Miskolci Napló, 1926. január (26. évfolyam, 2-24. szám)

1926-01-19 / 13. szám

MISKOLCI N­A­P L­ft 3 Kedd, 1920 .január hó 1I. A franciák megünnepelték Jókait Paris, január 18. (A Miskolci Napló párisi mun­katársától.) Még­ élénken emléke­zetben él az a nagyszabású, irodal­mi ünnepély, melyet Petőfi szü­letésének centennáriuma alkalmá­ból a világ legelső egyeteme, a párisi Sorbonne rendezett é s most újabb magyar irodalmi ün­nepségről adhatunk számot. Az előkelő Champs-Élysées ne­gyed egyik kedvelt hangverseny­termében — 8. Rue Jean Goujon — gyűlt össze a párisi tudós és íróvilág kiválósága, hogy az itte­ni Magyar Diákszövetség meghí­vására részt vegyen a Jókai emlékünnepélyen. A tiszteletbeli elnökséget Korá­nyi báró követünkkel együtt Clinchant jelenlegi és Doub­et és Garbeiméi volt budapesti francia követek és Pekár Gyula vállalták. A védnökségben a leghíresebb francia írók, szenátorok, képvise­lők neveit olvassuk, kik személyes megjelenésükkel is emelték az ün­nepség fényét. Ott voltak: Ray­­nald szenátor, Tissayre képviselő, Eugene Balléro, G. Fougéres, Paul Hazard, a College de France nagy­szerű professzora, Paul Morand, A. Hubert Morand, L. Poker Bex­­hert írónő, Georges Lecomte, Au. Mercereau, P. Boyer, a keleti nyelvek főiskolájának igazgatója, Marcell Tinagre, Tommy Cecil műveinek fordítója, P. E. Régnier, kinek közismertek pompás Petőfi­­fordításai — és még sokan a pári­­s­i írók, újságírók köréből. A másnapi reggeli lapok a pénz­­hamisítási botrány dacára már tüntető melegséggel emlékeznek meg a Jókai-estélyről, melynek si­keréért Honti Ferencet, a Magyar Külügyi Társaság agilis titkárát illeti a legteljesebb elismerés. Az estélyen mindvégig Jéroane Thorand, ünnepelt francia író el­nökölt s bevezető előadásában v­isszaeml­é­k­ezv­e az Eötvös-kollégium­ban töltött tanársága idejére, kedves dolgokat mondott el Jókai­ról, az emberről s mint írót úgy aposztrofálta, mint a magyar gé­niusz teremtő erejének egyik örök­­életű megnyilatkozását. Hasonló szellemben tartotta meg előadását Jean-Mistier d'Auriol, volt magyarországi francia követ­­ségi attache, kinek a pesti egye­temi és egyes irodalmi társasá­gokban hallott előadásai ünnepei voltak a francia szellemnek és ékesszól­ásnak. Néhány jellemző vonással, találó színezéssel mutat­ja be nagy regényírónk élete so­rát s valósággal megeleveníti előt­tünk (­ 48—41)-iki mozgalmas idő­ket, melyekben teljes otthonosság­gal mozog Mistier, ismeri a kor szellemét, vezérlő-motívumait. — Megkapó élethűséggel bontakozik ki Jókai egyénisége és tisztán áll előttünk írói karaktere, amint a szellemes előadó hivatott kézzel rajzolja, meg az elkényeztetett, szégyenlős komáromi fim magas rá­törő pályafutását, regényírói nagyságát, káprázatosan gazdag fantáziáját, soha el nem fáradó meseszövését és látnoki erejét. Sze­rinte ilyeserejű regényíró művei­nek minden nemzet könyvtárában ott volna, a helye­s örök veszteség­nek, súlyos kárnak tartja, ho­gy Jókai művei néhány novelláján kívül nincsenek lefordítva fran­ciára. Szembeállítja Jókait Petőfivel s azt mondja Mistier — ki a Párisi külügyminisztérimi egyik főtiszt­­viselője —, hogy nemzetünk ne a pesszimista Petőfitől tanuljon, ha­nem állítsa magának példányké­pül Jókait, ki maga volt a megtestesült opti­mizmus és a fatalista kesergés helyett emelt fővel nézzünk a jövőbe. Nemcsak a magyar kolónia, ha­nem a nagy számmal egybegyűlt franciák is feszült figyelemmel és mély megilletődéssel hallgatták az ifju előadót, akinek két, mosta­nában megjelent regénye nagy feltűnést keltett itteni irodalmi körökben s máris szép jövőt jósol­nak neki, a volt budapesti egyete­mi előadónak. Védelmébe veszi Jókait a szi­gorú kritikussal szemben s bebizo­nyítja, hogy igenis miagy psziholo­­gus volt és nagy emberismerő, aki ,a női lékekbe bámula­tos éles­látással tudott belepillantani s alakjai egyáltalán mean oly túlzot­tak, mint aminőnek námiedy eszté­tikusok ítélik. Jókai sokat tanult Balzactól és Dumas pére-től — a személyiökin­ek és tárgyaiknak ,mi­nuciózus festését —­ és a francia esprit sokszor felragyog regényei­ben — de Mistier szerint .Jókus főként népies rajzaival tettei halhatatlanná nevét. Enemü művei — Sárga rózsa — a jellemzés, az írói intuíció, a nép­­szellemtől átitatott poézis csodá­latos szépségű s örökbecsű alkotá­sai. — Sokan azt vélik,­­hogy fő­ként francia hajtás, mások viszont a magyar hatást tartják irányító elemnek Jókai munkásságában. Mistier szerint az igazság a f­ö­­zépúton van. A francia hatás mel­lett is átsugáraik a­ magyar népies benyomások ,nagy tömege­s Mist­ier összehasonlítja, e két nép szel­lemét, melyet sok rokonvonás mel­­etst is kü­lön­bözőne­k tart- s nyoma­tékosam kiemeli a magyar m­ésplé­­sek­szépséglet. Két i­rigylésremléltó jellemvonása ragadja meg külö­nösen érdeklődését: a miéplélek tiszasága és keleti naivsága, meffly­­nek gyönyörű példájául hozza fel a megcsalt csikóst, ki lovának­­pa­naszolja el kedvese elrablását. Ezt a részt a Sárga rózsából J. Ri­ca­rd fordu­­lásában Maichaimy Well­in­­ a­z Odéon-szinház művész­nője mutatta be ,megkapó b­őadás­­bban. Költői motívumokban gazdag és telkesen szárnyasb­a vol­t a kiváló francia a­rónő, Lucie Deila­nie-Már­­drus Petőfit dicsőiítő verse, melyet a ,szerző személyesen adzkit elő. Mindih­árom francia előadót lelke­sen megtapsolták és tüntetőleg ülni. ■«.epeitek. A kitünően sikerült irodalmi es­télyt a magyar Podviinecz Elza cimbaloonművésznő Hunyadi nyi­tánya Erkel Permiétől, zajosan m­­eguj­rázott magyar népdalai és Antal Jenőnek és Harsányinak pompás Hu­bay-koncertje fejezte be. Tass Béla. Borsod vármegye törvényhatósága mai rendkívüli közgyűlésében bizalmáról biztosította a miniszterelnököt a frank­hamisítás ügyében tanúsított erélyes eljárásáért Bottlik József nemzetgyűlési képviselő indítványát fedéssel fogadta el a közgyűlés Miskolc, január 18. (A Miskolci Napló munkatársá­tól.) Borsod, Gömör és Kishont közigazgatásilag egyelőre egyesí­tett vármegyék közigazgatási bi­zottsága ma délelőtt a vármegye­­háza nagytermében rendkívüli közgyűlést tartott. A rendkívüli közgyűlésen a tör­vényhatósági bizottsági tagok mondhatni teljes számmal megje­lentek. A közgyűlés egyetlen tár­gyaként a kiszolgált vármegyei tisztviselők nyugdíjazása kérdésé­ben az állandó választmánynak a közgyűlés elé terjesztett határoza­ta volt feltüntetve, a már zavaros politikai viszonyok miatt azonban a napirend előtti felszólalásban Bottlik József nemzetgyűlési kép­viselő, törvényhatósági bizottsági tag alkalmat talált arra, hogy a frankhamisítással kapcsolat­ban Borsod vármegye állás­pontját leszögezzék. A rendkívüli közgyűlést Surdos Béla dr. főispán nyitotta meg, aki néhány szóval ismertette a­z állan­dó választmány határozatát, beje­lentve a közgyűlésnek, hogy Bott­lik József törvényhatósági bizott­sági tag napirend előtti felszóla­lást kíván tenni. Bottlik József törvényhatósági bizottsági tag a mai rendkívüli politikai helyzetre való hivatko­zással indokolta meg napirend előtti felszólalását. — Amíg a nemzet verejtékezve dolgozik, hogy a romokból új ha­zát építsen a nemzet — kezdte be­szédét Bottlik József —, addig egyes kalandorok pénzhamisítás­­sal szennyezik be a­ nemzet becsü­letét. A pénzhamisítás a legközön­ségesebb bűncselekmény, mert ár­tatlanokat károsít meg és tesz tönkre. A jelen esetben azonban, akik ezt a közönséges bűncselek­ményt elkövették, a haza nevét tartják maguk elé védő pajzsul. Hazafiságból lehet embert öl­ni, de váltót hamisítani és ha­mis pénzt nyomni — nem.____ Aki meghibbant elmével téves eszmék szolgálatába szegődött, vállalja annak ódiumát és ne ránt­sa a saját hazáját sárba rongyos magánérdekének megóvása végett. A frankhamisítás közönséges bűn­cselekmény volt, akár magánér­dekből, akár politikai ambíciók kielégítése végett is követték azt el. Ez a nemzet elvérzetten le­törve áll ma a­ nyugat népei előtt és ha semmije sem maradt is meg, de becsülete még mindig ma­kulátlan tudott maradni az egész világ előtt. — Aki ezt a makulátlan becsü­letet kockára teszi, megérdemli a legkegyetlenebb büntetést is. Akik ezt a bűnt elkövették, lakóijának érte, akár hercegek, akár magas közfunk­kcionáriusok, állami tiszt­viselők is azok.­­ Szerencséje az országnak, hogy a gondviselés mindig ad egy olyan providenciális állam­férfiút, mint Bethlen, aki személyi váloga­tás nélkül meg meri tisztítani ezt az országot a bűnösöktől és ezzel be tudja bizonyítani, hogy sem az országnak, sem a kormányzatnak az egész ügyhöz semmi köze. Végtelen szomorúsággal álla­pítható meg, hogy amikor a­ nem­zet vezetői azon dolgoznak, hogy ennek a szomorú ügynek a hatását csökkentsék, egyes destruktív ele­mek ezt is Bethlen támadására akarják felhasználni. Felhívom a törvényhatósági bizottságot, hogy az ország miniszterelnökét, Bethlen István grófot támo­gassuk abban a törekvésében, amellyel a nacionalizmust meg akarja védeni. Aki pedig a kormány nemzetvédő politikája ellen szót akar emelni, azt vissza kell parancsolni oda, ahová való.­­ Javaslom, hogy a törvényha­tósági bizottság teljes bizalmáról biztosítsa. • Bethlen miniszterelnö­köt és a frankhamisítás kérdésé­ben a miniszterelnökhöz intézendő szögezze le álláspont­feliratban­ját. Majd a következő határozati ja­vaslatot olvasta fel Bottlik József: „Borsod, Gömör és Kishont­­vármegyék törvényhatósági bi­zottsága teljes bizalommal ü­d­­vözlik Nagy méltóságodat abból az alkalomból, hogy a nemzet ■jóhir nevét kockáztató frank­­honn­isítók bűncselekményével szemben a törvény szigorával és személyes válogatás nélkül teljes er­éll­y­el jár el. Egyben felháborodással ítéljük et egyes politikai csoportok és haza­fiat­­l­an sajtóorgánumok azon tö­rek­vését, hogy a kalandorok bűn­cselekményét a nacionális irány­zat és Nagy méltóságod kor­­mányzata ellen kihasználják, mert Nagy méltóságodban látjuk azt a Gondviselés adta férfiút, aki egyedit képes hazánk fó ú­­ton haladó biztosítani“. A határozati javaslatot a tör­vényhatósági bizottság nagy lelke­sedéssel megtapsolta. Majd Guldenfinger József tör­vényhatósági bizottsági tag szó­lalt fel, aki felszólalásában elítéli a sajtó egy részének ebben a kér­désben elfoglalt állásfoglalását és kéri a határozati javaslatnak ilyen irányban való módosítását. A közgyűlés így határozott. Sokros Béla dr. főispán ezután határozatilag kimondja, hogy a kormányelnököt a­ törvényhatóság á­l­lásf­ogl­alá­sáról táviratilag érte­sítik, egyhangú lelke­ fejlődését tartósan Csak 16 éven felülieknek ma és holnap az Urániában bánatos utca Hugo Beitauer regénye 9 fejezetben. — Főszereplők: Eszter­­házy Ágnes, Asta Nielsen, Greta Garbo és Werner Krauss Gyermekgzvetterek legolcsóbban Salgónál Miután a köztisztviselők arcképes iga­zolványaihoz szükséges fényképek ké­szítését befejeztem, ismét módomban áll mindennemű mű­vészi kivitelű fényképfelvételeket a legolcsóbb árban eszközölni. Jelmezes-, báb­-, csoport-, családi ás gyermekfelvételek a leggondosabb és legizlésesebb kivitelben készülnek. A műterem nyitva van reggel 8 tól este 9 ig. Felvételek meghívásra háznál is eszközöltetnek. Rosenblatt E. Miskolc, Széchenyi utca 119 (Royal villamosmegállónál)

Next