Műemlékvédelem, 2003 (47. évfolyam, 1-6. szám)
2003 / 1. szám - Feld István: Az ozorai várkastély története
XIV. század elején hatalmában tartó oligarcha család, a Kőszegiek tamási várnagya volt. Ozorai lakóhelyét egy 1325-ből fennmaradt oklevél említi. Ez egy nemesi udvarház lehetett, amelyről még a XV. században is szólnak források. Bizonyára még a XIII. században épült fel a Kálvária-domb északnyugati végén az a kisméretű, kétrészes erősség, amelyből ma már csak a körbefutó mély sáncárok látható. Az itt végzett kisebb ásatás állandó lakottságra utaló nyomokat nem talált, így feltételezhető, hogy csak a földesúr mentsvára volt, azaz ide menekülhetett veszély, támadás esetén. A család következő nemzedékéből Miklós már Károly Róbertet szolgálta, s érdemeiért számos birtokadományban részesült. Fiával azután az Ozoraiak férfiágon kihaltak, de András lányát, Borbálát 1399-ben Luxemburgi Zsigmond király fiúsította, azaz biztosította számára, hogy családja birtokait teljes joggal örökölhesse. E különös kegy azonban nem az utolsó Ozoraiak érdemeinek szólt, hanem annak, hogy az ifjú hölgy ekkor már Kanizsai János főkancellár bizalmi emberének, Filippo Scolarinak a jegyese volt. A szekszárdi konvent királyi parancsra az - ekkor még Pipo Gallicusnak nevezett - itáliai jövevényt hamarosan be is iktatta a családi birtokok háromnegyedébe, s a házaspár később a hiányzó negyedet is megszerezte. Az elszegényedett polgárcsaládból származó Filippóról tudjuk, hogy 1369-ben a Firenzéhez tartozó Tizzanóban született. Az ekkor Európa egyik pénzügyi és gazdasági központjának számító köztársaság szokásainak megfelelően alig 13 évesen már egy Budán működő kereskedő, Lucia Pecchia inasa lett, hogy az üzleti élet fogásait kitanulja. A fényűzési cikkekkel, elsősorban selyemmel és fűszerekkel kereskedő olaszok Budán a mai Országház, akkori nevén Olasz utcában nyitottak boltokat, s ezek egyikében dolgozhatott a fiatal Scolari. Egyik itáliai életrajzírója szerint itt ismerte meg 1390 A várkastély földszinti alaprajza az építési periódusokkal: 1 - külső várkapu; 2 - falszorosok; 3 - belső kapu; 4 - saroktornyok; 5 - belső udvar körbefutó folyosóval; 6 - középkori pincelejáró; 7 - kút Ozorai Pipo (Filippo Scolari) Andrea del Castagno 1450 körül készült freskója Firenzében 1 KdMwupu * SanAWKfl* V 2 fsKKiros 5 vanus** »V v 3 ftfeavttWw 6 Pmeeieitft) £ • j f 18 smraa