Reggeli Hirlap, 1929. november (38. évfolyam, 249-273. szám)
1929-11-01 / 249. szám
Miskolc, mVUL évi 249 Péntek, 1929 november 1 óra 16 fillér EGGELI Hírlap Szerkesztőség és kiadóhivatal: Miskolc, Hunyadi utca 2. Előfizetési ár: negyedévre 8, egy hónapra 3 pangó. Felelős szerkesztő: FEHÉR ÖDÖN Szerkesztőségi telefon : 498 és 614 Kiadóhivatal! telefon: 299 — Éjjel: MS Döntés előtt Miskolcválasztópolgárságát és munkásságát alig huszonnégy óra választja el attól, hogy urnák elé járulva akaratukkal megszabják a jövendő városháza munkaprogramját. Döntés előtt állunk. Ez a döntés a törvény értelmében tíz évre szabja meg Miskolc követendő várospolitikáját. Tíz esztendő oly nagy idő, amely különösen a mai modern korban igazán alapvető munkára nyújthat teret a város életében. A távozó törvényhatóság a béke évek óta vezette ezideig a város ügyeit. Az új törvényhatóság a háború után tizenegy évivel érkezik és egészen új helyzetet és új feladatokat talál maga előtt. Miskolc városa a magyar városok versenyében a külső látszatok mellett is meglehetősen lemaradt. Más, Miskolccal egy rangban levő városok földrajzi „hinterlandjukkal“ és gazdasági erejükkel az új idők szellemének megfelelően többet és jobbat tudtak alkotni városuk lakossága érdekében. Az új törvényhatóságnak tíz esztendőre kell részben a múlt hibáit, részben a város kiszolgáltatott helyzetéből származó mulasztásokat a legsürgősebben pótolni. Az elvégzendő sürgős feladatok egész sora áll azok előtt, akiket ennek a városnak polgárai és munkásai bizalmukkal megtisztelnek. Így a legnagyobb jóhiszeműséget tételezzük fel a jelöltekről, akik harcba indulnak a feladatok megvalósításáért. Feltételezzük róluk, hogy fel vannak készülve szakszerű tudással és a dolgozó kisemberek megvédésének elszánt akarásával. Városrendezés terén, szociális és kulturális téren annyi itt a tennivaló, pótolni való és javítani való, hogy aki a városházára nem a munka szellemét akarja bevinni, azt már most jó előre figyelmeztetjük: jobb lesz, ha félreáll az útból! Azt kívánjuk — és nyíltan csűrés, csavarás nélkül megmondjuk most a döntés előtt —, hogy a jövendő törvényhatóság programja semmi más ne legyen, mint maga az alkotó munka. Ez a munka a legjobb és a legjava erők harmonikus és megértő összefogását tételezi fel és nem tűri meg a rendbontást, a feleslegespolitizálást, vagy a felekezetieskedés szellemét. A városházán mindezeknek helye nincs. Miskolc város jövőjéért harcolunk, azért küzdünk, hogy ennek a városnak minden lakosa, legyen a polgár, r esze után latéiner, két keze munkájából kenyeret élvező munkás: itthon érezze magát és tudja, hogy akiket bizalmával ajándékozott meg, ő érezte és az ő javára dolgoznak. Döntés előtt állunk. Ennek a döntésnek jelentősége Miskolc választói előtt teljesen világos. Tisztában vannak a vasárnapi nap eredményének rendkívüli fontosságával, hiszen eleget tapasztaltak, eleget nélkülöztek már. A komoly munkaprogram, vagyis az alkotó és építőmunka érdekében azt kívánjuk, hogy a választók a legnagyobb megfontoltsággal adják le szavazatukat a jelöltekre. De ez még nem elég. Különösen ki akarjuk emelni, hogy vasárnap mindenkinek le kell szavazni, aki szavazati joggal bír ebben a városban. Nem a jelöltek személye a fontos, hanem a vállalt és garantált program. Az a fontos, hogy a választóközönség félre nem érthető módon adjon kifejezést akaratának, amely utasítás, sőt parancs a megválasztott törvényhatósági képviselők számára Mindenkinek ott kell lenni az urnák előtt, mert mindenkit közvetlenül érint az elkövetkező tíz esztendő. Saját sorsáról dönt mindenki aszerint, amint elmulasztja a ♦szavazást, vagy szavazatát olyan jelöltre adja, aki ezeket a gondolatokat, elveket és célokat hirdeti és azokért becsületesen munkálkodik. Clementel is visszaadta Doumergue-nek megbízatását Elhúzódik a francia kormányválság megoldása — Tardieux az új miniszterelnök Páris, október 31. A kibontakozással kapcsolatban a párisi lapok jelentése szerint 6 órakor Daladir biztosította Clementel-t a radikálisok támogatásáról, sőt közölte vele, hogy hajlandó ő maga is tárcát vállalni. Ekkor mindenki biztosra vette, hogy sikerül megalakítani kormányt. Este 7 órakor azonban futótűzként terjedt el a hír, hogy a belügyi tárca betöltésének a kérdése körül legyőzhetetlen akadályok merültek fel, úgy hogy ezek miatt Clementel kénytelen lesz lemondani megbízatásáról. A tárgyalások valóban ezen a ponton meg is akadtak és Clementel elhatározta, hogy még az éjszaka folyamán közölni fogja a köztársaság elnökével, hogy kormányalakítási szándékáról lemond. Clementel még az este megjelent Doumergue elnöknél és éjszaka kijelentette a sajtónak, hogy az elnök kezébe tette megbízatását. A köztársaság elnöke azonnal magához kérette Tardieux-t, aki úgy informálta a sajtót, hogy megbízást katott a kabinet megalakítására. Magyarországon nem lehet többé diktatúra Hadik János gróf kijelenti, hogy nagy port felverő csütörtöki cikkét azért írta meg, mert lehetetlenné akarta tenni a nemzet és a haza érdekében, hogy diktatúráról, amely kivonná az idegen tőkét, még csak beszéljenek is Budapest, október 3. Hadik János gróf csütörtök reggel ,A diktatúra“ címmel vezércikket írt a Pesti Hírlapban. Mit ír Hadik? Hadik gróf azokkal a hírekkel foglalkozik, amelyek állítólag egy diktatórikus kormányzat lehetőségével kapcsolatban elterjedtek. Abszurd képtelenségnek mondja az olyan elgondolást, amely gazdasági válságot, szegénységet és nyomort diktatúrával akarna megszüntetni. — Óva intek mindenkit, a diktatúra eshetőségének már a híresztelésétől is. — írja Hadik. — Magának a puszta híresztelésnek is kiszámíthatatlan következményei lehetnek. Maga a híresztelés is elegendő arra, hogy megindítsa az ország hitelének lerontását és tőkekiáramlást idézzen elő, aminek káros kihatására fölösleges rámutatni különösen most, amikor külföldi tőkére oly nagy szükségünk van. — Szomorú és szánalmas volna, ha bárki is szabad kezet kaphatna arra, hogy itt az olasz diktatúra paródiáját eljátssza. Az ilyen hazárdjáték katasztrófába döntené a nemzetet. Gömbös nyilatkozik Hadik János gróf cikke politikai körökben nagy feltűnést keltett. A cikkíró többet nem óhajtott mondani, mint amit leírt, igy nem tudjuk közelebbről meghatározni azokat a szóbeszédeket, állítólagos tervezgetéseket, amelyekre cikkében hivatkozott. Gömbös Gyula honvédelmi miniszter Hadik gróf cikkével kapcsolatban a következő nyilatkozatot adta: — Aki komolyan foglalkozik az ország gazdasági ügyeivel, aki igazán szívén viseli az ország mai politikai és gazdasági helyzetét, nem gondolhat ilyen naivitásra és nem termelhet ki ilyen ártalmas gondolatokat. A félhivatalos közleménye A Magyar Távirati Iroda jelenti: Hadik János gróf a Pesti Hírlany csütörtöki számában „A diktatúra” címmel vezető cikket írt, amely a legnagyobb mértékben alkalmas arra, hogy nyugtalanságot keltsen és a külföldön téves megvilágításba helyezze Magyarország belpolitikai viszonyait. Illetékes helyen éppen ezért Hadik gróf kijelentéseivel szemben szükségesnek tartották megállapítani, hogy Magyarországon, ahol az alkotmányos tényezők egymást teljesen megértve, tökéletes harmóniában munkálnak közre a nemzet javára s ahol az alkotmányos intézmények önmagukban is elegendő erővel és tekintéllyel rendelkeznek minden diktatórikus kísérlet meghiúsítására, beszélni sem lehet hasonló politikai kalandokról. Mindenesetre sajnálatos, hogy egy komoly politikai tényező és egy hasonló komoly sajtóorgánum, kétségkívül jóhiszeműen, de mégis alkalmat nyújtottak egy ilyen tárgyú közleménnyel arra, hogy külföldi ellenségeink az ott elmondottakból ismét fegyvert kovácsolhassanak Magyarország ellen. A cikk hatása politikai körökben Politikai körökben általános meglepetést, sőt mondhatni megdöbbenést váltott ki Hadik János grófnak a Pesti Hírlap vezető helyén megjelent cikke, amely a diktatúráról szólt. Természetesen megvannak győződve az összes politikai pártok arról, hogy Hadik Jánest a legmesszebbmenő jóhiszeműség vezette cikke megírásánál, bár megállapítják, hogy úgy del- mint külpolitikai téren a cikk a legmesszebbmenő következményekkel járhat. A miniszterelnök környezetében megállapítják, hogy „Hadik a tömeghisztéria hatása alá került“. Ezt a szót, „tömeghisztéria“ abban a vonatkozásban használják, hogy a válsághírek kormánykörök véleménye szerint a közvéleményt látható nyugtalanságba hozták és a napról-napra fokozódó ideges nyugtalanságot nem sikerült a rendelkezésre álló különböző hivatalos apparátusokkal sem eloszlatni. Bethlen István gróf legszűkebb környezetében sem nyilatkoznak arról, hogy a miniszterelnök személyesen kiván-e válaszolni, vagy nem. Beavatottak szerint a miniszterelnök egyelőre nem szólalt meg, más oldalról viszont arról értesülünk, hogy a Hadik félreértett cikkének magyarázataképpen maga válaszol az MTI-ben megjelent illetékes hely erélyes cáfolatára. Hadik János gróf nyilatkozata Egyébként úgy kormánypárti, mint ellenzéki oldalon teljesen abszurdumnak és lehetetlennek tartják a diktatúrára való törekvést ésazt mint elképzelhetetlen agyrémet a legmesszebbmenő módon viszszautasítják. A Reggeli Hírlap budapesti munkatársa egyébként felkereste magát Hadik János grófot, akihez a nagy megdöbbenést keltett cikkével kapcsolatban kérdést intézett azon félreértés miatt, amely a cikket követte. Hadik János gróf a következőkben válaszolt: — Láthatják, a cikket azért írtam éppen, hogy óva intsek attól, hogy a diktatúráról még csak ne is beszéljenek. Elébe akartam vágni annak, hogy Magyarországról kivonják az idegen tőkét, amelynek reális oka és alapja nem lett volna. Végtelenül sajnálnám, ha cikkem félreértésre adhatott volna alkalmat, de azt hiszem, hogy egész politikai múltam garanciát nyújt arra vonatkozólag, hogy kizárólaga nemzet és haza érdekeiért léptem sorompóiba. Ferenc Ferdinand gáncsolta a régi Magyarország megegyezését nemzetiségeivel Klebelsberg Kunó gróf szenzációs emlékbeszéde a Tisza Istán Társaskör emlékvacsoráján Budapest, október 3. Csütörtökön este 6 órakor Tisza István halálának tizenegyéves évfordulója alkalmából a Tisza István Társaskör és emlékbizottság tartott emlékünnepélyt, amelyen a magyar politikai világ számos előkelősége jelent meg. Beöthy László alelnök nyitotta meg az ünnepélyt, akinek szavai után Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter mondott emlékbeszédet, amelynek elején Tiszának politikai működését, majd magánéletét, vallás- és hazaszeretetét és a nemzete iránt érzett rajongását ismertette. Tisza István küzdött a parlamentarizmusért, a paritásos dualizmus mellett védte a parlamentáris gondolatot két fronton, a választójog és a házszabályok pontján. A parlamentarizmus nívóját védve tartózkodott a választójog terén a merész újításoktól.. Kemény