Mohács, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1903-01-04 / 1. szám
1903 január 1. Mohács amelyet saját maguk zúdítottak a nyakukba. A külföldi gazdák tőkét kovácsolnak ebből a saját előnyükre, hogy így a saját érdekeiket előmozdítsák és még akkor is tele kiabálják a világot, amikor baj egyáltalán nem is létezik. A gazdasági egyesületek az utóbbi időben úgy iparkodnak ezeknek a viszás állapotoknak a megszüntetésére közreműködni, hogy felhívták a községek elöljáróit arra, hogyha valahol csak a legkisebb bajt is észlelik, tegyenek sürgősen jelentést az állatorvosoknak, hogy a szükséges óvintézkedések azonnal megtehetők legyenek, ha pedig a lakosság nagyon szegény s a költséges gyógykezeltetést nem bírja, akkor a gazdasági egyesület utalványoz segélyképen gyógykezeltetési díjra egy bizonyos összegű segélyt. És ez az üdvös intézkedés nemcsak méltányos és dicséretreméltó, de hasznos is, amennyiben serkenti a polgárokat arra, hogy a bajt ne titkolják, hanem lehetőleg gyorsan iparkodjanak a baj létezését bejelenteni. Különösen ajánljuk ezt a módját a segélynyújtásnak az összes vármegyék gazdasági egyesületeinek a figyelmébe és még azt is, hogy a legerélyesebben járjanak utánna, hogy a gazdák el ne tussoljanak semmiféle állatbetegségeket, mert ebből nem egyeseknek, de az egész gazdaközönségnek származik kára. Ha újra teljes virágzásnak indul az állatkivitelünk, a gazdáink maguk fognak hálát adni azért, hogy a hatóságok kímélet nélkül jártak el velük szemben. Mert számtalan esetet tudnék felsorolni, hogy egy községben egyik gazda állatai között fellépett a száj és körömfájás, ezt eltitkolta s csak akkor jelentette az esetet és hivatott állatorvost, amikor az egész község állatállománya már megmételyezve volt. S a következmény az volt, hogy a községben volt mintegy 400 drb. hizlalt szarvasmarhából elhullott vagy 50—60 drb. a többit a tulajdonosa nem vihette piacra, s a vesztesége rövid két hét alatt meghaladta a 25.000 %-át. Ilyen visszás és rosszakaratú eljárás mellett ne számítson a gazdaember elnézésre, valamint, hogy nem ér el vele hasznot sem, mert az a néhány forint kiadása, amibe az állattrész gyógykezelése neki kerülne, ha azonnal utánna nézne a dolognak, busásan megtérül, ha az állatállománya el nem pusztul, vagy nem kell azután hónapokig húzódó állatzárlatot kiállania. Az állattenyésztés magának a kisgazdának életkérdése elsősorban. Ha ő nem iparkodik ennek az érdekében valamit tenni, ne várjon akkor ő sem a hatóságoktól, sem a hivatott gazdasági egyesülettől elnézést és támogatást, mert mindenkinek magának kell legalább a kezdeményező lépést megtenni, hogy tisztességes keresetforráshoz jusson; márpedig az tény, hogy a kisgazdának az állattenyésztés kapcsolatban az állatkivitellel egyik fontos jövedelmi ágát képezi. Iparkodjék tehát mindenki saját erejével odahatni, hogy ez a fontos közgazdasági kérdés csorbát ne szenvedjen. „Feth náhméh.“ Győzelmi levél.1 (A konstantinápolyi állami levéltárban levő török eredetiről héberre fordította Löwy Mózes kálmakám, a török birodalom országos főrabbija, — magyarra fordították és magyarázó jegyzetekkel ellátták Groszmann S. L. baranya-szent-lőrinci ker. rabbi és Fehérvári Géza zablyai kir. járásbirósági hivatalnok.) — A „Mohács“ eredeti tárcája. — Utánnyomás tilos. I. Miután az isteni nyilatkozat és a szenttanokban határozottan meg vagyon írva, „hogy a bálványimádó hitetlenekkel harcolni kell“, dicső elődeim jámbor szokása volt a hitetlenekkel megkezdett csatában az örök jutalmat kiérdemelni. Allah kegyelme segélyére volt szuverén személyemnek is a szükségben. Győzelem és diadal kisérte világhódító kalifaságom zászlait. Én tehát leborultam a Magasságbeli adományok Osztogatójának trónusa elé. „Ha ti vállalkoztok, bízzatok Allahban“ volt a jelszavam, bizalmamat az Isten végtelen kegyességébe és a próféták fejedelme Mohamed Musztafa csodatevő hatalmába helyeztem ; hatalmas vágy kell bennem, hogy beteljesüljön rajtam is azon ígéret: „Allah szereti azokat, kik mint a falak szilárdan küzdenek az ő útjain“. Engedelmeskedvén a parancsnak: „Tegyétek a kitért javaitokat sőt az életet is kockára, mert mi sem előnyösebb ti néktek.“ — Hogy a mindkét világ jutalmában és dicsőségében részesüljek, elhatároztam magamat a szent csatára és a győzelmekben gazdag hadseregemet a vásott, hitetlen népekhez tartozó szerencsétlen magyarok felé vezettem, a kik mindkét világ prófétájának küldetését tagadják. — Országuk birodalmunkkal határos volt. Alláhban bízva, kibontottam diadallobogómat, a tenger morajához hasonló sereggel és páncélozott csoportokkal a távoli állomásokat egymásután hátrahagyva vonult előre a vár dühös tigrise és a vitézség erdejének leopárdja, a hit bajnoka, a győzelempályának Rusztemja, Ibrahim pasa, Rumelia beglerbégjei, az ellenséget kergető rumeliai hadtestem élén az általam kiadott legmagasabb parancsom szerint egynapi járásnyira menetelt előttem. Midőn a csillagok számával vetélkedő seregem császári parancsom folytán a Belgrád mellett folyó Száva partjához ért, erősen és szilárdan épített hídon átkelt. 2 Az ezen és a túlvilág. 3 Mohamed. 4 Ibrahim pasa nagyvezér, — egy görög kapitány fia, csak 33 éves volt, midőn 1523. június 27-én fővezérré neveztetett ki. 6 Ahmed Kemál pasahizadeh „Mohács náhméh“ cikkében Eszéknél épített hídról ír, és a mezők, a síkságok, a hegyek, a magaslatok és a halmok a hadcsapatok táborává lőnek, én is lépésről lépésre szerencsésen haladtam előre és a harc oroszlánjaival, a hit és a birodalom erődeinek fentartóival, a dicsőség megalapítóival: „Musztafa és Ajasz pasa vezéreimtől, Anatolia beglerbégje Behrám pasa, valamint a többi számos udvari szolgáimtól és Anatolia hőseitől kisérve Szirmia szigetét, szerencséltettem zászlóimmal! A hitetlen magyarok erős várai közé a Waradin (Pétervárad) vára is tartozott, falai és alapjainak rendkívüli erősségéről volt hires. Ormai az egekig nyúltak; belseje a hitetlenek lakhelyéül szolgált, ez tehát elzárta a szent háború útját, — nagyvezérem megváltozhatlan parancsom folytán oda irányitá menetét, hogyazt bevegye és lerombolja. — A vár bánja azon véleményben, hogy a csillagok mennyiségével vetélkedő hős csoportjaimnak ellenállhat, egy nyomorult csőcselék csoporttal várt a vár előtt. De mikor páncélozott vitézeim kiáltása, — mely a tenger morajához hasonlított, — elhatott füléhez, nem mert a helyén maradni, hanem átkelt a Dunán, azon a túlsó parton felállította seregét és ütegeit, hogy hajóimnak az utat elvágja. 6 Szirmia félsziget, tehát tévesen nevezi szigetnek! 7 Bánja — parancsnoka Tomory volt, kit a törökök „Paoli Tumur“-nak neveztek. Ahmed Kemál pasa záde Tomory vitézségét kiemeli. —8 Újvidékre a hídsáncokba. Ezen győzelmi levelet, Mohácsról a harc befejezése után küldte Szulejmán szultán a birodalmi kormányzóhoz ; tartalmára nézve azonos Szolimán bulletinjével, melyet az első császárnőnek (Szultána) küldött, cs ahogy abban több koránmondatot idéz. Hírek. Boldog új esztendőt! Mire lapunk e száma olvasóink kezébe kerül, az óévet, az öreg Szilveszter apót már elhantoltuk. Annyi elődje után ez is elmerült az örökkévalóság tengerébe. Mikor ifjan pattant ki az idők méhéből, bizalommal, reménynyel üdvözöltük s Íme már beszögeztük a koporsóját. No de semmi! „Meghalt a király, éljen a király!“ — éljen az új év! Míg a föld megkerüli a napot, addig minden örömünk, bánatunk, szerencsénk vagy szerencsétlenségünk benne él; fáradozásunk, törekvésünk, cselekvésünk sikere vagy meddősége benne esik meg. Hódolattal fogadjuk hát az új hatalmasságot! — Olvasóinknak, munkatársainknak s lapunk minden barátjának tiszta szívből kívánunk az új év első napjának reggelén boldog új esztendőt s megköszönve a múltban tapasztalt támogatásukat, kérjük, hogy abban ez új évben is részesítsenek bennünket Új községnevek. Járásunk néhány községének neve legközelebb megváltozik. Az országos statisztikai hivatal törzskönyvi bizottsága ugyanis a következő községek nevének megváltoztatását tartja szükségesnek: Baart Bár, Bodolyát Nagybodolyára, a vármegye megfelelőbbnek tartja a Várbodolyát. Dobokából Cseledoboka, Kisfalud-3*.. 1 --Ll---LJ_____....................... .......... . ból Baranyakisfalud, Lancsukból Lancsok lenne a terv szerint, Marssból Majs, Szabarból Püspökszabar, végül Udvarból Udvar, e helyett azonban a vármegye Várudvar-t javasol. A kérdéshez természetesen hozzászoknak képviselőtestületeik révén a községek is s reméljük, hogy ezek pattantják ki a legmagyarosabb és legmegfelelőbb új neveket. Az összes adatokat tartalmazó íveket a vármegyétől szétküldték, a főszolgabirák a községekhez továbbítják, melyek oly időben kötelesek határozni, hogy jóváhagyott határozataik február hó 12-ig már be legyenek a főszolgabirósághoz terjesztve. A Duna áthidalása. Ismeretes dolog, mennyi évi küzdelmébe került az érdekelteknek, míg a Duna baja-báttaszéki áthidalásának kérdése annyira megérett, hogy az áthidalás csaknem biztosnak tekinthető. Ez a remélhető siker felpezsdítette a zomboriak vérét s ők is sorompóba állottak, hogy kiküzdjék a bezdán-kiskőszegi áthidalást. Az állandó választmány a városi tanács előterjesztésére ez irányban mozgalom indítását tartja szükségesnek. A közgyűlés ezt nem tartotta elegendőnek, hanem kimondta, hogy küldöttség menjen a kormányhoz, hadügyminiszterhez és Frigyes főherceghez. A küldöttséget Latinovics Pál főispán fogja vezetni, kinek véleménye szerint Bajának vitális érdeke fűződik a bajai áthidaláshoz, de csak kereskedelmi szempontból, míg Bezdán mellett stratégiai szempontok szólanak, már pedig ily kérdésekben a hadügyminiszter véleménye a döntő. Hát legyen meg Bezdánnál az áthidalás, Baranya vármegye szempontjából ez kívánatos, de legyen meg csak kereskedelmi szempontból a bajai is. Hiba lenne, ha egyik a másikának a kerekét megkötné. Hiba lenne annálinkább, mert a jelek azt mutatják, hogy Újvidéken meg úgy gondolkoznak, hogy Zombor csak maradjon békén, hanem Gombos, Gombosnál kell az áthidalás. Legyen meg mind a három, de mert a bajai már közel van a megvalósuláshoz, kezdjék meg azzal. Műkedvelő előadás. A Mohácsi Iparosok Olvasóköre műkedvelő előadást rendezett karácsony másodnapján, amely alkalommal 3