Reggeli Hirlap, 1924. augusztus (33. évfolyam, 175-199. szám)
1924-08-01 / 175. szám
XXXIII. évfolyam, 175 sz., Miskolc, 1924 augusztus hó 1. péntek A munka joga A közelmúlt egyik legrettenetesebb emléke, azelesettek listája, más formában ugyan, de ismét feltámadt. Elesett emberek hosszú névsorával van tele a napi sajtó. B-listára tett tisztviselők, elbocsátott magánalkalmazottak, kenyér nélkül maradt munkások, ezek ma a mindennapi élet döbbenetes szenzációi. És gyűlik, szaporodik nap-nap után, óráról-órára a gazdaságilag elesettek hosszú listája. A mindenható állam pedig tehetetlenül, ölbe tett kezekkel ült. Törvényjavaslatokat gyúrpakfurnak és faragnak és eközben százezrek jaja hangzik őrjítő fájdalommal. Ankéteznek, mialatt a lista egyre nő, dagad és mintegy véghetetlen óceán önti el a még megmaradt oázisokat is. Jönnek a közmunkák? Eddig csak ígéreteket kaptunk. Az állam mereven védelmezi a reakciós doktrínákat, amelyek tagadásba veszik Louis Blanc elméletét, a „droit au travail“-t, a munkához való jogot. Nem, mondja a konzervatív doktrina, a munkához nincsen senkinek sem különös joga. Akinek munkája van, adjon hálát Istenének, a munkához való jogot azonban senki sem követelheti. Ez kérem szépen a társadalom felforgatásához vezetne. Mereven lovagolnak öreg, elavult doktrínákon, tudós professzorai a kormányzatnak és nem veszik észre, hogy a munkához való jog jajszavát ma már nemcsak a munkás hallatja, tehát nemcsak az a társadalmi réteg, amely a konzervativizmusnak nem tetsző szakszervezeti alapon áll, hanem a társadalom eddigi oszlopai, a középosztály elkeseredett tagjai is. Droit au travail! A munka joga mentheti meg csak a veszendő társadalmat, amely kitagadva és megsemmisítve könyörög segítségért. És ha eddig nem tetsző jelszó volt a munkához való jog, mert csak az úgynevezett negyedik rend, a ma már szervezett munkásság vallotta az események kényszerítő hatása alatt, meg kellett barátkozni azzal a gondolattal, hogy az állam legfőbb feladata ezekben a nehéz percekben polgárai hónalja alá nyúlni, munkaalkalmakat teremteni mindenki számára, aki ebben az országban dolgozni tud. Louis Blanc, a nagy francia forradalom alatt nemzeti műhelyek felállításával akart a felgyülemlett társadalmi bajokon segíteni. Ez az eszme csődöt mondott ugyan, mert sok tekintetben hasonló volt a nem kívánatos kommunizmushoz, de hogy a droit au travail eszméje nem mondott csődöt, annak kiáltó bizonysága a mai helyzet is, amely szintén azt sugallja, hogy az állam a teljes gyógyulásig mégsem hagyhatja egészen szabadon a gazdasági életet, legalább is ebben a vonatkozásban nem. Minden kártékony beleavatkozást a gazdasági élet vérkeringésébe el kell utasítanunk, azt a hasznos beleavatkozást azonban, hogy az állam teremtse meg a pillanatnyilag szükséges munkaalkalmakat, annál nagyobb erővel követeljük, mentál lagymatagabban kezelik ezt a nagyfontosságú problémát.. Az államfentartó politika egyik követelménye, hogy az állam polgáraiban erősítse azt a hitet, hogy az állam nemcsak szükséges, hanem egyúttal jótékony intézmény is. A nyugateurópai államokban már régen beigazolták ezt a tételt, nálunk csak ígérik. De az Isten szerelméért, egyszer már cselekedni is kellene. Októberre tervezik a Ruhr-vidék egy részének kiürítését Még mindig nincs végleges döntés Németország meghívásáról — Ellentétek a Ruhr- vidék kiürítése körül — A delegátusok változatlanul bíznak tanácskozásuk sikerében Amíg eddig a mulasztások és a szankciók kérdésében, valamint a 800 millió aranymárkás kölcsön kérdésében voltak lényeges ellentétek a londoni konferencia tagjai között, addig most újabban a Ruhr-terület kiürítése ügyében merültek fel olyan ellentétek, amelyek áthidalhatatlanoknak látszanak amiatt is, mert úgy látszik, hogy Poincaré a jóvátételi bizottságban Barthou révén erősen kontrakarírozza nemcsak Herriotnak, hanem magának a konferenciának békés szándékait is. Egyébként, mint a Reuter-i iroda jelenti, a jóvátételi bizottság tagjai Londonba érkeztek. — De hogy mi lesz a szerepe a bizottságnak és hogy miképen kapcsolódik be a konferencia működésébe, az teljesen bizonytalan, annál is inkább, mert a jóvátételi bizottság teljesen szuverén testület, amely döntéseit saját felelősségére hozza meg. A jóvátételi bizottság meghívását különben egyes delegátusok jó jelnek tekintik, amennyiben azt mondják, hogy amenynyiben a konferencia nem biztatnna eredménynyel nem hívták volna Londonba a jóvátételi bizottságot. Francia körökben viszont azt hangoztatják, hogy Herrimiot miniszterelnök világosan megjelölte azoknak az áldozatoknak a határát, amelyekhez Franciaország hozzájárult, de amelyeket átlépni nem is áll módjában. Németország meghívása körül Ami Németország meghívását illeti, ebben a tekintetben csak elvi megállapodás van, de még nincs döntés abban a tekintetben, hogy mikor hívják Londonba Németország delegátusait. A német hangulatra élénken jellemző az a nyilatkozat, amelyet egy külföldi hírlapíró előtt tett egy magasállású német államférfi. E szerint Németország hajlandó jóakaratúlag közreműködni a Dawes-tervezet végrehajtásán, miivel látja, hogy a londoni konferencián az az általános törekvés nyilvánul meg, hogy Európában újból helyreálljanak a normális viszonyok és hogy Németország gazdasági egységét is visszaállítsák. Németország a legnagyobb hálával tekint a nyilatkozat szerint Amerika felé, amely szakértőivel hathatósan elősegítette a konferencia sikerét. Ha a Dawes-tervezet végrehajtása sikerül, Európának új korszaka következik. Egyébként a konferencia delegátusai körében sokan hangoztatják elsősorban az angolok, és amerikaiak, hogyha Németországot meghívják a konferenciára, a német kormány hajlandó a birodalmi gyűlés elé terjeszteni azokat a törvényjavaslatokat, amelyeket a Dawes-tervezet i keresztülvitel© megkövetel. Kétségtelen, hogy ezek a törvényeik nagy lépéssel vinnék előre az európai bonyodalmak megszüntetésére irányuló törekvéseket. A német kormány nem is teke, jelenleg egyebet, mint nyomatékosan mégis-smétli, hogy minden lehetőt megtesz a Dawes- i tervezetnek a hatalmakkal való egyetértésben való keresztülvitelére. A német nép reméli,hogy a békülékenység szelleme hatja át a többi nemzeteket is. Amerika a világ háláját érdemli ki,hogy a londoni konferencia sikerét iniciatívájával előmozdította. Egyébként, mint berlini jelentés közli, Marx kancellár és Stresemann külügyminiszter még elutazásuk előtt beszélni óhajtanak Hughes titkárával, vagy magával Hughessel, aki vasárnap érkezik meg Berlinbe. A francia javaslat A Reuters-iroda jelentése szerint a konferencián tovább folynak a tárgyalások és Herriotnak magának is komoly a törekvése a kölcsön biztosítékainak és a Ruhr-területek kiürítésének szabályozása tekintetében. Azok a hírek, amelyek a konferencia kudarcát jósolják, minden alapot nélkülöznek, annál is inkább, mert a konferencián élénk munka folyik. A konferencia első bizottsága tárgyalt a szerdán benyújtott francia javaslatok fölött is és azt egyhangúlag el is fogadta, miután az angol részről csütörtök délelőtt benyújtott módosító indítványt visszavonták. A francia és angol delegátusok a kölcsönös fáradozás sikere alkalmából egymást kölcsönösen üdvözölték. Az egyik delegátus kijelentette, hogy sikerült a konferenciának a nagy nehézségeket áthidalnia. A hetek tanácsa csütörtökön este fél 7 órakor tanácskozásra gyűlt össze, amelyen a hármas számú bizottságnak be kell számolni az átutalás kérdésében elért eredményekről. Amenynyiben a tanács elfogadná, befejezettnek tekinthető a konferencia és a németek meghívása küszöbön áll. Természetesen előbb még a bankoknak kell nyilatkozni ebben a kérdésben. — teszi hozzá a Reuter-iroda. A jóvátételi bizottság hivatalos jelentése A jóvátételi bizottság, amint a Reggeli Hírlap erről beszámolt, Londonba utazott és erről hivatalos közleményt is adott ki. A jóvátételi bizottság ezen jelentésében megerősíti a Párisban folytatott tanácskozásairól félhivatalosan kiadott közleményt. Kimondja ebben, hogy a bizottság mindannyiszor ülést tart Londonban, valahányszor annak szüksége mutatkozik és ezeken megtárgyalja mindazon illetékessége alá tartozó kérdéseket, amelyek a szakértői tárgyalások során felmerülnek. Barthou újabb megbeszélést folytatott Herriottal, majd a jóvátételi bizottság tagjai egymás között jöttek össze és magánmegbeszélést folytattak a helyzetről és ennek alapján ..hozták meg a megegyező határozatokat. A szankciók kérdése késő éjjel jelenítik Londonból. A londoni konferencia első bizottságának aszankció kérdésébenhozott határozata kimondja, hogy egyetlen hatalom sem léphet föl önállóan, amíg a mulasztási kétséget kizárólag meg nem állapították. Ha azonban a jóvátételi bizottság nem állapította meg egyhangúlag, úgy akkor a bizottság részéről egyhangúlag megválasztandó három döntőbíró mond ítéletet. Az ilyen egyöntetű határozat, ha nem jönne létre, akkor a döntőbíróság tagjait a hágai állandó döntőbíróság elnöke kizárólag amerikai ember lesz. Három zónában ürítik ki a Ruhr-vidéket ? A Daily Telegraph szerint a németek siettethetik a Ruhr-vidék katonai kiürítését, ha a szövetségesek követelményeinek fokozott mértékben eleget tettek. Ha például Németország a következő két év alatt ipari kötvényeket vásárol meg, akkor minden három, egyenként ötszázmilliós arany márta évi blokk után, jutalmul egy-egy zónát kiürítenek. A Ruhr-vidéket ebből a célból három főzónára osztották be. Az első: Dortmund, a másik: Bochum, a harmadik: Essen. A hágai kis zónát azonnal kiürítik, mihelyt Németország eleget tett a jóvátételi bizottság feltételeinek. Ez a kiürítés okóber közepére várható. A Herriot-kormány helyzetét súlyossá teszik a politikai és gazdasági problémák Parisból jelentik. A Herriot-kormányna nemcsak belpolitikai tekintetben, hanem gaz-dasági kérdésekben is kezdenek nehézségei támadni. Nemcsak a francia frank újabb esése okoz nehézségeket, hanem a gabonaárak emelkedése is, mi természetesen következik a világpiaci árak emelkedéséből. A búza legutóbb 8 frankkal emelkedett, aminek következtében a kenyérnek és az életfentartási költségeknek is lényeges emelkedése várható. Azt hiszik, hogy a drágulásnak politikai hatása is lesz, azért, mert Herriot a választások alatt ígéretet tett, hogy a létfentartás költségeit kormányzása alatt csökkenteni fogják. Egyébként a szenátusban csütörtökön megkezdették a 400 millió frankos póthitelről szóló javaslat tárgyalását. Beranger előadó megállapította, hogy a költségvetés póthitelének megszavazására az államháztartás egyensúlya miatt szükség van annál is inkább, mert hisz a 20 százalékos adóemelés káros visszahatása érezhető. Rámutatott továbbá arra, hogy a kereskedelmi mérleg is hiányt mutat, úgy, hogy a kormány valószínűleg októberben kénytelen lesz 800 millió frankos póthitelt kérni. De la Hay szenátor megjegyezte, hogy akkor miért nem kér a kormány most mindjárt 1200 millió frankos póthitelt. Az előadó kifejtette, hogy a kormány nem rendelkezik korlátlan fizetési eszközök felett és ezért kénytelen javasolni egyelőre csak a 400 millió frankos póthitel megszavazását. De la Hay szenátor erre megjegyezte: — Önök tehát bíznak a londoni konferencia sikerében? Az előadó ezt válaszolta: — Igen, mi bízunk a francia kormányban, hogy Franciaország követelését Németországgal szemben érvényesíteni fogja. Lapunk mai száma 12 oldal. Ára:3000 korona.