Reggeli Hirlap, 1918. október (27. évfolyam, 223-249. szám)
1918-10-01 / 223. szám
Tejtermelők figyelmébe Minden liter tej után fél kiló korpát kapnak Dr. Nagy Ferenc államtitkár felhívása Miskolcz, szept. 30. Nagy Ferenc dr. államtitkár a napokban egy régen várt és mindenki által szívesen látott rendeletet bocsátott ki a törvényhatóságokhoz. A rendelet azokról a kedvezményekről szól, melyet a kormány a közfogyasztást ellátó tejgazdaságok részére helyez kilátásba. Az államtitkár kötelességévé teszi az alsófokú közigazgatási hatóságoknak, — főszolgabíráknak, polgármestereknek — hogy a tejtermelők szerződésszerű tejszállítmányéról pontos jegyzéket vezessenek s azt minden hónap 5-éig együttes kimutatásban terjesszék fel hozzá. A jegyzékben fel kell tüntetni a tejtermelő nevét, lakhelyét és vasúti állomását és az előző hónapban közfogyasztásra bocsátott tej pontos mennyiségét a literekben. A kiutalandó korpa mennyiségét a jövőben a szállított tej mennyisége után fogják megállapítani. A korpaközpont — a tejtermelők kívánságára — a kiutalt korpa helyett ugyanolyan haenynyiségű répaszeletet, vagy felememnyiségű olajpogácsát is kiutalhat. Az első korpa kiutalását az augusztus hóban leszállított és hatóságilag igazolt tej mennyiségének arányában három hónapra előre fogják eszközölni. Minden közfogyasztásra szállított tej literi© után egy fél kilogramm korpát kapnak a termelők. Mindennemű csomagoló papírok kis- és nagy mennyiségben kaphatók Schvarcz Soma papi*kereskedésében (Bankpalota) Telefonszém 328 | PESTI HÍRLAP | " jubiláris" naptára § szenzációja lesz a ^könyvpiacnak. & 11 ^’Ingyen kapja mindenki, aki a . .Pesti Hírlapra mostantól kezdve 2 |||negyede évre előfizet a miskolczi ° ^ Újság terjesztőben 2 (Ezéch *u /i-utca 15. Telefon- Sia-j... 6—64.) Az előfizetőknek 2 fa lapokat a vonat beérkezése ^ijután“AZONNAL házhoz kézbe- 2 sitteti az UJSÁGTERJESZTŐ. ~ W ■**•* svr-*****Qm f wwim w I I I — Mielőtt bevezetteti a villany világítást, okvetlen, saját érdekében kérje a Felsőmagyarországi Villanyszerelő Vállalati áranlatát. Széchenyi-trfzft 9. SSCaCiHLi HSKLA« Ketild, 1918 október hó 1. A spanyol beteg Miskolcz Kidőltek az orvosok — Nem lehet megfékezni a betegség terjedését - Veszélyben a telefonszolgálat - Be4®»6*« gömöri állomáson - A tiszai pályaudvar műhelyeiből 600-an hiányzanak naponta - A betegsegélyző tízszer annyi beteget kezel mint normális időben Miskolcz, szept. 30. Pár hónappal ezelőtt, mikor a spanyol betegségnek nevezett járvány felütötte fejét Magyarországon, optimista, szobatudós professzorok dajkameseként röpítettek a köztudatba, hogy nem kell félni, miért a spanyolbetegség..e,a kis lázzal járó, de máskülönben ártatlan betegség. — Olyan jószínben tüntették fel az ismeretlen járványt, hogy _ bizonyisten — kedvet kapott rá az ember. Azonban szeptember első biceg napjaiban dühöngeni kezdett az egyáltalán nem veszedelmes _!í£g'T?’ hogy naponta 1015 áldozata lett. Félni, rettenni, óvakodni kezdtek tőle az emberek mert sejtették, hogy az esetük forog veszedelemben. És a hatóságok az egész országban csak akkor vették észre a járván v veszedelmes, pusztító ered' tet, mikor már nem lehetett tagadni, dajkamesékkel elkergetn a járványt. Ma már naponta több, mint tíz áldozata van a spanyoljjárványnak, mely alapos pusztítást vitt régihez a városban. Az orvosok tehetetlenül állnak az epidémiával szemben, mely ellen azonban a nagy clfer,miatt nincs , nem is lehet védekezés, s ellene csak az óvatos szeparálás, a tömegek kerülése az nevetion . Nem áltathatjuk többé magunkat S: a Regnek ilyen tévne az oka, hogy ma már nincsen ház, melybe fel nem ütötte mindi- \ Wát- Nyíltan megmondjuk, Miskolcz spanyolbetes minde^ zuga?’ Hogy Miskolczon a spanyolhe h® *?**■**. C.: a varosban. Az eredménynek elszomorító szenzációi vannak. Kidőlnek az orvosok. ,, A t^'vány nagy tömegben való fellepese természetesen első feladat,aZ °rV0S0kra volt nehéz Az orvosokra soha ilyen nagy gond nem nehezedett." Percnyi szabadidejük nincsen, alig lehet hozzájuk jutni, állandóan főeteseik közt vannak. A 60 ezer lakosn Miskolczot összesen 38 orvos gyógyítja, kik közé beleszámítottuk azt a nyolc, katonaorvost is, akik polgári betegeket gyógykezelnek. Nem nagyzolunk, legalább 3—4000 spanyolbeteg van Miskolczon. Tessék kiszámítani, hány esik egy orvosra ezekből. Egy-egy orvosra 150— 200 spanyolbetegt' ffyóspuk czoló ,se vár. Ha még ehhez hozzá számitunk a más betegségben szenvedőket is, meg fogjuk érteni, hogy nagy és emberfeletti megerőltetés miatt az orvosok kidülnek. És ami leginkább megnehezíti az orvosok dolgát és elviselhetetlenebbé teszi a hivatásuk gyakorlását, az a kocsihiány. Az orvosok se éjjel, se nappal egyetlen órájában sem kapnak kocsit sohasem. A bérkocsik állomásai* —» *nés ha lenenigen* is egy- egy árva kocsi — aa is eszeveszetten hajt tovább, lül közeledni látja valamelyik orvos alakját. És igy’ a távolságot nem győzik idővel az orvsok. Egyik órában a huszárkaszárnya mellé, a legsötétebb Szelesre kell menniük, a másik percben már a Győri-kapuba. Az emberfeletti agyonhajszoltság miatt estére alig állnak a lábukon és nem lehet csodálni, — se meglbotránkozni rajta —, ha a fizikailag teljesen összetört és kimerült orvos az esti vagy az éjjeli órákban egyáltalán nem hajlandó újabb hívások esetén újabb távgyaloglásra indulni a város különböző részeibe. Itt csak egy segítség lehetséges: ha a város, a hatóság maga veszi kezesbe a kérdés megoldásának ügyét és gondoskodik róla, hogy a város lakosságának egészségügyi szolgálatát ellátó harminc orvos számára a nap minden órájában vagy bérkocsi vagy hatósági fogat álljon rendelkezésére. Mert ellenkező esetben csődöt mond az egészségügyi szolgálat. — Ezen kívül a környékbeli falvakba is gyakran kihívják miket. Egy-egy ilyen azért van eset rá, hogy 6—800 kormát is szívesen megfizet a gazdag páciens, ha egyáltalán orvoshoz jut. Az orvoshiány soha jobban nem éreztette hatását, mint most nek a munkáját 57 ember végzi- A közönség nem tudja, hogy*, milyen nehézségek árán tudják csak fentartani a fokozott forgalom mellett az üzemet. A postán csőd előtt áll a forgalom, ha ezek az állapotok soká tartamiak. Bejelentsék-e a betegséget? A tiszti főorvos megpendítette az eszmét, hogy tegyék a spanyolbetegség bejelentését kötelezővé. Ezt az eszmét a többi orvosok is magukévá tették, mert úgy áttekinthető képet lehetne nyerni a spanyol betegség terjedésének arányairól. Azonban ennek a bejelentési kötelezettségnek is meg lesz a maga hátránya, ugyanis a különben is elfoglalt orvosra felesleges és nehéz munkát ró majd, ami azonban a betegséget sem nem enyhíti, sem terjedését meg nem akadályozza. Nem sokáig telefonálhatunk. A spanyol betegség nem kímélte a telefonközpontot sem. Az ott szolgálattevő kezelőnők felét ágyba döntötte, összesen négy kezelőnő működik még, addig, míg ők isbetegek nem lesznek. Normális alapotok között nyolcan látták el a telefonközpontot most négyen spanyolbetegek. Az pedig képtelen állapot, hogy a másik négy — még dolgozni bíró — telefonos kisasszony lássa el éjjel-nappal a szolgálatot. Beszélgettünk egy telefonos kisaszszonynyal, ki ma egész éjjel szolgálatban volt és megszakítás nélkül továbbra is fenn kellett maradnia, mert különben a telefonszolgálat fennakadt volna. Szerbák Géza felügyelő, postafőnök, munkatársunknak a következőket mondotta a spanyolbetegségnek a postaforgalomra való kihatásairól: —« A tisztviselőnők közül 18-an *p®*trolket«gais en i*tf 7# «dwr Betegek a gömöri állomáson. Például kiváncsiak voltunk arra is, hogy milyenek az állapotok a gömöri pályaudvaron. Pontos értesüléseink szerint több, mint a negyedrésze beteg a vasúti tisztviselőknek, 230 ember közül 50-en spanyol betagcégben vannak. Sokkal rosszabbak az állapotok a tiszai pályaudvaron, hol csak a műhelyekben naponta 1000 munkás hiányzik a spanyolbetegség miatt. Dr. Egri Miksa szerint 1500 spanyolbeteg van a munkások családtagjai között. Tehát több, mint 2000-en spanyol betegek a vasutasok közül, amibe nem számítottuk bele azt a kb. 1000—1200, nem Miskolczon lakó vasutast, akiket azonban szintén miskolczi orvosok gyógykezelnek. Képtelenségnek tűnik fel, elgondolni azt,hogy két orvos, — dr. Egri és dr. Lutzer — hogyan bírnak gyógykezelni ennyi beteget. Sajnos, meg kell állapítanunk, hogy ezt nem is bírják megtenni, mert hiszen ennyi beteget nem csak, hogy gyógyítani, hanem csak meglátogatni is képtelenség. Példának hozzuk le az egyik jó hírnevű orvosunk esetét, ki úgy oldja meg e gordinsi csomót, hogy naponta csak 15— 20 betegjét látogatja meg, mert máskülönben nem lenne képes ■dolgozni. Így azonban nem is kell magyaráznunk, egy beteget hetenként csak egyszer látogathat meg. Munkatorlódás a betegsegélyzőben. És végül a Munkásbiztosítóról kell innunk. Ez az intézmény hiszeizmográfja az állapotoknak. Nagyszerű fogalmat alkothatunk az itt uralkodó állapotok kapcsán az egész város egészségi állapotáról. Az utóbbihetek alatt a betegségét aző forgalom hatalmas arányokban növekedett. Az orvosok nem bírják a rájuk nehezed® munkát elvégezni. A betegek száma a normális időhöz hasonlítva, a tízszeresére emelkedett. Számokban nem fejezhetjük ki eléggé ezt az arányt, mindenesetre eléggé illusztrálja az is, hogy hétköznap 1000—1200, szombatonként 2400—3000 korona táppénzt fizet ki a betegségét űző pénztára. (Solt.) Spicli viz ?uder Parfüm valamint egyéb pipere cikkek legolcsóbban kaphatók Gaál griffol s áruház úri divat, egyenruházati üzletében Jiftiakolcz, Széchenyi u. 88. Telefon 3—40.