Mohácsi Napló, 1978 (9. évfolyam, 1-51. szám)

1978-01-14 / 2. szám

1978. január 14., szombat Költözködés a világűrben (Folytatás az 1. oldalról) egy 100 nap óta működnek — azelőtt helyezték üzembe azo­kat, mielőtt az űrállomás sze­mélyzete megérkezett volna. Ezeknek a berendezéseknek egy részét cserélni is kell. A Szojuz-27 űrhajón megfelelő tartalék-alkatrészeket szállítot­tak az űrállomásra. Feoktyisztov nyilatkozatában rámutatott: A Szaljut—6 űrállomásból és a két űrhajóból álló komple­xum rendkívül bonyolult be­rendezést jelent. Hossza meg­haladja a harminc métert­, sú­lya a 32 tonnát, az űrállomás belső befogadó képessége mintegy 100 köbméter. Ennek a hatalmas „háztartásnak", a benne levő sok ezer műszernek, berendezésnek, alkatrésznek rendszeres rendbentartása ko­moly feladat az űrhajósok szá­mára. Mivel azonban e beren­dezések túlnyomó része a le­hető legkorszerűbb eljárások­kal készült, számos új műszaki­technikai megoldást tartalmaz, a munka mindenképpen leegy­szerűsödött. Az űrhajós-professzor külön kiemelte a Szaljut űrállomás dokkoló berendezéseinek hi­bátlan működését. Bár koráb­ban a Szojuz-25 űrhajó nem tudott kikötni az űrállomáson, a berendezések kifogástalan­nak bizonyultak, ahogy erről Romanyenko és Grecsko a vi­lágűrben folytatott helyszíni vizsgálaton meggyőződött. Most a Szojuz-27 sikeres kikö­tése bizonyította: nem az űr­állomás dokkoló berendezésé­ben volt hiba, hanem a Szo­juz—25 űrhajó megfelelő be­rendezései romlottak el. + BELGRÁD: A viharos Ad­ria Vis-szigeténél egy parti sziklának ütődött az „Ita Mar" panamai teherhajó, amely 290 tonna acélszerkezetet szállított Triesztből Szíriába. A helyszín­re siető jugoszláv mentőhajók búvárjainak sikerült elzárniuk az „Ita Mar"-on keletkezett lé­ket, s a panamai hajót bevon­tatták a legközelebbi kikötőbe. + NYUGAT-BERLIN: Kine­vezték Nyugat-Berlin új angol katonai parancsnokát, Robert Richardson vezérőrnagyot, az eddigi parancsnok, Roy Red­grave vezérőrnagy a jövőben a hongkongi angol csapatok pa­rancsnoka lesz. + HANOI: A Brilling nevű amerikai hajó, fedélzetén há­rom amerikai állampolgárral, kihajózott a dél-vietnami Vang Tau kikötőjéből. A három ame­rikai, mint ismeretes, 1977. ok­tóber 12-én hatolt be a VSZK területi vizeire. A megfelelő vizsgálatok lefolytatása után a vietnami hatóságok december végén szabadon engedték az őrizetbe vett személyeket. Mindeddig a kedvezőtlen idő­járás miatt nem tudtak távoz­ni. KÜLGAZDASÁG Spanyolországban lassú, elő­revivő politikai szél uralkodik a kormány és az ellenzéki pártok tárgyalásai nyomán, a gazda­sági helyzet azonban izgalma­kat okoz. A hivatalos statiszti­kai jelentések szerint az árak tavaly augusztusban és szep­temberben 4,5 százalékkal emelkedtek, előzőleg azonban politikai okokból ennél keve­sebbet hoztak nyilvánosságra, ami a tényeken lényegében nem változtat, mert az éves 30 százalékos inflációval első he­lyen vannak az európai orszá­gok között. Ez a gazdasági nehézség helyenként átcsap a politikai területre és csak bonyolítja az amúgy sem könnyű helyzetet, pedig jelenleg sem bel-, sem külpolitikailag nem lenne ked­vező az éleződés, vagy esetleg összecsapás. A kormány, az ellenzéki pártok, a szakszerve­zetek őrködnek is ezen, igaz, nem mindig azonos érdekek és célok miatt. A mozgolódások mögött szél­sőbal és szélsőjobb szervezke­dések voltak, vadsztrájkok a hajógyáriban, a benzintöltő-ál­lomásokon, a teherautósofő­röknél, a repülőtéri alkalmazot­taknál, amelyeknek lényege volt, hogy az előirányzott 22 százalékos béremelés mikor lép életbe. A szakszervezetek és a munkaadók között az elbocsá­tási lehetőség okoz ellentétet. Szakszervezetek: a magas mun­kanélküliség ellenére nem irá­nyoztak elő teljes elbocsátási tilalmat. Munkaadók: nem le­het szó politikai liberalizálásról, ha a vállalatok csupán az al­kalmazottak öt százalékát küldhetik az utcára, amikor a béremelkedés túllépi a meg­engedett 22 százalékos határt. Egyik oldalon munkásérdek, a másikon a fokozott kizsákmá­nyolás, hogy betakaríthassák a fizetésjavítással elvesztett pénzt. Már ezzel is elég sok gond­ja van a kormánynak, a de­mokratikus kibontakozást támo­gató pártoknak és a vezető szakszervezeteknek, de mind­ezt tetézi, hogy először erős progresszivitást kívánnak beve­zetni a jövedelemadóban. Ez évi 400 000 pesetás jövedelem után 15-től csaknem 40 száza­lékig terjed, ez utóbbinál már 9,8 millió peseta az évi jöve­delem. Nem kétséges, hogy ki­ket érint és máris nagy ellen­állást tanúsítanak az érdekel­tek. Tehát a válság megoldá­sában a tőkéseknek kellene el­sősorban az áldozatot vállalni, de jutna a lakosságra is az örökség után befizetendő ösz­­szegek nyomán. A kérdés az, hogy ki tudja majd ellenőrizni a tőkések tényleges jövedelmét és nem folytatódnak-e az idők során immár természetessé vált adócsalások és a cél így sem­missé válik. Az infláció megfékezésére jók a kormány céljai, idén a 30-ról 22 százalékra kívánják csökkenteni, 86 árucikkre árel­lenőrzést vezetnek be. Eddig 246 árucikket ellenőriztek, de kevés eredménnyel. Csak sike­rül-e? Hitel. Ez oldaná meg a spa­nyol gazdasági helyzet nem irigylésre méltó állapotát. A kö­zelmúltban nyugatnémet ban­kok adtak 300 millió márkát, svájci és amerikai bankok is készek a hitelekre, reményked­nek a Nemzetközi Valuta Alap segítségében is. A belpolitikai helyzet viszony­lag jó, előrehaladó, a gazda­sági állapotok azonban izga­lomra adnak okot az átalaku­lásban levő Spanyolországban. K. J. Spanyolországi gondok Vance beszéde Közös cél a nukleáris háború elkerülése A Carter-kormánynak a Szovjetunió vonatkozásában folytatott politikája azon ala­pul, hogy komoly versengés van a két ország között. Ugyan­ilyen fontos azonban felismer­ni, hogy bizonyos kérdésekben az érdekek nem ütköznek — így például közös cél a nukle­áris háború elkerülése — je­lentette ki pénteken Cyrus Van­ce. Az amerikai külügyminisz­ter — magyar idő szerint a késő esti órákban — Los Ange­lesben tartott előadást országa külpolitikájáról. + PÁRIZS: A francia kül­ügyminisztérium pénteken nyi­latkozatban erősítette meg, hogy Franciaország továbbra is önálló nukleáris politikát folytat, eleget téve a vonatko­zó nemzetközi kötelezettségek­nek és senkivel nem hajlandó konzultálni a nukleáris létesít­mények exportjának elvéről, vagy módozatairól. Ez válasz az Egyesült Államoknak, amely kifogásolja egy, kutatási célo­kat szolgáló francia atomreak­tor eladását Iraknak. + HELSINKI: Finnországban a közelgő elnökválasztásokon hat párt - közöttük a kommu­nista, a szociáldemokrata és a centrumpárt — ismét a jelenle­gi elnököt, Urho Kekkonent je­löli az államfői tisztségre. A választási kampányban Kekko­­nen kijelentette, hogy a vá­lasztások gyakorlatilag népsza­vazást jelentenek Finnország külpolitikájáról, amelynek sarkköve a Szovjetunióval való barátság. + PÁRIZS: A francia külügy­minisztérium szóvivője a wa­shingtoni nyilatkozattal kap­csolatban kijelentette: megíté­lése szerint természetes dolog, hogy „az Egyesült Államok szövetségesi minőségében ki­fejti véleményét a kommunis­táknak a nyugat-európai kor­mányokban való esetleges részvételéről. A szóvivő han­goztatta, hogy az amerikai ál­lásfoglalás nagy súlyt helyez a nyugat-európai országok szu­verenitásának tiszteletben tar­tására", s hogy Carter elnök közelmúltban tett párizsi láto­gatása alkalmából „tartózko­dott bármiféle, a kérdésre vo­natkozó amerikai álláspont hi­vatalos kifejtésétől”. • Az olasz terrorizmus újabb áldozata Két ismeretlen merénylő pén­teken reggel 4 golyóval meg­sebesítette a Sip olasz tele­fontársaság Public Relations osztályának igazgatóját, amint Róma egyik luxusnegyedében levő házából munkahelyére in­dult. Az áldozat családtagjai értetlenül álltak az eset előtt és hangsúlyozták, hogy a tele­fontársaság magas rangú tiszt­viselője semmilyen politikai funkciót nem töltött be, bár tagja a szociáldemokrata párt­nak. Néhány órával a támadás után egy ismeretlen telefonáló azt közölte az Ansa olasz hír­­ügynökséggel, hogy az eddig fokozott aktivitásáról ismert szélsőséges városi gerillaszer­vezet, a „vörös brigádok" el­nevezésű földalatti különít­mény magára vállalta a terror­akciót. Felhívás a szovjet dolgozókhoz Az SZKP Központi Bizottsá­ga, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa, a Szakszervezetek Köz­ponti Tanácsa, valamint a Komszomol Központi Bizottsá­ga felhívta a szovjet dolgozó­kat, hogy indítsanak szocialis­ta versenyt az 1978-as terv tel­jesítéséért és túlteljesítéséért. + SAN JOSE: Nicaraguában tovább fokozódik a politikai feszültség azt követően, hogy kedden meggyilkolták a Somo­­za-diktatúrával szemben álló „La Prensa" című lap igazga­tóját, Pedro Joaquim Chamor­­rót. A Sandinista Nemzeti Fel­­szabadítási Front pénteken San Joséban kiadott közlemé­nyében Somoza diktátor kor­mányát azzal vádolta, hogy ő szervezte meg Chamorro meg­gyilkolását. + BERLIN: 125 éves a világ­hírű lipcsei Hirzel-kiadó, amely ma is alapítója, a kiváló Goe­­the-kutató, Salomon Hirzel ne­vet viseli. + RÓMA: Arnaldo Forlani olasz külügyminiszter pénteken a sajtó képviselőinek adott nyilatkozatában bírálta az Egyesült Államok külügyminisz­tériumának csütörtöki, a kom­munistáknak a kormányban való esetleges részvételét el­lenző állásfoglalását. A wa­shingtoni nyilatkozat széles kö­rű ellenérzést váltott ki az olasz közvéleményből, amely­nek túlnyomó többsége az olasz belügyekbe való nyílt beavatkozásnak tekinti az amerikai külügyminisztérium nyilatkozatát. Dunántúli napló NAGYVILÁGBAN ÉS/D. NAPLÓ, TELEFOTÓ Moszkvában megkezdődtek az algériai—szovjet tárgyalások. Képünkön: Bumedien elnök (balra középen) és Koszigin miniszterelnök a tárgyalóasztalnál. * ENSZ-szervezetek Európában (V.) Bécs­­ új szerepben A Keringők Városa új sze­repre készül. New York és Genf mellett Bécs szeretné be­tölteni az ENSZ harmadik köz­pontjának szerepét. A metró­építkezések miatt feldúlt belvá­ros kezdi visszanyerni eredeti képét. A Stephanskirche előtt, ahol éveken át mélység táton­gott és csak deszkahidakon le­hetett közlekedni, már a térbur­kolás utolsó műveleteit végzik. A metró négy vonala itt fogja keresztezni egymást. A Duna­­csatorna környékén azonban még mindig lezárt hidak, el­kerített útrészletek jelzik, hogy még egy darabig várni kell a metró megindulására. Talán 1978 második feléig, amikor átadják majd a Duna partján emelkedő ENSZ város tárgya­lótermeket magába foglaló, henger­ alakú épületét, a két Y formájú leágazással a hoz­zátartozó kisegítő intézmények­kel. Egyelőre 4500 személy ré­szére terveztek ezekben az épületekben munkahelyet, de ha szükséges, ennél több dol­gozót is el tudnak helyezni. Ez a hatalmas építkezés nem kevés pénzébe kerül Bécsnek, Ausztriának: a költségek mint­egy 13 milliárd schillinget tesz­nek ki. Az osztrák fővárosban azonban hangsúlyozzák: a be­ruházás nemcsak szűk anyagi értelemben fizetődik ki - a nö­vekvő idegenforgalom révén -, de erkölcsileg is: a semleges Ausztria hozzájárulását jelenti a nemzetközi kapcsolatok ja­vításához. Bécs jelenleg is nagyfontos­ságú tanácskozások színhelye. Itt tárgyalnak már három esz­tendeje a közép-európai had­erő- és fegyverzetcsökkentési konferencia résztvevői, ez a város az olajállamok központ­ja, az OPEC székhelye. De már évek óta itt működik, egyelőre ideiglenes elhelyezés­sel az ENSZ két szakosított in­tézménye, az 1956-ban létesült Nemzetközi Atomerő Ügynök­ség (IAEA) és az ENSZ ipar­­fejlesztési szervezete, az UNI­DO. Ez utóbbit 1967-ben he­lyezték át ide New Yorkból, ahol addig csak mint a világ­­szervezet osztálya működött. Az IAEA és az UNIDO lesznek az új ENSZ város első lakói. Az IAEA fő feladata az atomenergia békés célokra va­ló felhasználása. Az ezirányú kutatásokat a szervezet anya­gilag támogatja. A kutatások kiterjednek például az egész­ségügy területén a műszerek sterilizálására, a mezőgazda­ságban a burgonya, gabona és más élelmiszerek tartósítá­sára, a környezetvédelmi szeny­­nyeződések leküzdésére. (Pl. a szennyvizek tisztítása sugárzás­sal.) Az ügynökség jelentősége az atomsorompó szerződés lét­rejöttével sokszorosára emelke­dett. A szerződés ugyanis az IAEA-t bízta meg annak ellen­őrzésével, hogy a nukleáris energiát csakis békés célokra használják fel. Az aláíró több mint száz ország kötelezte ma­gát, hogy atomenergia előállí­tására alkalmas anyagokat csak az ügynökség ellenőrzése mel­lett szállíthat más országoknak. Az NSZK ugyan nem írta alá a szerződést, de a Brüsszelben székelő és a NATO-országokat magába foglaló EURATOM út­ján megállapodást kötött az IAEA-val. A végrehajtás mód­járól azonban már évek óta folyik a vita. Atomerőművek el­adása nem esik korlátozás alá, de dúsított uránt csupán az IAEA ellenőrzésével szállíthat­nak. Az IAEA maga is foglalko­zik, illetve finanszíroz olyan kutatásokat, amelyek az épülő atomenergia művek környezet­­védelmi szennyezését kizárják, és amelyek az üzemek abszolút biztonságos működését bizto­sítják. A kutatásokba magyar kutatóintézetek is bekapcsolód­tak. Az IAEA fedezi az ösztön­díjasok tanulmányútjainak költségét. Ugyancsak a szerve­zet gondoskodik a szakértők cseréjéről is. Míg a Genfben működő UNCTAD a nemzetközi keres­kedelem fejlesztését tekinti fő feladatának, a bécsi UNIDO az ENSZ iparfejlesztési szerve­zete. Az 1974. évi limai konfe­rencia az ENSZ önálló, szako­sított szervezetévé nyilvánította, s a határozatot az ENSZ köz­gyűlése jóváhagyta. Kidolgoz­ták az UNIDO alapszabályát is, amelynek szentesítése a kö­vetkező konferenciára vár. Az évente egyszer ülésező Iparfejlesztési Tanács 45 or­szág képviselőiből áll, akiket rotációs alapon két évre vá­lasztanak. Jelenleg hazánk képviselője is helyet foglal a tanácsban. A szervezet célja az iparosítás fejlesztése az egész világon, különös tekin­tettel a fejlődő országokra. Gondoskodik a szakemberek cseréjéről, ipari berendezések szállításáról, a korszerű tech­nológia megismertetéséről, át­adásáról. A tudományos-tech­nikai forradalom korában ily módon a szervezetre nagy fel­adat vár és egyben hozzájárul a különböző társadalmi­ beren­dezkedésű országok gazdasá­gi-műszaki kapcsolatainak fej­lesztéséhez. Bécs mindent elkövet, hogy jó házigazda legyen, hogy a hivatali munkájukat itt végző külföldiek és delegátusok mi­nél kényelmesebben, kellemes körülmények között végezhes­sék munkájukat. S a fejlesztési tervekről árulkodik, hogy két újabb, kisebb szervezet Bécsbe telepítésére már megszületett a határozat. Gáti István Vége sIS StJflIJ OM sgl iH Lili i íJii , ü­m Épül az ENSZ-város a Duna partján. Dajan hazaérkezett az olasz fővárosból Tel Aviv:­­ Mose Dajan izraeli külügy­miniszter pénteken hazaérke­zett olaszországi látogatásáról, amelyet Tel Avivban tartott rö­vid sajtóértekezletén úgy jel­lemzett, hogy „nem voltak konkrét tárgyalások, csupán kölcsönösen tisztáztuk a közel­­keleti folyamat és az olasz— izraeli kapcsolatok néhány kér­dését”. A palesztin kérdésben Olaszország és Izrael nézetei homlokegyenest ellenkeznek, mivel az előbbi változatlanul kiáll a palesztin nép önrendel­kezési joga mellett.

Next