonszámon hívja fel a színház titkári hivatalát, ahonnan a titkár azonnal rendelkezésre áll. • Tisztelettel kéri a színház titkári irodája, hogy az októberre esedékes bérleti díjakat szíveskedjenek a titkári irodához eljuttatni.