Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-06-03 / 44. szám
gyatkozása fővárosunknak, ’s mondhatjuk talán minden erdélyi magyar városainknak, egy czélszerüleg szerkezeti, annál fogva illő tekintettel és hatással biró rendőri hivatal. Kilenc, vagy tiz város és rendőri szolgával illő rendet tartani lehetetlen, ’s ötven vagy hatvan, de legyen bár száz ezüst rft, oly sok fáradtsággal, unalommal, és terével járó Imatalert bizony nem elegendő jutalom, idégen halljuk azt is, hogy a városi tek. tanácsos közönség munkába vette az egybekötött és kétévenként cserélgetve járó királybírói, és rendőrigazgatói, különben is öszve nem illő hivatalokat elválasztani, ’s egy állandó, vagy legalább évekre választott rendőr igazgatót tenni , miben hogy az említettek. tanács és közönség ismeretes buzgósága és készsége mellett is még nem boldogulhatott, lehet sajnállni.— A’ Ferencz-Károly 52-d. számú erdélyi gyalog ezredjének eddig NI. Szebenben volt nevelő háza, onnan közelebbről Szamosujvárra tétetett át, minekutánna a város a’ maradott czélra alkalmas épületet ajánlott, mely ajánlása felsőbb helyen elfogadtatott. A’ mondott katona oskola kis nevendékei N. Szebenből, hol eddig voltak elindittatván, mult május 3ó-k. estve érkeztek uj lakások helyére menő útjokban városunkba, és más nap 51*k. reggeli 4 órakor innen Szamosujvárra elindultak. Mint mondják N. Szebenben és környékében 27-en maradtak el a’ kis hajónak , azonban a’ szamosujvári épületnök tagosabb volta, 40 uj növendék felvételére is alkalmat nyujtand. Váljon nem lehetett volna-é e’ katonai nevelőintézetnek Kolozsvárra áttételét kieszközölni ? Országgyűlési rövid közlés. A május 27-k. tartott 72-d. országos ülés jegyzőkönyve csak jun. t-sején hitelesíttetvén, terjedelmesebb voltáért azt csak jövő számunkban közölhetjük. — Ez ülésben Brassó vidéke és Kőhalomszéke új követjei helyüket elfoglalták. A’ lajstrom tárgyában a’ RK. és RR. még 1837-b. jun. 8-tól ő Felségéhez küldött alázatos feliratokban felfejtett törvényes okaikhoz a’ mostani feliratjokban is ragaszkodnak, ’s jelesen kérik, hogy a’ lajstrom hir. leirat mellett egyenesen a’BR-el közöltessék, hogy a’régi szokásnál fogva a’ hir. hivatalosok száma a’ követekét ne múlja felyül; a’ hir. hivatalosok kinevezése csak a’ hir. kormány meghallgatásával történjen; a’ kormányszéki titoknokok ne tekintessenek mintha in officii lennének k. hivatalosok; az egyszer királyi levéllel meghívott egyének a’ hir. hivatalosok sorából ki ne hagyassanak , azoknak kinevezésében a’ vallások egyenlő joga tartassék meg, és a’ hír. táblai elnök hitét a’ KH. és RR. előtt tegye le. Több kir. hivatalosok ez úttal a' hath. püspök kormányszéki tanácsosságára nézve az 1839-beli különvéleményhez most is ragaszkodásokat jelenték ki.— A’ junius 1-sején tartott 75-d. országos ülésben egy uj szász követ foglalá el helyét, továbbá felolvastalak a’ katona Székelyek sérelmei, katonaság alatti székely kiváltságos városok és a’ megyei szélbeli nemeseit katonáskodása ügyében készített felirati tervek, melyek kéziratra kéretvén kiadatai határoztalak. Továbbá az 1811 -beli törvényczikkek iránt érkezett kegyelmes királyi leiratokat vették a’ Rendek tárgyalás alá, ’s az azok feletti tanácskozásokat be is végezvén , határozták , hogy a’ hazafiasitásról szólló törvénycikket elfogadják, a’ többire nézve pedig ő Felségéhez felirat tétessék, melynek a’ vallást érdeklőleg elves kidolgozása a’ bíráló biztosságnak adatott altal, hogy azt elkészítvén, legfeljebb napok alatt adja bé az ország Rendeinek. Napirendre a’ fennebb érdeklett felirati terveknek megvizsgálása tüzetett ki. Tartozások az erdélyi német hírlapokból a’ magyar nyelv ügyében. — A’ magyar nyelvet illető fontos , és napirenden lévő kérdésben, több körben jött akadályok miatt, régen nem küzdöttünk semmit t. ez. olvasóinkkal, holott honi német hírlap társaink arra bőven elég anyagot szolgáltattak. Ez elmulasztás helyrehozására legyen szabad egy kis tartozást adni. — A’ ,,Siebenbürger Bothe‘( ,,Az erdélyi Szászok joga és jövendője“ czimű, és az ,,Erdélyi Himdó“»ban olvasható értekezésre irt vezér czikkében többek közit ezt mondja: „Ali ellenkezőink értekezéseit és erősségeit egész kiterjedésökben, teljes erejükben és gyengeségükben szoktak olvasóinkkal közölni, ellen megjegyzéseinket azokhoz ragasztani, ’s így a határozást a’ részrehajlatlan olvasókra bízzuk. Ez úgy látszik magyar kollégáinknál nem divatoz, és; csak a’ magok színe szerénti czikkelyeket szokták kiadni, miért egyébaránt nekik valamennyire mentségül szolgálhat az olyan censoroktóli félelem, kik a’ „Mult és Jelen“ szerkesztőjét saját lakjában megbírálták, (den Redacteur des Mult és Jelen in seiner eigenen Wohnung censirten.) —Collegánk e’ nyilatkozatára, saját becsületünkből folyó kötelességünknek ismerjük némi észrevételeket ten.