Reggeli Hirlap, 1927. november (36. évfolyam, 248-272. szám)
1927-11-01 / 248. szám
A jövő útja írta: Fehér Ödön alakban kerül a Reggeli Hira mai naptól a Közönség elé. Az irak nem jelent változást azonban és abban a harcban, amelyet ■ggeli Hírlap folytat a demoáért és azért a liberalizmusttmely a múltban a legjobb utalónak bizonyult a nemzetre báragy küzdelmekben. Magyarorg életében tragikus szakaszt mink. Minden megpróbáltatás, amit a balsors kiszabhat, lesújtott ránk. A vesztett háború, a forradalmak, a kommün és az utána következett reakció nagy próbára tették ezt a nemzetet. Egyik szélsőség küzdött a másik ellen és azoknak, akik keresték, kutatták tiszta lélekkel és becsületes szándékokkal a boldogulás lehetséges útjait, halkan kellett beszélniük. Belső harcokban sorvadtak az erők, önmagunkkal való viaszkodások bénították az alkotó energiákat. Fel kell készülnünk rá, hogy a rombolások után végre közeledik az alkotások órája és ezekre az időkre fel kell magunkat vérteznünk azokkal az eszményekkel, amelyek történelmi időkben mindig kivezették a nemzetet a kátyúból és felemelték arra a magasságra, amely erejénél, akaratánál, történelmi hivatásánál fogva megilleti. Mikor halálra ítélték a nemzet szabadságát, küldte sorsunk Kossuth Lajost. Az abszolutizmus, a rabszolgaság ellen harcba szállt Kossuth Lajos tiszta demokráciája, itt győztünk. Kinyíltak a pókhálós ablakok és a dohos áporodott levegő helyébe betódult az ébredés tavaszi szellője. A romlás helyén friss virágzásba sarjadt a magyar élet. És amikor, megint harcban állott a nemzet négyszázesztendős társának, Ausztriának az imperializmusával, kapta jó sorsától a maga élére Deák Ferencet, a magyar történelem egyik legkimagaslóbb alakját. Deák Ferenc hozta azt a liberalizmust, amely megmentette az országot az osztrák imperializmus karmaiból, amely öntudatot, lelki erőt és a nemzet érdekeinek igazi felismerését nóta a polgárságnak. Ma, amikor a trianoni keresztet hordjuk, az égre nézünk, a bús felhozott magyar égre és keressük aCsillagokat, amelyeknek fénye már átvezetett a megpróbáltatások sivatagán. Keressük Kossuth Lajost, kutatjuk Deák Ferencet, akiknek eszményei felemelték a nemzetet. Visszatérni Kossuth Lajos demokráciájára és Deák Ferenc tiszta liberalizmusához, ez a magyar boldogulás egyedül lehető útja. Nem szabad kalandozni ismeretlen és idegen gondolatok őserdejében, aholezernyi veszély, a meghasonlás, önmagával folytatott harcban való elhullás katasztrófája fenyeget. A forradalmak után meg lehetett indokolni a reakciót. Egyik szélsőség jött, hogy legyűrje a másikat Ma azonban már nagyot haladtunk azon az úton, amelynek a végén a teljes és tökéletes belső rend, a lelkek nyugalma, gazdasági talpraállásunk, pénzügyi presztízsünk helyreállítása van. Világos tehát az út, amelyen haladni kell: Kossuth demokráciája, Deák Ferenc liberalizmusa, a nemzeti hagyományokhoz való hűség. Ezek az eszmények egyesíthetik a magyar társadalmat, ezek az eszmények küszöbölhetik ki azokat az ellentéteket, amelyeket forradalmi velleitások szítottak. Tudomásul kell venni mindenkinek, hogy vége a forradalmi időknek. Félre kell dobni a rombolás eszközeit. Vegyük elő az alkotás szerszámait. Ez ma az igazi magyar érdek. Nem lehet más különbség közöttünk, akik ezen a földön élünk és vérzünk, mint a vetélkedés, hogyan szolgálhatjuk becsületesebben, őszintébben és odaradóbban az ezeresztendős Magyarország feltámasztását. Ez a szellem kis érint utján a Reggeli Hírlapot. Ma autórovat a Miskolc, JXXVI. évf. 148. Ára 16 fillér Kedd, 1927 Borember• Reggeli szerkesztőség: Miskolc, Városház tér 16.lefonszámok: 498. és 616. POLITIKAI NAPILAP IRLAP Kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi utca 2 Telefonszámok: 299. és 114 A keresszténypár megnyugodott a kormány numerusz klauzuszáa vonatkozó tervében Rassay Károly érdekes nyilatkozata az állások elnyerésének numerusz klauzuszáról Budapest, október 01. Politikai körökben az utóbbi napokban is egyetlen kiemelkedő téma van, a numerusz klauzusz kérdése. Különösen az fokozza az érdeklődést, hogy a politikai világban senki sem tud jóformán arról hogy a miniszterelnök ezt a kérdést miképen szándékszik megoldani. Abból a körülményből, hogy Bethlen István miniszterelnök, az egységespárti értekezleten történt bejelentése után egyáltalán nem érzi szükségét annak, hogy a numerusz kaluzuszról részletesen nyilatkozzék, politikai körökben arra következtetnek, hogy a miniszterelnök szándéka és elhatározása annyira befejezett hogy politikai irányzatában és a kérdés megoldásában semmiféle befolyásnak nem hajlandó engedni. Első napokban izgatott hangulat uralkodott. Ma már sokkal enyhébben ítélik meg a helyzetet és a legszélsőségesebb intranzigens Wolff . Néhány nappal ezelőtt részlete- Károly is hajlandó kompromisszu- een kifejtettem álláspontomat az más megegyezés alapjára helyezkedni és megmaradni kormányt támogató pozíciójában, amelyben eddig is volt. Jellemző erre Ernszt Sándor kijelentése, aki hétfőn a politikai helyzetről a Reggeli Hírlap munkatársának a következőket mondotta: — A kereszténypárt a Legutóbbi értekezletén azt a határozatot hozta, hogy a várakozás álláspontjára helyezkedik a niumerusz klauzusszal szemben. Feltűnő politikai körökben az is, hogy a liberális ellenzék részéről egyáltalán nem hallatszottak hangok a niumerusz klauzusz revíziójának a szőnyegrehozatala alkalmával. Éppen ezért a demokrta párt vezéréhez, Rassay Károlyhoz kérdést intéztünk ebben az ügyben, aki a következőket mondotta: egyetemi zavargásokkal kapcsolatban, de szándékosan nem tettem egyetlen említést sem a numerusz klauzuszról. Az általános tanulási elv szempontjából a legteljesebb tanszabadságnak az elvi alapján állok. Bizonyos vonatkozásban azonban magamévá teszem Lukács György képviselő úrnak a legutóbbi napokban tett nyilatkozatát, hogy a tanulás szabadságát meg kell különböztetni a pályához szükséges diploma kiadástól. Én azt mondom, hogy a kérdésben lehet a numerusz fokauzuszt alkalmazni s általános szempontból elismerem a jogosultságát annak, hogy az államnak jogában áll az állások elnyerését külön vizsgákhoz, illetőleg külön diploma megszerzéséhez kötni Bukarest, október 31. Bratianu miniszterelnök külön futárral levelet küldött Károly extrám örökösnek, amelyben figyelmezteti arra, hogy ne tegyen kísérletet a Romániába való visszatérésre. Ha figyelmeztetését nem venné ügyelembe, akkor a román kormány a legerélyesebb rendszabályokat lépteti életbe és az egész ország területére kihirdeti az ostromállapotot. Párisból érkező hírek megcáfolják azt, hogy Károly elhagyta volna Parist. A Chicago Tribune jelentése szerint Mária román királyné Brutiano miniszterelnök ellen fordul. Az Intransigeant és a Paris Midi szerint Bratianu miniszterelnök és a régenstanács között az ellentétek kiélesedtek. Bukarestben proskribálják a gyanúsakat Bukarestből érkező hírek szerint a rendőrség a kormány utasítására jegyzéket állított össze azokról az egyénekről, akiknek viselkedését gyanúsnak találja a kormány. A proskribált egyének között tekintélyes politikusok, bírók, ügyvédek és hírlapírók szerepelnek. A rendőrség ezeknek az embereknek a működését a legszigorúbban fogja megfigyeltetni. A belgrádi Politikának jelentik Bukarestből: Románia összes garnizonjait november 1-re állandó készültségben tartja. Megállapítják, a hivatalos vizsgálat során, hogy Manoilescu letartóztatásával és a katonai rendszabályok alkalmazásával sikerült Károly komoly trónrajutási kísérletét meghiúsítani. Vihar a kamarában A kamara legutóbbi ülésén Duca belügyminiszter a távollevő Bratianu miniszterelnök nevében és megbízásából nyilatkozatot akart felolvasni, amelyben helyreigazítja a január 4-ki trónfosztás nevében tett nyilatkozatát. A miniszterelnök deklarációjában azt kívánja megállapítani, hogy a sinaiai koronatanácson a parasztpárt nem volt ugyanazon a véleményen, mint a nemzeti párt. Ioanitescu ekkor közbeszólt: ...Nem igaz!“ Duca belügyminiszter: Önnek, képviselő úr, nincs erkölcsi alapja, hogy ilyen nagy horderejű kérdéshez hozzászóljon, ön úgy váltogatja politikai meggyőződését, mint más a köpönyegét. Ioanitescu erre a szónoki emelvény felé szaladt, hogy Válaszoljon a belügyminiszternek. Erre a liberális képviselők padsoraiban óriási lárma támadt. A képviselők közül többen közelednek Duca miniszter felé, úgy, hogy az elnök hirtelen 10 percre felfüggeszti az ülést. A szünet után Joanitescu kijelenti, hogy politikai tevékenységében mindig a népet igyekezett szolgálni, míg a belügyminiszter úr politikai szélhámos. Az elnök erre a kijelentésre Joanitescut rendreutasítja, mire olyan lárma, támadt, hogy a képviselők egymás szavát sem hallják. Az elnök erre újabb szünetet rendel el. Szünet után Michalace, a nemzeti parasztpárt vezére, rámutatott arra, hogy a miniszterelnök mindig korrigálni kénytelen nyilatkozatait. Elmondotta, hogy a király miképen kapacitálta őt arra, hogy járuljon hozzá a trónöröklés rendjének a megváltoztatásához. Ehhez ő csak a király egyenes kívánságára volt hajlandó hozzájárulni. Később, amikor a törvénymódosítás a parlament elé került, a két ellenzéki párt egymással megegyezett és annak alapján tettek nyilatkozatot a parlamentben. A minisztertanács elhatározta, hogy a trónbeszédről való vita befejezése után amnesztiát eszközöl ki, de csak katonai bűncselekményekre, úgy, hogy Manoilescura az amnesztia nem terjed majd ki. Manoilescu pere november 5-én kezdődik a bukaresti katonai törvényszék előtt. .. ♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦ Bratianu megfenyegett a volt trónörököst Ha Károly haza akarna térni, az egész országban ostromállapotot rendel el a román kormány . Kedden kitűzik a Manoilescu per főtárgyalását Manoilescu Károly herceg megidézését kérte A Manoilescu-ügy legnagyobb szenzációja az a kérelem, amellyel a letartóztatott államtitkár hétfőn fordult a II. hadtest ügyészségéhez. Manoilescu nem kér kevesebbet, mint azt, hogy a hadbíróság idézze be személyes megjelenésre megbízóját, aki tudvalevőleg nem más, mint a száműzetésben élő Károly extrónörökös. Manoilescu kérelme a legnagyobb dilemma elé állítja a hadbíróságot, miután ez a kérés az alkotmány értelmében kivihetetlen és teljesíthetetlen. Emlékezetes, hogy Károly, miután trónöröklési jogáról lemondatták, tíz évig terjedő száműzetésbe ment, amelyből eddig csak két év telt el Az extrónörökös tehát még nyolc évig nem lépheti át Románia határát. Ezt egyébként apjának, Ferdinánd királynak becsületszó terhe alatt is megígérte. Jogászkörökben azon az állásponton vannak, hogy Manolescunak, mint vádlottnak joga van bárkinek tanúként való kihallgatását kérni. Miután azonban itt egy rendkívüli esetről van szó, a bíróság valószínűleg arra az álláspontra fog helyezkedni, hogy Károlyt valamelyik párisi bíróságnál hallgattatja ki. Néhány hírlapírónak sikerült Manoilescut látnia, aki egész közönséges rabeellában van lezárva, amelyen egy ablak van, úgy, hogy a szellőztetés ügye súlyos kívánságokat hagy maga után. Manoilescu kihallgatása során beismerte, hogy párisi tartózkodása alkalmával több alkalommal kereste fel Károly extrónörököst. A hivatalos vizsgálat megállapította Romániában, hogy a hadseregnek mintegy a fel© feltétlenül Károly pártján van. A Tarnay-ügy a vizsgálóbíró előtt ♦ az 5. oldalon A | Öngyilkos lett egy gazdag abaúji földbirtokos ♦ ^ a 3. oldalon T % A szovjet képviselői megjelennek Genfben ! a 3. oldalon % Kunos utcai botrány Sátoraljaújhelyben › ♦ a 15. oldalon ♦♦♦»♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦»♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦›