Miskolczi Napló, 1920. szeptember (20. évfolyam, 201-225. szám)
1920-09-16 / 213. szám
2 Certitis '-.eljes nevén: Cavaliere Vittorio Ceutti, a budapesti olasz királyi fv.M megbízott a napokban kihallgatásonfogadott egy magyar újságírót, aki előtt a magyar-olaszközgazdasági kapcsolatról, Magyarországnak és Itáliának a jövőben egymáshoz való viszonyáról a következő nagyfontosságú nyilatkozatot tette: " Az entente-államok között Olaszország volt az első, amely módot keresett és talált Magyarországgal a kereskedelmi kapcsolat felvételére. "Jelentős dátum ebből a szempontból szeptember hót-ike, amikor megsemmisítette a volt monarchiával vas forgalom eltiltására vonatkozó rendelkezést. Ezt követte a politikai bizottság felálltása Budapesten, amely külön kereskedelmi és közgazdasági, különösen pénzügyi körök szolgálatkészsége révén sikerült a bizottságnak az első magyar olasz gazdasági érdekeltséget, a Magyar-Olasz Bankot létrehozni. Ezt követte kevés idő múva a magyar-olasz kereskedelmi kamara felállítása, amely rövid élete alatt is oly sok esetben adta bizonyítékát életre valóságának és praktikus munkásságának. A bizottság azután minden eszközt fölhasznált annak előmozdítására, hogy a két ország között a kapcsolat minél eredményesebben ékelődhessék egybe. Ezt a célt sikerült megközelítenie egyrészt az utazás megkönnyítésével, másrészt az áruszállítás egyszerűsítésével. Tisztában vagyok azzal, hogy a magyar kereskedelem egyik leghőbb óhaja jelenleg avámok könnyítése. Hogy azonban ebben az irányban jelenleg lehet-e bármely reményt is táplálni, olyan kérdőjel, amelyre választ adni meghaladja erőimet. Nem lehetetlen, hogy az ilyen intézkedéseknek is eljön az idejük, a fix terminust azonban senki nem ismerheti. Még azt sem merném mondani, hogy jelenleg valószínű lenne a vámok könnyítése. Hiszen az európai államok vámútjai az öszszes békeszerződések értelmében a ratifikálások után revízió alá kerülnek, miután az új alakulások bizonyos módosításokat tesznek szükségessé. Hogy azonban ez a ’körülmény' be fog-e következni, vagy a dolgok új alakulása más fordulatot ad majd a nemzetközi kereskedelem kialakulásának, '— bizonytalan s igy semmi pozitivet nem mondhatok. Mi részünkről minden alkalmat megragadunk, hogy a gazdasági kapcsolatot minél szorosabbra fonjuk Magyarországgal. Erre szolgál többek között a trieszti árurfiintavásár, vagy kiállítás, amelyet októberben rendezünk. Jól esik látnunk, hogy magyar körökben is nagy érdeklődéssel találkozik eza terv. Ezt az érdeklődést úgy akartuk honorálni, hogy Magyarország részére egy nagyobb kiterjedésű pavillont álított a rendezőség, amelyben a magyar ipar és kereskedelem majd bemutathatja nagy technikai felkészültségét és versenyképességét. A kiállításnak azért lehet nagy jelentőséget tulajdonítani, mert a háború alatt óriási arányokban fejlődő olasz ipar első nyilvános bemutatkozása ez s így a magyar kereskedők, akik a vásáron részt vesznek, kölcsönös kapcsolatot MKKOR.C’/I MAP?,A Csütörtök, szeptember 16 kereshetnek majd iparunkkal. Erős hitem, hogy a kiállítás kapcsolatot fog teremteni a magyar és olasz kereskedelem, valamint ipar között és ezt a kapcsolatot fejleszteni, erősíteni az utánunk következők kötelessége. A mi munkánk tulajdonképen itt már befejezést nyert. Mi csak az utat építettük. Járni most már azoknak kell rajta, akiknek szükségük van rá és azt hiszem, hogy az utat, amelyet mi sok meggyőződéses munkával, szeretettel építettünk, csak szilárdabbá fogja tenni ez azőszinte és igaz érzés, amely a két nemzetet a régmúltban oly közel hozta egymáshoz. Szabadoktatási bizottság a megyében és Miskolcon. (Saját tudósítónktól.) A m. kir. kultuszminiszter tudvalevőleg elrendelte, hogy minden törvényhatóság területén állítsanak fel egy, a felnőtteket oktató Szabadokatási Bizottságot. A Bizottság felállításának előzetes megbeszélésére a minisztériumból leutazott Miskolczra dr. Deptner Tibor kultuszminiszteri titkár, akinek el-nöklete alatt tegnap ebben az ügyben értekezlet volt Zsóry György alispánnál. Az értekezleten részt vettek az alispánon kivül: dr. Hodobay Sándor polgármesterhelyettes, Görgey László dr., vármegyei főjegyző, Nehéz János kir. tanfegyelő, Deésy Sándor segédtanfelügyelő. Az értekezleten dr. Deptner min. titkár tájékoztatta a megjelenteket a Szabadoktatási Bizottság céljáról és szervezetéről. A bizottság tudományos és művészi tárgyú felolvasásokkal oktatni és szórakoztatni akarja a közönséget. A bizottság tagjai lennének a vármegye és a város vezetői, az összes művelődési és kultúregyesületek kiküldöttei és a két törvényhatóság területéről az arra alkalmas vezető emberek. A Szabadoktatási Bizottság ügyvezető elnöke Neház János borsodvármegyei kit. tanfelügyelő. A bizottság titkárául Kiss Lajos menekült polgári iskolai tanárt nevezte ki a közoktatásügyi miniszter, akinek, hogy hatékonyabban tudja intézni a bizottság ügyeit, más beosztása nem is lesz. A Borsod-Miskolczi Szabadoktatási Bizottság tagjait legközelebb megválasztják, hogy minél előbb megkezdhesse közérdekű kulturmunkáját. Négy és fél nagyon sót kapott a város (Saját tudósítónktól.) A város hetek óta só nélkül áll. A város sokáig nem tudott ehhez a nélkülözhetetlen háztartási cikkhez jutni és újra kezdett dolgozni a sóuzsora. Megbízható helyről kapjuk az értesülést, hogy a városnak sikerült sóhoz jutni. — Csontha Dezső tanácsnoknak sikerült Budapesten négy és fél nagyon sót kieszközölni a város részére. A só már ma délelőtt meg is érkezett és azt hétfőtől e hó 20-tól kezdve árusítják blokkokra. A só ára kilónkint körülbelül 9 korona lesz. Az Erzsébet-fürdő ügye. (Saját tudósítónktól.) Talán Miskolcz az egyetlen város Csonka-Magyarországon, amelynek nincs fürdője. Van ugyan egy igen szép fürdőépületünk, be is van rendezve, már úgy, ahogy a háborús idők alatt megviselten is, de mégis van, ámbár olyan, mintha nem is lenne. Mert afürdő beszüntette üzemét s így, közegészségügyi szempontból abba a kínos helyzetbe jutott a város, hogy nincs nyilvános fürdője. A szénhiánynyal indokolja a vezetőség ezt, de akkor szabad legyen megkérdezni, miért van például állandóan nyitva Ujhely város fürdője, ahol pedig sokkal nehezebb szénhez jutni, mint Miskolczon. . . Közöltük tegnap, hogy végre már a városi tanács is foglalkozott a kérdéssel, ami nem csupán azért kötelessége, mert itt fontos közegészségügyi érdekről van szó, de azért is, mert ha netalán rideg üzleti spekulációról van itt szó, akkor a városnak — mely mint részvényes érdekeit a vállalatnál — nem szabad magát ilyenhez odaadni. A tegnapi tanácsi tárgyalás után dr. Hodobay Sándor h. polgármester felhívta a fürdő vezetőségét, hogy sürgősen hívja össze az igazgatóságot, mert a fürdő nyitvatartása közérdek és szükséges, hogy erről ott tanácskozzanak. A fürdő zárva tartásáról Tury József igazgató ezeket mondja: " Az igazgatóságnak esze ágá- ban sincs a fürdőt bezárni, ha a szükséges szénmennyiséget a szénbizottság nem csupán kiutalja, hanem le is szállíttatja a kőszénbányával. A tényállás ma a következő: júliusra kiutalt a szénbizottság a fürdőnek 8 waggon szenet, erre leszállított a bánya 3 waggonnal, augusztusra kiutaltak 4 waggonnal leszállítottak egy waggonnal, szeptemberre kiutaltak négy waggonnal, de ebből még semmit sem küldtek. Vagyis ma nincs mivel fűteni. Minden fölösleges kombináció helyett tehát, ha azt akarjuk, hogy fürdőnk legyen hetenként legalább két napon, ki kell erőszakolni heti három nagyon szenet a bányától a régi áron, vagyis legalább 3000 koronás árban, mert ha magasabb árban adják a szenet, nem marad más megoldás, mint gondoskodni valamely kimeríthetetlen (?) kasszáról, mely az aránytalanul felszökött szénárak mellett fedezetlenül maradó többletkiadásokat viselni fogja. Tehát nem nyerészkedésről, hanem ráfizetésről van itt szó csupán. A közönség ugyanis már rég nem látogathatja a fürdőt olyan számban a magas árak miatt, hogy a bevételek a kiadásokat fedezhetnék. A hatóságok azonban megtehetik, hogy kórháznak, fürdőnek megfelelő méltányos áron szenet rekviráljanak s emellett a szénbányavállalat sem fog tönkre menni, mert egyéb vállalatok eléggé kárpótolják a horribilis szénárakkal. Tárgyalások a város zsírellátásáról. (Saját tudósítónktól.) A városi közélelmezési bizottság tegnapdélután ülést tartott dr. Hodobay Sándor helyettes polgármester elnökletével, aki ismertette a városi sertéshizlalda helyzetét. Kifejtette, hogy a városnak döntenie kell arról, hogy a sertéshizlaldát megtartsa-e házi kezelésben és akkor újabb sovány sertéseket szerezzen be, ami hat milió korona kölcsön felvételét jelenti, vagy pedig a sertéshizlaldát valamely ajánlattevő részvénytársaságnak adja ki bérbe és így biztosítja a város hús- és zsirerlátását. Érkezett a városhoz olyan ajánat is, amely szerint egy érdekcsoport a hizlaldát teljesen megvenné, a városra és a közönségre azonban ez volna a legkevésbé előnyös megoldás. Az ajánlattevők hajlandók arra, hogy havonta 200 darab sertést adnak át a városnak a mindenkori árnál jóval olcsóbban. A bizottsági tagok egy része azt javasolta, hogy a város adja bérbe a hizlaldát és pedig figyelembe óhajtja venni azt a bérszerződési ajánlatot, amelyet a miskolczi mezőgazdasági részvénytársaság tett , amely a vasútnak 3000 sertését hizlalja a vasútra előnyös feltételek mellett. A bizottság tagjainak nagyobb része azonban erősen hangsúlyozta, hogy a sertéshizlaldát minden körülmények között házi kezelésben kel megtartani, annál is inkább, mert semmi más megoldás nem tudná kizárni azt, hogy a közönség terhére ne használná ki a sertéshizlaldát. A házi kezelés ellen szól az, hogy meg tudják-e szerezni a hatmilliós kölcsönt. , Megállapodtak abban, hogy a város megteszi a lépéseket a szükséges kölcsön megszerzésére és amennyiben az nem sikerülne, nyolc-tíz nap múltán újból összehívja a közélelmezési bizottságot újabb határozat hozására. Tőzsde. (Budapest) Előtőzsde. Az irányzat erős. A Délivasút emelkedik. Valuták: Lei 565, Márka 498— 500-492, Dollár 287-5, Napóleon 875-60, Rubel 318-14, Sokol 490, Korona dinár 950, Osztrák korona 91. Értékpapírok: Hazai Bank 1108, Agrár Bank 1025—35, Magyar Hitel 1725—18, Magyar-Olasz 495—500, Magyar Angol 910, Leszámítoló 775—70, Jelzálog 495, Osztrák Hitel 940, Felsőmagyarországi 3700, Sajgó 6530—6600, Rima 3420^30, Schlick 795, Guttmann 4550, Slavonia 3580, Délivasút 1410—28, Államvasút 3850— 900, Láng 885. (Zürich) Deviza megnyitás : Berlin 1100, Newyork 620, Milano 2650, Zágráb 525 (?),Prága 915, Budapest 221, Bukarest 1305. Hol lesz a Duna-bizottság székhelye ? (Paris) A Matin szerint Millerand tárgyalt Take Jonescuval a Dunabizottság székhelyéről.Take Jonescu változó székhelyet ajánlott és hír szerint Millerand elfogadhatónak tartja.