Miskolczi Napló, 1916. október (16. évfolyam, 227-252. szám)

1916-10-01 / 227. szám

■ 14 miskolci napló Vasárnap, 1916 október hó 1. Dr. Kovács Gábor Az emberi élet feladatául te­kintik: Becsületesen betölteni a tisztet, melyre hivattunk s hagy­ni magunk után akár gyerme­kekben, akár másokban Olyano­kat, akiket hasonló feladatok be­töltésére képesekké neveltünk. Dr. Kovács Gábor e feladatot valóban jól betöltötte. Az a te­kintély, amelyet kiérdemelt, az az elismerés, mely különféle, a gimnáziumi tanárságon és igaz­gatóságon kív­ül álló tisztek időn­kénti ráruházásában is megnyil­vánult, mint egyházkerületi jegyzőség, pénztárnokság, ta­­nárköri elnökség, városi képvi­selőség, pénzintézeti igazgatósági tagság, ka­szinóegyleti igazgató­ság stb. mind kétségtelen jelei ennek. — Kitűnő képességekkel és képe­­síitésekkel­ kezdte meg tanári pá­lyáját. Nem csoda, hogy már mint fiata­l tanárt, a gyermekek rajongó retszad­ságigtéssel, 'a 'na­gyobb diákok tisztelő fiaspektuis­­sall fogadták. De tisztelettel te­kintettek rá tanítványai minden időben. Mert 'tanításában nagy, ' művészettel­ tárta ő fel mindig az ismeretek gazdag és ragyogó bi­rodalmának messzen'lyukó hatá­ra it és bár szigorú, de humánus bánásmódot alkalmazott folyton a tanul­ókkal szemben. Jött a­ztán tanárságának elt­ő évtizedében a középiskolákra vo­natkozó új törvény, mely jobb lehetőségét adta a felekezeti ok­tatásnak, iskolaépületek emelé­sé­ben, tökéletesebb fel-e­relé­sekben, egyetemileg képesíítettt tanerők belá­adtásában, azok között volt, akiknek irányadó szerep jutott egy intézetnek ez uj világba való átvezetésében. A k­éskoltezi ref. főgimnáziumot nemcsak a régihez képest hatal­mas-, uj épületébe ő kö­ltözi viette át de a fokozott követelmények­hez képest a­z iskolának maga­sabb­ szellemi ní­vára emelésében s mint igazgató, e nívó megtar­tásában is initenziv vezető műkö­dést­ fejtett ki. Hosszú tanári működése alatt tannitványai számottevő sorából a közéleti férfiaknak egész soro­zata került ki, akiik mind szere­ttetted emlékeznek ki, s akik mind tudják, hogy­ a d­r. Kovács Gá­­bo­r neve szin­te egy fogalommá vált, mely jelentette a hitelé­ben é­s tekintélyében megnöveke­­det­t református főgimnáziumot. Tudásait, buzgóságá­t, sikeres működ­é­sét sok tis­ztessség jutal­mazta. De munkásságában bár­minő sokoldalú volt­, legelső sor­ban minden izében tanár volt ő. Talján nem puszta véletlen,, ha­nem e pálya szerete­tének meg­nyilvánulásai, hogy mindkét fiát tanárnak nevelte. Dr. Kovács Gábor az ideális tanár tipikus reprezentánsa volt s ezzel a ta­nári állás tekintélyének emelésé­hez jelentékenyen hozzájárult. Elvei voltak a bölcsen megála­­pitott komoly követelmények ha­tározott betantársa s minden léha­ság kíméletlen üldözéssé. Lelkiis­meretességet, precizitást kívánt mindenkitől, mint ahogy ő min­den dolgát ritka lelkiismeretes­­ségge­l és precizitással végezte. De az érdemet felismerte, ,az am­bíciót sarkalta, a szorgalmat el­ismeréssel jutalmazta. Ha volt talán része a haladá­sukban elmaradottak panaszko­dásából származni szokott tanári keserűségben, úgy bizonyára­ az ő szelíd, türelmes lelkévelt meg­adással viselte azt, mert meg­nyugtatta,, felvértezte lelkét az emberek általános tisztelete és sok irányban megnyi­l­ván­uló nagyrabecsülé Mikor 8 évvel ezelőtt nyuga­lomba ment", azután sem szűnt meg, mint főgimnáziumi igazga­tó-tanácsos, érdeklődni é ref. fő­gimnázium ü­gyeit, haladása iránt s elismert feje maradt a miskollci tanártársadalomnak. Mos­t, hogy örök nyugalomba tért ,az a kor, mélyben munkás, érdemes életét leélte, első­sorban a­ tanárok ites­tülé­te, tisztelte­tremélltó egyénisé­gének, tanári példaadó deréksé­­gének emlékét bizonyára szerze­­tetibefs zárja szivébe minden időre. Miskolz, 1916 szeptember 29. Csorba György: Levél Kávéházy Konrád barátomhoz. Kedves barátom, Kávéházy Konrád, bocsáss meg, de megren­dült benned minden bizalmam. H­a ezek után ott látsz morfon­­dál­ni a sarokasztalomnál, hagyj magamra­. Eddig mindig azt tet­ted, hogy izgatottan felém ro­hantál, belevágtad magad a nád­­székbe és sóhajtozni kezeltél. Én meglehetős érzéktelen vagyok a sóhajok iránt s legkisebb gon­dom i­s nagyobb volt annál, hogy megkérdezzelek: mi bajod? Úgy­is megmondod magadtól, sőt megmondod akkor is, ha karhata­lom akar visszatartani törekvé­­s­ed­ben. Mert te, édes Konrád, mindig beszélsz s akkor is jáír a szád ha mint, önálló testrész, el­vált a testedtől. Az emberek lát­ni fognak egy furcsa, szőrös, ko­csonyás­­húsdarabot, természet­­­tudósok találgatják, várjon mit lehet s nem jönnek rá. Az a te szid, kedves Konrád mely kávé­­házról kávéházra jár és ismerteti a hadi helyzetet. Emlékezzél csak vissza, te fa­gyasztottad meg bennem har­madéve a vért azzal a hirrel, hogy a­z oroszok Kassán vannak. Pedig Passies még nem is vála­szolt az ultimátumunkra. Én töb­bed magammal hittem neked, ak­kor még igen tájékozatlanok vol­tunk a­ hadfi­­tudományokban, úgy vezethettél­ az orrunknál fogva,, ahogy neked tetszett. Az­t hi­szem, ettől kaptál vérszemet, mert inneni kezdve tele volt min­den zsebed térképpel­, csatahe­lyek, stratégiai pontok színes ce­ruzával­ megjelölve, te világosí­tottál fel bennünket a létező dol­gok igazi állásáról mindenről, amit eltitkolnak előttünk, te ol­dottad­ meg a rejtélyes eseteket, tudtad hány katona, áll ezen vagy azon a fronton, mikor (nap, óra, perc) kezdődik valamely offenziva, mit visz egy elsuhanó repülőgép, vagy léghajó? — Mindent tudtál, szembevitat­­koztad a bátor ellentmondót, a bátrat képen teremtetted s ha kételkedni próbáltak a szavad­ban, rákvörösem kérted becsület­szavukat, hogy, álmukban sem árulják el, hogy téged Budán külügyminiszter informált. Vagy ügyi? Burián? Az már más. Bocsánat a percnyi gyön­­géiségért, de miért nem kezdited azonnal vele? Lényegesen más a helyzet mint egy negyedóra, előtt volt, hálásan köszönjük a­ felvilágosításaidat. — Máskor mondd meg előre, hogy Burián. Volíta­képen nem is kell monda­nod. Te mint nagy utazó, bejám­t­atd a főváro­s összes stratégiai pontjait. Téged mindenütt infor­máltak s Apponyi Albert épp oly kevéssé vonta meg tőled bi­zalmát, mint Andr­ásssyi Gyula. — Hazai Samu járőrökkel­ kereste­tett sörasztalok k­abirinthusai­­ban, hogy a­ hadi helyzetét fel­tárhassa előtted. Ezért tudtunk mi mindent. Kassai, mint rivális város oda volt az irigységtől . „Még mi a fenét Miskolc­znak?“ címmel köriratoit szerkesztettek a tárlat­örvényhat­óságokhoz, mely­ben azt kérték, hogy időközön­ként osszanak be téged hozzájuk is összegyűjtöt­ti hí­veiddel együtt. Ezek után, boc­siás meg kedves Konrád, hogy megvonom tóled, bizalmamat, mert valami nem stimmel! Gyöngém, hogy szere­tek hinni András­sy Gyula ur­náik, aki nemcsak Andrássy, de úz is, pedig kijelentette, hogy Buriánt nem avatták be kellően a háború ügyeibe. Ezt ő magától Buriántól tudja, aki a bizalmi férfiaknak bevallotta, hogy nin­csen kellően informálva. Kérdem tölted ezek után, ked­ves Konrád, mit érnek huszonhét hónap óta előterjesztett ö­sszes híreid, bizalmas vérfagyasz­tá­­saiidi, álmot rabló cs­apatelltolá­­said hírt vivő léghajóid, átuta­zó generálisaid, mit ér Apponyi, Andrássy és a többi ? Beláthatod, ho­oy veled több háboríts párbe­szédet nem folytathatok, kéritek szépen csevegjünk inkább a réz­­rekvirálá­ról. Abban talán ott­honosabb vagy. De nekem ne gyere többet diszkrét tudomá­nyoddá­­, mert úgy megütlek, hoo­'r doberdói sebként mesélsz életed végéig a kopony­arep­ed ér­cedről. — A társadalom szive. A Miskolczi Napló gyűjtéséhez ma érkezett adomány. Az erdélyi menekülteknek : 20 kor., gyűjtésünk összege a már kimutatott 31592 kor. 64 fillérrel 31612 korona 64 fillér. — Hivatalos jelentések: Buda­pest, szeptember 11e 29. Román harcvonal: N­agyszebennél a ro­mánokat megvertük. A várostól délre és délkeletre fekvő magas­latok kevés küzdelem után a szövetséges csapatok birtokába állítottak. A harc még nincs befe­jezve. A Kárpátokban a harc tovább tartott. A helyzet válto­zatlan. Terstyánszky hadseregénél teg­napelőtt összesen 41 orosz tiszt, több mint 3000 főből­ álló legény­ség fogságba esett; 33 gépfegy­vert és két ágyút zsákmányol­tunk. Olasz harctér: A Karszt-fensi­­kon állásaink és mögöttük fekvő területek elen erős olasz tüzér­ségi és aknavető tűz. A Fleims­­völgyi arcvonalon az ellenség tegnap délután sűrű köd védel­me alatt megtámadta Gardinalt és Cima Busa Álltad visszavet­tük. A Cimone-hegyicsukcs állan­dóan könnyű és nehéz tüzérségi tűz alatt ál. A mentési munká­latok ennek dacaira sikerrel jár­tak. Derék csapatainknak nagy nehézségek után sikerült még hét teljesen kimerült­ olaszt kiásni és megmenteni.­­ Dé­lkerti harctér : A helyzet változatlan. •­­Hofer, altábornagy, Berlin, szeptember 29. A nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati harctér: Ruprecht bajor trónörö­kös ha­dicsoportja. Az ellenség szeptember 27-i­ki t­ám­adásainak véres visszaverése után tegnap a Somme-csata hevessége lénye­gese csökkent. Ancre és Courve­­lette között a nyugati szárnyon kis árokrészek feladása után kö­zelharcban visszavertünk egy erős angol támadást, amely Cour­­celettetől északnyugatra s észak­ra tüzünkben omlott össze. Cau­court le Anbays­iért­ az ellenség gyenge támadása báb­ul ütött ki. Keleti harctér: Lipót bajor herceg harcvon­alla. A Godczitsch­­kitől északkeletre lefolyt siker­telen gyenge orosz előretörések­től helyenként felélénkült tüzér­ségi­­t­evéken­yysé­gtől­ eltekintve, nincs esemény. Szeptember 27-én Koritni­cánál elfogott oroszok száma negyvenegy tisztre, több mint 3000 főnyi­­legénységre, a zsákmány két ágyúra és 33 gép­puskára emelkedett. Károly főherceg, lovassági tá­bornok arcvonala: A K­árpátok­ban a harcok tovább tartanak. Nincs különös esemény. Erdélyi harctér: A nagyszebe­ni szakaszon az ellenség ellenál­lása megbénult. Román erőket a hegység irányában visszavetet­tük. Balkáni harctér: A helyzet változatlan. Ludendorff, tábornok. iJikazBBk & törös kérész! Egyislael — 45 — 50 éves népfelkelők bevonulásának elhalasztása. A m. kir. honvédelmi minisztérium­nak folyó évi 10703/eln. számú rendelete alapján ’közhírré tétetik, hogy az 1866—1871. évi születésű népfelkelőknek október 2-ik nap­jára kihirdetett bevonulása bizony­talan időre elhalasztatott, tehát ezeknek újabb rendeletileg nem kell katonai szolgálatra bevonulni. Miskolcz, 1916. szeptember hó 30. Dr. Nagy Ferenc, polgármester. — Segélykiosztás a Kamará­ban. A kereskedők és iparosok segélyének kiosztása e hónapban kivételesen a következőképen történik: Az A—­K kezdőbe tűs segélyezetttek részére október hó 2-án, hétfőn délután 3 órakor, m L—Z kezdőbetű® segélyezettek részére október hó 3-án, kedden délután 3 órakor. Az ál á­llami se­­gélykönyvet­ vagy munkaköny­vet mindenki hozzon magával mával e nélkül, nem adják ki a­­se­gélyt.

Next