Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-03-22 / 23. szám
adattal*, hogy azokat az ő Felsége kegyelmes atyai szine eleibe leendő juttatás megkérése végett, vigye el a’ királyi biztos ő nagy méltóságához , mely küldöttségbe következő atyánkfiai neveztettek ki: u. m. A’ fő tisztek közzül : gr. Nemes János, Matskási Lajos.— A’királyi hivatalosok közzül: Lészai Lörincz, B. Löwenthal Károly.— A’ megyei követek közzül: Kakucsi Elek, Bagosi Sándor, a’ székely' székek követei közzül: B. Apor József, Fosztó Ferencz.— A’ szász székek követei közzül: Schwarz János, Löw János.— A’ taxalis helyek követei közzül: Gróss Gusztáv, b. Bánffi Dániel.— Fel szol itá továbbá elnöke nagymlga a’ KK-at és UR-et, hogy miután a’ mult ülés 17Q-ik száma alatt hasonlolag napirendre kitűzött Partium vagy Erdélyhez viszszakapcsolt részek iránt készített felirati terv feletti elöleges tanácskozásaikat, mint értésére esett a’ Rendek bévégezték, szóllanának hozzá e’ tárgyhoz. Mire ezen felirati terv felolvastatván, ’s némely szóbeli kitételekben módosíttatván, annak a’ királyi kormányszékkel leendő közlésére következő atyánkfiái neveztettek ki u. m. A’ fő tisztek közzül: Katona László, Dindár Antal. — A’ királyi hivatalosok közzül: b. Apor Károly, Toroczkai Sándor.— A’ vármegyék követei közzül: gr. Kun Gergely, Boér György. — A’ székely székek követei közzül: Biális Ferencz, Gál József.— A’ szász székek követei közzül: Keserű Sándor, Meister Sámuel.— A’ taxalis helyek követei közzül: Topler Antal, Deáky Sámuel. — Azonban ez alkalommal királyi hivatalos idősb. gr. Bethlen József, következő inditvánnyát kivánván jegyzőkönyvbe igtattatni: Nagy Méltóságú Báró Elnök Ur Kegyelmes Uram, Tekintetes Nemes KK. és RR! Ezen alázatos feliratunkba foglalt követeléseink között a’ dolog természetével is megegyezőig tisztán kifejeztetni és ő Felsége mint legkegyelmesebb Fejedelmünk szentséges szine ekibe terjeszteni óhajtanám még azt is, hogy miután l) Az Approbata és Compilata Constitutiok teljesek oly törvényekkel, melyek Bihar-Máramaros Arad-Zaránd megyékről ’s azokban foglalt Várad, Huszth, Szigeth, Lippa, Lugos, Karánsebes, Boros-Jenő, s más több hajdú városokról, mint Erdélyhez tartózó birodalomról rendelkeznek. 2) Tudva van, miképp a’ Leopoldi kötéslevél második pontja, a’ Részek sorában Debreczent is megemliti. 5) Hogy pedig a’ Részek czime alá mely megyék városok és helységek sorozhatok, az említett törvényeken kivül, kiviláglik az erdélyi fökormányszéknek 1700-ban febr. 5-én 701. számok alatt költ ’s az 1505-től 1571-ki erdélyi országos végzésekkel megegyező feliratának következő szavaiból: ,,Comitatus, qui partes Transsylvaniae annexae vocantur, sunt: Aláramaros, „Kraszna, Kővár, Szolnok Mediocris, et pars ,,Comitatus Zaránda Tureis nunquam possessa, ,,ut et Comitatus Bihar, et partes Comitatus ,,Zaránd, Békés, Arad, et Zorin ad Transylva,,unam ab antiquo possessae 3 sed per Tureos ,,avulsae, et jam armis vestrae Majestatis recuperatae“ 4) Mely előbbi pont alatti Erdélyhez tartozó részek hogy Erdélytől törvényhozás útján kivül vétettek el és kebelesittettek viszsza Magyarországhoz, kétségen kivül valóvá teszi azon körülmény, miszerént törvénykönyveinkben nincs egy czikkely is ,amelyből az emlitett Részeknek Erdély megegyezésével történt elszakasztását megmutatni lehetne. 5) Sőt az 1741-b. május 16-án kelt országos feliratnak következő szavaiból: „Lúgosét Kárán,,sebes, cum Comitatu Zörinensi, Arad et de „Zaránd Transylvaniae reapplicentur, et reirt* „corporentur“ — ellenkezőleg kiviláglik, miszerént Erdély a’ hajdan birt Részeknek is viszszaadatását sürgette. a) Hogy pedig Erdélyek az előbbeni pont alatt emlitett kérése a’ felség által is méltányoltatott, az 1742-ben július 20-án kelt királyi válasznak következő szavai mutatják: “quem admodum nos Regni nostri Hungariae statibus quorundam comitatuum „Transylvaniae incorporatorum ejusdemque principatus reincorporationem petentibus articula„inter resolvimus, auditis etiam Transylvanis: „sic etiam respectu praetensorum a statibus „nostris illius nostri principatus locorum Lungos et Karánsebes, Comitatuumque Aral et „Zaránd audiendi sunt Hungari et reliqui quorum interest.“ Mindezeknél fogva, miután áll az, hogy Erdély által hajdan birt Részek, hozzája törvény szerént tartoznak—miután azaz, hogy Erdély a’Részek birodalmára nézve ’s az Approbata és Compilata Constitutiohban foglalt, és a' Részeket tárgyszó törvényeknek is fenntartása iránt a’ Leopoldi kötéslevél 2*d. és 3 k. pontjai szerént biztosítva van — miután áll az, hogy az emlitett törvények, későbbi törvények által megváltoztatva nincsenek — miután ál az is, hogy Erdély hajdan birt Részeket is viszszakivánta, ’s ebbéli kivánatárol minden más