Reggeli Hirlap, 1923. november (32. évfolyam, 248-272. szám)
1923-11-01 / 248. szám
Előfizetési árak helyben és vidéken : Negyed évre — — — — —20000*— K Egy hónapra 7000*— K Szerkesztőségi Miskolc*, Városház tér 22. szám A szerkesztőség telefonszámai: 498. 616 Kiadóhivatal: Széchenyi utca 15. Telefonsz. 664 Lássunk tisztán ! A közérdeklődés központjában már hetek óta lobogó lánggal ég a külföldi kölcsön kérdése. Bethlen miniszterelnök egy hónapig tartózkodott Genfben, hogy megépítse azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a kisántánt hozzájárulna a magyar nemzeti vagyonnak, mint zálognak föloldásához a kölcsön javára. És amikor hazajött a miniszterelnök, ő maga is, hívei is nagy buzgalommal elhintették a magyar közvéleményben, hogy Genfben a cseh külügyminiszterrel olyan elvi megállapodásokat sikerült kötni, amelyek alapján lehet remélni, hogy a kivánva-kivárt kölcsönhöz hozzá fogunk jutni s ezzel megkezdhessük az annyira sóvárgott anyagi konszolidálódás munkáját. Jött azonban a fajvédő ellenzéki oppozició, amely azt mondotta: nemcsak hogy nem fogadja el Bethlen belső politikájában történt úgynevezett liberális színezetet, de nem fogadja el a külpolitikában tanúyítandó magatartását sem a kormányzatnak, mert a Genfben kötött megállapodás bizonyos, a belügyeinkbe való beavatkozást is biztosított volna Beneséknek. Ezzel a váddal, mert annak kell tartanunk, rénzben foglalkozott behatóbban a miniszterelnök. Legélesebben pedig a nemzetgyűlés keddi ülésén, amikor radikálisan és félre nem érthetően perfid inszinuációnak bélyegezte azt a véleményét a fajvédőknek, hogy ilyen súlyos, belső ügyeinkbe avatkozó föltételekbe Genfben belement volna, vagy belemenne. De talán ugyanakkor a prágai parlamentben is foglalkoztak a sinaiai kisántántkonferenciával, illetőleg Bethlen és Benes genfi tárgyalásaival. Maga a cseh külügyminiszter ismertette ezeket a tárgyalásokat és beszédében többek között a következőket mondotta: „Magyarország rekonstrukciója ügyében elvi okokból határozták el, hogy Magyarországon segítünk. Nem akarjuk megaláztatását, mi tisztes-séges és lojális kiegyezést akarunk a múlttal s a jövőre tisztességes kölcsönös eljárást biztosítunk. Hangsúlyozzuk ezúttal, anélkül, hogy Magyarország belügyeibe avatkoznánk, hogy Magyarországon meg kell érteni, hogy a szomszédokhoz való jó viszonyt azzal lehet biztosítani, ha otthon a demokratikus ellenzéket is érvényesülni engedik, különösen az emigránst is. Ha mi erre figyelmeztetünk, úgy ez csak a köztünk és Magyarország közötti végleges jó viszony érdekében történik. A Bethlengreife Genfben folytatott tárgyalások bizonyos reményt nyújtanak. Reánk nézve, valamint a többi nemzetközi világra nagy csalódást jelentene és nem szolgálná Magyarország érdekét, ha kitűnnék, hogy ez az új magyar politika nem eléggé őszinte és igaz, vagy hogy a magyar belviszonyok ennek végrehajtását nem engedik meg. Ennek bizonyára nagy következményei volnának, mindenekelőtt Magyarországra. “ Biony, ez az édes bonbon, amit a belügyekbe való avatkozásról hívei szájába adott a miniszterelnök, talán megecetesedik, mert Benesnek ez a nyilatkozata, noha nem mondja meg nyiltan, hogy a mai kormányzati irányzat megváltozását kívánja és noha sok mindenféle föltevés számára nyitott kaput hagy, egyáltalában nem fedi viszont Bethlen ama kijelentését, hogy mindenféle béke beavatkozás ki van zárva. Mert hát, ugyan minek nevezzük ezt a jóviszonyra, a lojális kiegyezésre vonatkozó diplomáciai körülírást? De hiszen Benes beszéde után a kormányhoz közelálló körök is azt mondják, hogy már maga ez a beszéd is belügyelntebe való avatkozás és ha efféle kérdéseket felhozott volna Banes Genfben, akkor Bethlen nem folytatta volna vele a tárgyalásokat. Most aztán csakugyan nem tudja a közvélemény, hogyan igazodjon el ebben a genfi kérdésben. Már akkor, amidőn a miniszterelnök Radványba ment pihenni, a cseh kormány egyik félhivatalosa, a Venkov, a fajvédők nagy örömére, olyasmiket irt, hogy bizony belső átalakulásokra vállalkozott a magyar miniszterelnök és ma ugyanez csendül ki Banes beszédéből. Hát elvégre is, elég volt már ebben a kérdésben is a titkolódzás. Senkinek sincsen jogában a nemzet súlyos érdekeivel szemben megalázó feltételeket kötni, de senki sem vindikálhatja magának azt a jogot, még a kormány, a miniszterelnök sem, hogy a Benes féle nyilatkozat fölött puszta sajnálkozását fejezze ki, mert az belügyünkbe avatkozik. Mert ez nem elég és ezzel a dolgok megismerése még nagyon hiányos. Nem csak a kormánynak van joga tudni, hogy mi történt hát Genfben, hogyan szólnak tehát a megállapodások, de szükséges, hogy megtudja az ország, megtudja a közvélemény, mégpedig a nemzetgyűlés útján. Mondja (A Reggeli Hírlap budapesti szerkesztősége jelenti telefonon.) Kedden a késő éjjeli órákban érkezett meg Benes cseh külügyminiszternek a prágai parlamentben elmondott expozéja, amelyben Magyarországgal és a magyar kölcsönnel is foglalkozott. Beszéde magyar politikai körökben általános feltűnést keltett és mindenütt várták, hogy mi a magyar kormány álláspontja a Brnes beszédével kapcsolatban. Most közöljük újból Benes beszédének fontosabb részeit és hozzákapcsolják ahhoz Bethlen miniszterelnök válaszát. Benes nyilatkozata a magyar kölcsönről. Benes beszédében többek között a következőket mondotta: — Mi a Magyarországgal való őszinte és tisztességes viszony mellett vagynnk. Szomszédok vagyunk, akik jelentékeny mértékben egymásra vagyunk utalva. Mindennek azonban előföltétele az, hogy Magyarország végleg elhagyja eddigi politikai elveit és rendszereit és szomszédaival szemben a békeszerződés és valamennyi egyéb kötelezettség lojális teljesítésének álláspontjára helyezkedik, valamint az, hogy a lojalitás és a korrektség elvétől vezettesse magát. Hangsúlyozom anélkül, hogy Magyarország belpolitikai ügyeibe akarnék beavatkozni, hogy Magyarországon meg kell érteni, hogy a szomszédi jó viszonyt azzal lehet biztosítani, ha otthon a demokratikus ellenzéket is érvényesülni engedik, különösen az emigrációt is. A Bethlennel Genfben folytatott tárgyalások erre bizonyos reményt nyújtanak. Ránk nézve, valamint a nemzetközi világra nézve nagy csalódást keltene és nem szolgálná Magyarország érdekeit ha kitűnne, hogy ez az új magyar politika nem őszinte és nem igaz, vagy hogy a magyar helyi viszonyok ennek végrehajtását nem engedik meg. Ennek bizonyára nagy következményei volnának mindenekelőtt Magyarországra nézve. A magyar miniszterelnök válasza Benes kijelentéseire Bethlen miniszterelnök a következőiben válaszolt: — Benes külügyminiszter úr beszámolójából elégtétellel állapítom meg, hogy újólag szükségesnek tartotta hangsúlyozni azt, hogy a kisgalánt a rekonstrukció és együttműködés politikáját óhajtja Magyarországgal szemben. Az erre való törekvés jelett genfi tárgyalásaink folyamán magamnak is alkalmam volt tapasztalni. Kifejezésre jutott ez a törekvés a magyar kölcsönre vonatkozó azokban a megállapodásokban is, amelyeket közvetlenül visszajövetelem után és azóta is többször ismertettem-es hát a sürgősen összehívandó nemzetgyűlés előtt a miniszterelnök, milyen feltételekben állapodott meg, mert ettől a felvilágosítástól nagyon sok függ. Ezek a kérdések az ország gazdasági életével, a pénzügyi és gazdasági rekonstrukció lehetőségével, vagy bajainknövekedésével súlyosan össze vannak nőve és választ kell kapnia a nemzetnek ezek után arról is, számíthat e még a külföldi kölcsön kedvező elintézésére, igen, vagy nem? A prágai nyilatkozattal és a magyar miniszterelnöknek arra adott véleményével a helyzet mindenesetre súlyosbodott. Lehet e reparálni, lehet-e könnyíteni rajta, ez már mind a nemzetgyűlés elé tartozó kérdés volna, ha a kormány nem napoltatta volna el ismét. Így,csupán a fantázia az, amely ebben a szomorú országban ilyen óriási fontosságú kérdésekben szabadon száguldozhat és kedvére kiélheti magát. Ezek voltak azok a pontok, amelyekre vonatkozólag, mint Benes úr is kijelentette, tényleg megegyeznünk sikerült. Közismert tény, hogy a további megállapodásokat, kapcsolatosan a népszövetségi és jóvátételi bizottság kiküldötteinek itteni tárgyalásával, fogjuk a többi államokkal egyetértőleg kidőlózni. Teljesen egyetértek továbbá Benes külügyminiszternek azzal a megállapításával, hogy az egymázra utalt szomszédok politikáját kell, hogy a lojalitás és a korrektség elve vezesse, természetesen teljes kölcsönösség alapján. Sajnálattal látom azonban, hogy Benes külügyminiszter, habár újólag hangsúlyozza, hogy nem akar Magyarorzág belügyeibe avatkozni, amit különben is kénytelen volnék a legerélyesebben visszautasítani, mégis szükségesnek tartotta a magyar belpolitikát, nevezetesen belpolitikai pártkérdéseket érinteni. — Nem óhajtok ezúttal polémiába bocsátkozni, csak az úgynevezett emigráció kérdésére nézve, s amelyet Bauer külügyminiszter úr beszédében fölemlít. Utalnom kell e tárgyban már számta-lanszor kifejezésre juttatott álláspontomra, mely szerint az a kérdés kérdés, hogy az egyes, úgynevezett emigránsok, a magyar törvényekkel összeütközésbe kerültek-e vagy sem, tehát az is, hogy büntetés nélkül hazatérhetnek e vagy sem, minden egyes esetben az illetékes magyar bíróság által döntendő el. Van-e beavatkozás a magyar ügyekbe ? Az első kérdés, amit tisztázni kell, hogy beavatkozás e Benes cseh külügyminiszter nyilatkozata Magyarország belügyeibe ? A magyar miniszterelnök úr által adott válasz szerint nincsen szó beavatkozásról. A magyar miniszterelnök ugyanis kijelentette, hogy kénytelen volna erélyesen visszautasítani, ha Banes be akarna avatkozni Magyarország belpolitikai ügyeibe. Miután azonban ilyen visszautasítás a miniszterelnök által adott válaszban nem foglaltatik, nyilvánvaló, hogy Benes részéről ilyen beavatkozás nem történt. Az, hogy a belpolitikát, nevezetesen belpoltikai pártkérdéseket érintett Benes, az nem beavatkozás, mert az egyik állam kormánya beszélhet és foglalkozhat a másik állam ügyeivel úgyis, hogy nem lép fel követelésekkel. Igazat kell adnunk Bethlennek, mert Benes nemcsak hangsúlyozta, hogy nem akar beavatkozni, de nem is említette, hogy a kölcsön ellenében a demokrácia érvényrejutása volna a követelése. Benes külügyminiszter szándékosan előfeltételről szólt, ami azt jelenti, hogy a kölcsön ügyében bizonyos helyzettől teszi függővé magatartását, amely helyzet megteremtése Magyarország Benes szerint a külföldi kölcsön előfeltétele a a demokrácia Magyarországon BORSOD MISKOLCI MÚZEUM Lipnak mai taxéma 10 aldol