Móser Zoltán: „De szeretnék csillag lenni az égen…” - Népdallá vált Petőfi versek (2012)

Ki dalaimban él

A szomszédban valami lakzi volt. Elébe hoztak ételt és italt; És ím az étel és bor mellett És a zenének hanginál Csapot, papot, mindent felejtett Csokonai Vitéz Mihály. Pest, 1844. november. Az 1845-ben megjelent Petőfi költeményei kapcsán Erdélyi János megjegyzi: „Van­nak végre a tarka gyűjteményben anekdoták” - s idekerült a Csokonai is, A tintás­üveg társaságában. A tintásüveg története jól ismert, de ma már a múlté annak a veszélye, hogy zsebünkben kiömlik a nálunk lévő tinta. A versben elmesélt legenda, a színműíró Szig­ligeti Ede szerint „valódilag megtörtént dolog” volt. Az anekdotát később Váradi Antal Váchoz és az 1833-as időponthoz kötötte. Ekkor itt jelent meg - csakis a legenda szerint - egy vándortársulattal Megyeri Károly, aki a korai magyar színjátszás egyik legtehetsé­gesebb komikus színésze volt. Egy­­­más­­­nak vol - tak jó ba - rá - ta - i. Ki - rán - dúl egy - szer Deb - re - ezen - ből, S a jó ba - rát e­­­lőtt meg - áll, S i - hat - nám paj - tás! igy ki - ált fel Cso - ko - na - i Vi - téz Mi - hály. 63 63 Bartalus István: Magyar Népdalok, Egyetemes Gyűjtemény II. kötet 443. 1880. II. 8. 85

Next