Miskolczi Napló, 1922. május (22. évfolyam, 99-122. szám)
1922-05-16 / 110. szám
2 Apponyi Albert gróf f Miskolcon. Programmbeszéd — zárórával. (Saját tudósítónktól.) Az Andrássy- Friedrich-párt holnap, kedden megismétli a legutóbb tartott népgyűlését. A miskolczi pártiroda vezetősége ez alkalomra a következő meghivót adta ki : , Az Andrássy-Friedrich-párt május 16-án, kedden délután 6 órakor a Korona nagytermében nagygyűlést tart. A gyűlésen megjelennek és beszélni fognak Apponyi Albert gróf, valamint az Andrássy- Friedrich-párt miskolczi képviselőjelöltjei, Windischgraetz Lajos herceg és Weiss Konrád dr.“ Amint a meghívóban is említik, a gyűlés pontosan 6 órakor kezdődik a Korona nagytermében és — amint értesülünk — pontosan háromnegyed óráig fog tartani. A rendőrség ugyanis csak azzal a feltétellel adott engedélyt a párt második nagygyűlésének megtartására, hogy ha nem fog tovább tartani, mint háromnegyed 8 óra. Ebben az időpontban tehát véget kell érnie a nagygyűlésnek. A rendőrség ugyanis a legpontosabban érvényt fog szerezni ennek a rendelkezésnek. A gyűlésen Apponyi Albert gróf is nagyobb beszédet mond a miskolczi Andrássy-Friedrich-párti jelöltek támogatására. A legnagyobb magyar államférfi a délután fél négy órakor érkező vonattal érkezik Miskolczra. Hodobay Sándor dr. helyettes polgármester intézkedésére a pályaudvaron diszkuntó fogja várni Apponyi Albert grófot s általában megtörténtek az előkészületek az ünnepélyes fogadtatásra, amint az Apponyi Albert grófot megilleti, akit különben Miskolcz is díszpolgárának nevezhet. Programmbeszédek az ónodi kerületben. (Saját tudósitónktól.) Kubik Gyula, az ónodi kerület egységespárti független jelöltje vasárnap több, az egykori mezőcsáti kerületihez tartozó kerületben tartott programmbeszédet. — így délelőtt Hejőpatosban, délben Nerinsbikiben és délután Hejőkösrtön és Tiszatarjamban ismertette azokat az elveket, amelyeknek szolgálatában a választási küzdelembe bocsátkozott, így követeli alkotmányos életünk helyreálltárát, a királyi jogok törvénybe iktatását, a népjogok biztosítását, a nemzeti demokráciát, törvények tiszteletének biztosítását a vallás-, lelkiismereti, gyülekezés és sajtószabadságot, a felekezeti békét és a választójognak törvényes rendezését, a legszélesebb néprétegekre kiterjestve a titkos szavazást. A gazdasági élet fellendülését a belső békétől várja. Melczer László kir. kamarás, a kerület egy rág.spárti független jelöltje ugyancsak tegnap tartotta meg programfelbeszélét Ónodon. A gyűlésen részt vett Mayer János felly.ívelésügy miniszter is, aki nagyobb beszédet mondott a hivatalos jelölt, támogatására. — Ügyvédi hir. Gyika Emil dr. kir. törv. birónyna dijaztatva 11 magát, kérte a miskolczi ügyvédi kamara tagjai közé való felvételét. Gyilka Emiil dr. az ügyvédi kamara szombat délután tartott választmányi ülésén tette le az esküt és Urak utca 16. szám alattmegkezdte ügyvédi gyakorlatát. MISKOLCZT NAPLÓ Kedd, 1922 május hó 16. A a. ipartestület kiegészítette elöljáróságát. (Saját tudósítónktól.) A Miskolczi Ipartestület vasárnap délelőtt tartotta harmincötödik évi közgyűlését Huska Vilmos elnöklete alatt. Az elnöki megnyitó után Veiter Gyula titkár felolvasta a nyúlt évről szóló jelentést, amely adósan összeátütött, pontos és áll. ...eu. Dbszalmolot nyújt a testület működéséről. Az évi jelentés ismertetése után az elnök részletesebb tájékoztatást adott arról a pontról, amely az önálló iparosok nyugdíjegyesületének felállításáról szól. A közgyűlés elfogadta az évi jelentést. Éppen így elfogadták a zárszámadást is, amely szerint a testület ez évi működése 360.000 korona költségelőirányzattal indult meg Ezt az összeget túlnyomó ív - ben 40—100 koronás, elenyésző részben 100—200 koronás és egészen kivételes esetekben — egyesek önként való vállalkozása után 200—1000 koronás tagdíjakban osztották fel a tagok között. A testület tulajdonát képező háromszázharminc négyszögölniui..o..füim ingatlan áruba bocsájtásához — az elnökség előterjesztésére — hozzájárult a közgyűlés, s Ezután a múlt évben lemondott tizíimegyennjatosagi rendes es tizelmet póttag, valamint a Jiar rom számvizsgám bizottsagi tag megvalasztására került a sor. ív közgyűlésén megjelent Vega Árpád úr. iparhatosagi biztos felzolalasa után — aki az alapszabályok idevágó pontjait magyarazt . CICt'ZJ 'cioJikUCZj VurexAdóst kértek a jelölő bizottság előterjesztése alapjain, miután a lemondást tudomásul vették, a következő tagoikat választotta meg a közgyűlés az elöljároságiba: Elöljárósági rendes tagok: Daraszsay Ferenc, Dulovits István, Blumberger Ignác, Jbütop Ignác, Dudás István, Bramborger Lipót, Szklenarnik József, Edelstein Jakab, Soós József, ifj. Stimm Lajos, Kázold Károly, Kluger Dávid, Nagy Gábor és Leftner Béla. Elöljárósági póttagok: Árnél Jakab, Székely Győző, Töltéssy Ferenc, Ádám Géza, Pokorny István, Soós Gusztáv, I.Li Lajos,Lőwy Jenő, Ivozma József, Csák István, Gulyás János és Soós Elemér. Számvizsgáló bizottsági tagok: Demeter László, Vőneky Mihály és Stern Miklós. Vőneky Mihály és Blau Zsigmond szólaltak fel ezután. Előbbi komoly munkára hívta fel az elöljáróság utánam megválasztott dagjait, utóbbi pedig a testület tagjai nevében fejezte ki elismerését és köszönetét a vezetőségnek ügybuzgó munkálkodásáért. Végh Árpád dr. iparhatósági biztos kért szót. Sajnálattal veszi tudomásul, hogy új tagokat válaszott az elöljáróságba a közgyűlés. A tizennégy elöljárósági rendes és tizenkét póttag lemondását — véleménye szerint — nem kellett volna elfogadni. Ezek a mandátumok képezték az utolsó szálat, amelyek a testületet a testvértömörüléssel, az Iparosok Nemzeti Szövetségével egybekapcsolták. Azzal, hogy a lemondásokat elfogadták, megszakadt az utolsó lánc is, amely a testületet a nemzeti szövetségiekkel összekötötte. Előre nem akart véleményt nyilvánítani, miután nem áll módjában az ipartestület autonómiáját megbolygatni, ám most sajnálkozását fejezi ki az elhibázott lépés fölött. Miután azonban ebben a pilanatban befejezett tényekkel állnak szemben a testület döntése folytán, nem tehet egyebet, mint üdvözli az elöljáróság újonan megválasztott tagjait. Gondos Sándor a testület tagjainak hangulatából megmagyarázza, miért ment keresztül olyan egyszerűséggel a lemondások elfogadása. A lemondottak legnagyobb része az ipartest is letűröket lekommunistáizta, állandóan dinanciált a testület vezetősége ellen s ilyen körülmények között érthető, ha a testület tagjai a lemondottakkal nem tudnak egy asztalnál amunkálkodni a közös ügy érdekében, miután ezt a közös ügyet a túlsó oldalon annyifrf-7TiTtai"Varázták. A közgyűlés ezután az elnök zárószavai után véget ért. A városi zeneiskola hangversenye. (Saját tudósítónktól.) Lányi Ernő és Szent-Gály Gyula idejében, a legnagyobb és legzajosabb sikerű zeneiskolai hangversenyeknek volt az a hangulata, melegsége, mint a Koller Ferenc rendezésében csütörtökön este végbement nagy zeneiskolai hangversenynek. Hasonló sikerű estje volt már a zeneiskolának, de közvetlenebb melegségű, nagyobb sikerű sohasem. A május Miskolczon már nem hangversenyszezon és mégis zsúfolásig megtelt a Korona nagyterme érdeklődő közönséggel. Nemcsak a földszinti és karzati ülőhelyek keltek el mind, de az állóhelyekre kiadott jegyek is elfogytak. A zeneiskolai hangverseny sikerét Udét egy „táblás ház" közönsége állapította meg és hordta szét, hogy öregbítse, növelje, terjessze a vidék legelső zeneiskolájának hírnevét. A műsor első részében Mozart Jupiter szimfóniáját adta elő a zeneiskolai zenekar, melyet erre az alkalomra a miskolczi 13. gyalogezred és a vasgyári zenekar fúvósaival egészítették ki. A monstre-zenekart Koller Ferencz igazgató vezényelte a hatalmas koncepciójú zenekari mű minden szépségének kihúzásával, minden részletre, minden nüanszra ügyelő dirigensi gondossággal, biztos, áttekintő, egybefogó tudással. A zenekar precíz, pontosan kidolgozott összjátéka semmi kívánni valót nem hagyott hátra. Miskolczy-Simon Jánosító Liszt Ferencz Es-dur versenyét adta elő frenetikus sikerrel. Hangulatot, Urai egyéniséget, sajátos egyéni felfogást visz bele előadásába. Nemcsak tökéletes technikai bravúrral oldotta meg nehéz feladatát, de Liszt Ferencz hatalmas művének az egész lelkét, minden költői szépségét kiforrott művészi tudása olyan precizitással adta vissza, hogy a közönség szűnni nem akaró tetszése ennek a beérkezett művészi talentumnak a megfelelő honorálásakép jelentkezett. Liszt Es-dur hangversenyének kíséretét, a szövevényes, száz meg százféle finomsággal átszőtt partitúrának minden szépségét a Koller Ferenc vezénylése alatt álló nagy zenekar látta el teljes, biztos sikerrel. Ennek a zenekarnak — ezen az estén — talán ez volt a legértékesebb teljesítménye. Hornyák Olga és F. Fehér Kató-Katonáné Zaláty Júlia tanárnő növendékei — Bellini Norma operájának duettjét énekelték el kifogástalan kidolgozású előadásban. Majd Szent-Gály Gyula vegyeskarra és zenekarra írt szerenádját és Hollóssy Kornél „Találkozás" című nőikar és zenekarra írt művét adta elő az elsőt vegyeskar, a másodikat a zeneiskolai énekkar Hollósy Kornél vezénylése mellett. Szent-Gály Gyula szerenádjának finom szépségeit akkora hatással adta elő a vegyeskar, hogy a közönség megismételtette a gyönyörű énekszámot. Rendkívüli hatása volt a dirigens Hollóssy Kornél Találkozás című szerzeményének is, amelynek egyénien sajátos hangszerelésű szépségét Hollóssy Kárnnél vezénylésében ritka bravúrra adta elő az énekkar. A hangverseny alkalmából teljes elismeréssel adózunk Koller Ferencz igazgatónak, aki a temérdek energiát igénylő sok fáradtsággal járó munkát feltéthező, az idegromtó, heteken keresztül megtartott próbák minden fárasztó munkáját vállaló odaadással készítette elő a hangverseny rendezését, melynek rendjévől sikere elsősorban az ő rendezésének köszönhető. A sikerben osztozkodnak vele lelkes munkatársai a zeneiskola művésztanárai, Miskolczi-Siimon Jánosnié zongoraművésznő és Hevlesy Kornél, az előnyösen ismert zeneszerző. A közönség és a növendékek az egész hangverseny ideje alatt meg-megújuló ünneplésben részesítették úgy őt, mint a zeneiskola kiváló művészgárdájának többi tagját. Miskolczi-Simon Jánosniét elihahnozták virágcsokrokkal. Koller Ferencz igazgatónak egy gyönyörű aranyozott lírával díszített babérkoszorút, Hollóssy Kornélnak pedig egy elefántcsontdirigálópálcát nyújtottak át a nagysikerű hangverseny emlékére. TŐZSDE. (Budapest. Zárlat, május 15.) Valuták Értékpapírok ■ (Budapest.) Terménytőzsdezárlat : A mai terménytőzsdén a forgalom, különösen kenyérmagvakban élénkebbnek mutatkozott. Különösen a budapesti árut keresték. A búza és a rozs tovább szilárdultak, míg a mellékcikkeket elhanyagolták. A budapesti malmok vásárlása folytán a búza- és a rozsüzlet határozottan megélénkült. Hivatalos árjegyzések : búza tiszavidéki 3475—3500, egyéb 3475—3500, rozs 2950—75, takarmányárpa 2450 — 2550, sörárpa 2550 —2650, zab 2420—60, tengeri 3075 —130, korpa 1600 —50. Liszt- és őrleménypiacon kötöttek korpát 1 vagonnal 1660 ab Budapest, 1 v. 1625 ab állomás. Napoleon 3025—55 Ang. font 3440—90 Dollár 773—83 Francia 7075—125 Márka 271-81 Lira 4050-4100 Csük. k. 740-7 80 Rubel 435—44 5 Lei 540—60 Sokol 1487—97 Korona- és frankolin 1095—115 Lengy. 1885—1945 Sváj fr. — Magyar Hitel 1940 Viktória 8525 Osztrák Hitel 645 Beocsini 7000 Angol-Magyar 740 Északmagyar 4000 Lessámitoló 870 Szászvári 5800 Magyar-Olasz 330 Újlaki 2900 Jelzálog 255 Urikányi 7800 Hazai Bank 575 Adria 12600 Salgó 9200 Atlantika 3600 Rima 4075 Ganz-Dannb. 45200 Államvasút 12900 Ganz Villám. 8400 Pesti Ház. E. 21800 Schlick 1185 Borsod-Mizk. 3880 Nasici 22200 Gisella 2600 Neuschloss 505 Hungária 2600 Miskolczi vill.— (Zürich.)Nyitás. Budapest : 67, (Zürich.) Zárlat. 1 Budapest 67 Milano 27475 Berlin 1825 Prága 1000 Holland 201-50 Zágráb 187-5 Newyork 520 Bécs 5-75 London 2317 Osztr. sebély. 587 Pilis 47625 Varsó 13 (Bécs.) Zárlat. Magyar korona 2. Kifizetések : Budapest 1270.