Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1842-06-03 / 44. szám

gyatkozása fővárosunknak, ’s mondhatjuk talán minden erdélyi magyar városainknak, egy czél­­szerüleg szerkezeti, annál fogva illő tekin­tettel és hatással biró rendőri hivatal. K­ilenc, vagy tiz város és rendőri szolgával illő rendet tartani lehetetlen, ’s ötven vagy hatvan, de le­gyen bár száz ezüst rft, oly sok fáradtsággal, unalommal, és terével járó Imatalert bizony nem elegendő jutalom, idégen halljuk azt is, hogy a városi tek. tanácsos közönség munkába vette az egybekötött és kétévenként cserél­getve járó királybírói, és rendőrigazgatói, kü­lönben is öszve nem illő hivatalokat elválasz­tani, ’s egy állandó, vagy legalább évekre vá­lasztott rendőr igazgatót tenni , miben hogy az említett­­ek. tanács és közönség ismeretes buz­­gósága és készsége mellett is még nem boldo­gulhatott, lehet sajnállni.— A’ Ferencz-Károly 52-d. számú erdélyi gyalog ezredjének eddig NI. Szebenben volt nevelő háza, onnan köze­lebbről Szamosujvárra tétetett­ át, minekutánna a város a’ maradott czélra alkalmas épületet ajánlott, mely ajánlása felsőbb helyen elfogad­tatott. A’ mondott katona oskola kis nevendé­­kei N. Szebenből, hol eddig voltak elindittat­­ván, mult május 3ó-k. estve érkeztek uj laká­sok helyére menő útjokban városunkba, és más nap 51*k. reggeli 4 órakor innen Szamosuj­várra elindultak. Mint mondják N. Szebenben és környékében 27-en maradtak­ el a’ kis hajó­nak , azonban a’ szam­osujvári épületnök tago­sabb volta, 40 uj növendék felvételére is al­kalmat nyujtand. Váljon nem lehetett volna-é e’ katonai nevelőintézetnek Kolozsvárra áttételét kieszközölni ? Országgyűlési rövid közlés. A­ má­jus 27-k. tartott 7­2-d. országos ülés jegyző­könyve csak jun. t-sején hitelesíttetvén, terje­delmesebb voltáért azt csak jövő számunkban közölhetjük. — Ez ülésben Brassó vidéke és Kőhalomszéke új követjei helyüket elfoglalták. A’ lajstrom tárgyában a’ RK. és RR. még 1837-b. jun. 8-tól ő Felségéhez küldött alá­zatos felirat­­okban felfejtett törvényes okaikhoz a’ mostani feliratjokban is ragaszkodnak, ’s je­lesen kérik, hogy a’ lajstrom hir. leirat mel­lett egyenesen a’BR-el közöltessék, hogy a’ré­gi szokásnál fogva a’ hir. hivatalosok száma a’ követekét ne múlja felyül; a’ hir. hivatalosok kinevezése csak a’ hir. kormány meghallgatá­sával történjen; a’ kormányszéki titoknokok ne tekintessenek mintha in officii lennének k. hiva­talosok; az egyszer királyi levéllel meghívott egyének a’ hir. hivatalosok sorából ki ne ha­gyassanak , azoknak kinevezésében a’ vallások egyenlő joga tartassék­ meg, és a’ hír. táblai elnök hitét a’ KH. és RR. előtt tegye­ le. Több kir. hivatalosok ez úttal a' hath. püspök kor­mányszéki tanácsosságára nézve az 1839-beli különvéleményhez most is ragaszkodásokat je­­lenték­ ki.— A’ junius 1-sején tartott 75-d. or­szágos ülésben egy uj szász követ foglalá­ el helyét, továbbá felolvastalak a’ katona Székelyek sé­relmei, katonaság alatti székely kiváltságos vá­rosok és a’ megyei szélbeli nemeseit katonás­­kodása ügyében készített felirati tervek, me­lyek kéziratra kéretvén kiadatai határoztalak. Továbbá az 1811 -beli törvényczikkek iránt érkezett kegyelmes királyi leiratokat vették a’ Rendek tárgyalás alá, ’s az azok feletti tanácskozásokat be is végezvén , határoz­ták , hogy­­ a’ hazafiasitásról szólló tör­vénycikket elfogadják, a’ többire nézve pe­dig ő Felségéhez felirat tétessék, melynek a’ vallást érdeklőleg elves kidolgozása a’ bíráló biztosságnak adatott altal, hogy azt elkészít­vén, legfeljebb­­ napok alatt adja­ bé az or­szág Rendeinek. Napi­rendre a’ fennebb ér­­deklett felirati terveknek megvizsgálása tüze­­tett­ ki. T­a­r­t­o­z­á­s­o­k az erdélyi német hír­lapokból a’ magyar nyelv ügyében. — A’ magyar nyelvet illető fontos , és napi­ren­den lévő kérdésben, több körben jött akadá­lyok miatt, régen nem küzdöttünk semmit t. ez. olvasóinkkal, holott honi német hírlap tár­saink arra bőven elég anyagot szolgáltattak. Ez elmulasztás helyrehozására legyen szabad egy kis tartozást adni. — A’ ,,Siebenbü­rger Bo­­the‘( ,,Az erdélyi Szászok joga és jöven­dője“ czimű, és az ,,Erdélyi Himdó“»ban ol­vasható értekezésre irt v­e­z­é­r c­z­i­k­k­­­é­­ben többek közit ezt mondja: „Ali ellenkező­ink értekezéseit és erősségeit egész kiterjedé­­sökben, teljes erejükben és gyengeségükben szoktak olvasóinkkal közölni, ellen megjegyzé­seinket azokhoz ragasztani, ’s így a határo­zást a’ részrehajlatlan olvasókra bízzuk. Ez úgy látszik magyar kollégáinknál nem divatoz, és; csak a’ magok színe szerénti czikkelye­­ket szokták kiadni, miért egyébaránt nekik valamennyire mentségül szolgálhat az olyan censoroktóli félelem, kik a’ „Mult és Je­len“ szerkesztőjét saját lakjában megbírálták, (den Redacteur des Mult és Jelen in seiner eigenen Wohnung censirten.) —Collegánk­ e’ nyilatkozatára, saját becsületünkből folyó köte­lességünknek ismerjük némi észrevételeket ten.

Next