Modellezés, 1975 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1975. január / 1. szám

MODELLEZÉSÜNK 30 ÉVE I. 1945—1949 A háborús pusztulásból feltámadó országban újjáéledt a sportélet és ezen belül a repülés és a modellezés is. Míg a fel­­szabadulást megelőző időben csak kevesen jutottak hozzá eh­hez a nemes sporthoz, addig az 1945 utáni években egyre in­kább a széles tömegek sportjává vált és nemcsak a közép­iskolai fiatalság, hanem az üzemekben dolgozó munkásdfjak is mind többen kapcsolódtak be a modellező munkába. A mo­dellezés abban az időben úgyszólván kizárólag a repülőmodel­lezést jelentette, legalábbis szervezett formában. Hajómodelle­zés csak egyéni szórakozásként létezett, autómodellezés pedig csak az 50-es évek vége felé alakult ki. A magyar repülőmodellezés már abban az időben is magas szinten állt világviszonylatban is. Nagy nemzetközi verse­nyekre, világbajnokságokra az 1938. évi ljubljanai Wakefield­­bajnokságon kívül nem jutottak ki versenyzőink, de az 1945. évi adatokat figyelembe véve, a FAI-nál nyilvántartott 17 nemzetközi rekordból 5-öt magyar modellezők mondhattak ma­gukénak és ezzel közvetlenül a Szovjetunió mögött (8 rekord) a második helyen álltunk. 1945- ben szervezett modellezésről még nem lehetett beszélni, de a modellezők már munkához láttak az ország minden ré­szében. 1946- ban a MADISZ vette kezébe a modellező körök ügyét és már az évben 34 modellező szakosztály működött az ország­ban. A felszabadulás utáni első versenyt 1946 júliusában ren­dezték a tétényi fennsíkon, ahol még csak vitorlázó modellek indultak. A modellezősajtó egyéni kezdeményezésből indult 1947-ben. Az „Aeromechanika” kiadásában jelent meg a „Magyar Re­pülő” című modellezőlap, mely összesen 7 számot ért meg és tudósított a korabeli versenyekről. Ezt követően jelent meg a MADISZ „Repülés” című folyóirata, amely modellező rovattal is rendelkezett. 1947. június 15-én volt a felszabadulás utáni első nagyobb szabású modellverseny a rákosi gyakorlótéren, ahol már mo­toros modellek is indultak. Az első igazi országos versenyt a Magyar Repülő Szövetség rendezte szeptember 14-én ugyancsak a Rákosmezőn, ahol a vitorlázó modellek kategóriájában 30 versenyző indult és szép számmal szerepeltek már gumi- és mechanikus motoros mo­dellek is. A legtöbb eredményt felmutató modellező egyesület 1947-ben a „Tasnády László” MADISZ Aerokör volt. 1948-ban az Országos Magyar Repülő Egyesület megalakulása új lendületet adott a modellezésnek. Az OMRE már az MHSZ elődjének tekinthető a repülés-modellezés területén. A szerve­zett modellezés, a nagy eredmények korszaka ekkor kezdő­dött hazánkban. Az év elején, március 7-én a Sportcsarnokban megrendezték a II. Országos zárttéri repülőmodell-versenyt, ahol új országos rekord is született. A versenyen már 30-nál több modellező mérte össze tudását. A jól szervezett modellező munka eredményeképpen vidéken is megtartották a körzeti szabadonrepülő bajnokságokat, ahol már mindenütt igen nagy számban álltak starthoz a verseny­zők. A modellezés tömegbázisa ekkor kezdett kialakulni. Az OMRE nagy támogatást nyújtott a meglevő és az újonnan ala­kuló modellező köröknek. Augusztus 15—20. között rendezte meg az OMRE a Ferihegyi repülőtéren, valamint a Hármashatár-hegyen (lejtőverseny) centenáriumi Országos Modellverseny táborát, ahol az ország minden részéből összegyűlt modellezők igen szép eredménye­ket értek el. A bajnokság mindkét vitorlázókategóriájának győztese Beck Rezső, az MHSZ modellező osztályának jelen­legi vezetője volt. Újabb nagy lépést jelentett az 1948. szept. 12-én megrende­zett I. Cavalloni Kupa gumimotoros verseny, mely hazánkban az első nemzetközi és egyben átlagverseny volt. Teljes Ju­goszláv csapat érkezett a találkozóra. A versenyt magyar mo­dellező, Poich Loránd nyerte 9 perc 03 mp-es átlagidővel (3 start volt, de az egyes repülések nem voltak korlátozva). Az 1948-as év kimagasló eredményeket hozott, de az igazi fejlődés 1949-ben következett be. A fejlődést többek között ékesen illusztrálja az is, hogy míg 1948-ban a magyar mo­dellezők 8 nemzetközi és 23 nemzeti rekordot állítottak fel, addig 1949-ben 10 nemzetközi és 11 nemzeti rekord volt az eredmény. Igaz, ez utóbbiakhoz az is hozzájárult, hogy a kü­lön csupaszárny-kategóriák bevezetésével tágabb lehetőség nyílott a rekordkísérletekre. 1949-ben egyik verseny zajlott a másik után. A körzeti versenyeket is minden kategóriában megrendezték. Az év legnagyobb versenye pedig országos vi­szonylatban az augusztus 13—21-ig Hajdúszoboszlón megrende­zett nemzeti bajnokság volt. A versenyzők nagy számára jel­lemző, hogy csak a vitorlázó magasindítású kategóriában 59 versenyző ért el értékelhető eredményt, és a gumimotoros versenyszámban is 45 versenyzőnek volt értékelhető eredmé­nye. Az év kimagasló eseménye azonban a Hajdúszoboszlón szep­tember 5-től 18-ig megrendezett „Szovjetunió és a népi demok­ratikus országok első nemzetközi modellversenye” volt. Itt nyí­lott először alkalom a szovjet modellezőkkel való személyes kapcsolat felvételére, mely gyümölcsöző tapasztalatokat adott modellezésünk további fejlődéséhez. Ezen a téren külön ki kell emelni Alexander Anyiszimov szovjet modellező hölég­­sugaras modelljét, amely 110,16 km/ó sebességgel repült és ez szolgáltatta az alapot későbbi eredményes hölégsugaras model­­leinkhez. A nagy nemzetközi verseny 12 kategóriában folyt és a Szovjetunió szerezte meg az első helyet. A versenyen értékes sportbarátságok kötődtek, ami tovább erősítette a baráti országok modellezőinek kapcsolatát. A 49-ben végbement hatalmas fejlődést tükrözi, hogy az OMRE nyilvántartása szerint közel 1000 hivatalos teljesítmény született az év folyamán. Poich Loránd EFRA versenyszabályzat módosítás 18. A verseny folyamán állva maradt modellt, csak a se­gítő helyezheti üzemibe. A versenyző nem hagyhatja el helyét. A segítőnek ilyenkor a pályát körül kel jár­nia, eközben a versenyzőket, illetőleg a modelleket, amelyek versenyben vannak, nem akadályozhatja. A modelleket mindig azon a ponton kell újra elindítani, ahol leálltak. Amennyiben a versenyzőnek nincs se­gítője, úgy adóját le kell tennie és a modelljét a pá­lyáról elhoznia. A versenyt újra csak akkor folytat­hatja, ha helyére már visszaért. 19. Az időmérés 1/10"-es beosztású stopperórákkal törté­nik. Az időmérők óráikat a futamot követően csak ak­kor állíthatják 0-ra, amikor a verseny vezető az idő­eredményeket a versenytáblázatra felvezette. 20. Kettős győzelem esetén egy adott futamon belül a győztest egy háromkörös futam alapján határozzák meg. Amennyiben ez alkalommal is azonos idő van, sorshúzás dönt. 21. Egy adott verseny győztesei alapjában véve semmi­lyen jogot sem formálhatnak díjazásra. 22. A „Forma” és „Sport” osztályokat külön-külön indít­ják. Amennyiben az egyik osztályban túl kevés kocsi lenne, úgy együtt is indíthatók, de értékelni külön kell. 23. Büntetőpontok: a) Korai elstartolás, vagy segítő a startnál a modellt meglökte 5" b) Felelőtlen vezetés 2" c) Tudatos kártevés a modellekben, vagy a versenyberendezésekben 10" d) Kijelölt útvonalról való letérés (pl. lerövidítés) esetenként 2" e) Szándékos hátráltatás 2" f) A pálya belső vonalának átlépése kettő kerékkel 0" g) Ugyanez négy kerékkel esetenként 2" Amennyiben a versenyző több mint 30" hibapontot ért el kizárható (diszkvalifikálható)! Ugyanígy kizárható (diszkvalifikálható), ha a verseny­vezető engedélye nélkül motort cserél, vagy túllépi a megengedett motortérfogatot, vagy megváltoztatja a versenyvezető engedélye nélkül az adó frekvenciáját stb. Ha a szabályzat vagy a becsületes versenyzés ellen vét, a verseny vezetője büntetőrendszabályokat foganato­síthat a versenyzővel szemben, ami a vétség súlyától függően egyszeri figyelmeztetéstől a kizárásig mehet. 24. Az EFRA rendezvényeken jogi eljárásnak helye nincs. 25. Bajnokságok pont­táblázata: 1. hely = 400 pont 11. hely = 22 pont 2. hely — 300 pont 12. hely = 17 pont 3. hely = 225 pont 13. hely = 12 pont 4. hely = 169 pont 14. hely = 9 pont 5. hely = 127 pont 15. hely = 7 pont 6. hely— 95 pont 16. hely= 5 pont 7. hely = 71 pont 17. hely = 4 pont 8. hely = 53 pont 18. hely = 3 pont 9. hely = 40 pont 19. hely = 2 pont 10. hely = 30 pont 20. hely = 1 pont Továbbá minden helyezett egy pontot kap. 26. A verseny során minden súlyosabb döntésnél (pl.: verseny megszakítása erős esőzés miatt, különböző értelmezések, stb.) a versenyvezetőnek össze kell hív­ni a nemzetközi zsűrit. Ez valamennyi résztvevő or­szág egy-egy képviselőjéből áll. A szavazásnál min­den országnak, valamint a versenyvezetőnek egy-egy szavazata van. 4

Next