Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-07-15 / 56. szám
mentum, azt a’ katholikusok azzá nem tekéntik , és így valamint nem régiben két fényes példa, a’ Belga király és Orleansi herczeg házassági szövetsége szép előképül szolgál, nem is lehet a’ vegyes házasságokbani eljárást a’ vallások jogegyenlöségének sérelme nélkül másképp képzelni minthogy mindenik pap eskesse meg a’ maga vallásán lévő félt , ide értve a’ görög nem egyesült vallásbelieket is. A’ válóperekre nézve pedig, a’ helyes következetesség a’ törvény szavai tiszta értelmével és az osztó - igazság elvével megegyezőleg nem lehet egyebet követelni, minthogy a’ vegyes házasok köztti válóperek folyjanak a’ két külömböző valláson lévő, ’s elválni akaró személyeknek külön külön magok illető egyházi itélőszékeik előtt; igy lévén lehetséges, hogy mindegyik fél, a’ maga vallásos elvei szerent itéltessék meg. Sok történt elhunyt eleink korában a’ vegyes házasságok egybekötése, elválasztása, és azokból született gyermekek vallása körül, a’ katholika egyház által formált követelések miatt olyan, mi sérti a’ vallás gyakorlás szabadságát , a’ vallások jogos egyenlőségét, és személy bátorságot biztositó legalapossabb törvényeinket; olyan, a’ mi nem csak egyesek sőt egész nemzetségekkel méltatlan bánást, és azok szerencsétlenségét vonta maga után;—olyan, mi a’ bévett vallások közztl háromnak követőit annyi vérrel szerzett jogaikból tettleg kivetkezteté: nem kívánják azonban a’ RB. és RB. ezeknek emléket megújítni. De elengedhetlen törvényhozói kötelességüknek tartják az országos Rendek azon uj sérelmeket, fölterjeszteni , miként a' rom. katholikusok egyházi föpásztorának kiadott rendeléséből, a' vegyes házasságokban az esketési innepély, ’s áldás megtagadtatik azoktól, kik születendő magzatjoknak a’ rom. katholika vallásbani nevelendéséröl innepélyes ígéretet nem tesznek, noha ezen honban a’ fenn említett föpásztori rendelet kiadása után az ígéret külömbféle módon kívántatik, midőn hol reversalis vétetik, mint a’ nagyváradi püspökség alatt lévő Szilágyban; hol szóbeli kötelezvény adásra kénszerűttetnek a’ felek, mint ez Erdély több részeiben történik, azonban mind e’ két mód tulajdonképpen nem egyéb, mint csak külső formáiban változott, de a’ törvények által egyátaljában határozottan tilalmazott reversalis; ezért nem tehetik a’ KK. és RR. hogy azon főpásztori rendeletet, mely a’ vallások jogegyenlőségét biztositó törvényekkel merőben ellenkezik, ’s veszélyes eredményeket idéz elő, törvényellenesnek ne nyilvánitsák. Tudják ugyan a’ Rendek, hogy a’ Körlevél a’ föpásztori rendeletén alapulva, a’ rom. katholikus püspök által néma módosítással botsáttatott közre, azonban abban nyilván ajánlunk a’ lelkipásztoroknak, hogy a’ katholika hiten lévő házasságra lépendőt bírják arra, miszerént nem katholikus társát nyerje meg a’ katholika hitre leendő általállásra, az öszveeskélendő pap pedig intse meg a’ nem-katholikus felet, miként az eklézsia nézetének, intentiojának eleget tenni igyekezzék ’s ha czért nem érhetne és minden reménytől megfosztatnék, hogy a’ születendő gyermekeket az öszvekelendők nem fogják a’ katholika hitben nevelni, azon esetben nyilatkoztassa ki a’ pap, hogy ő a’ katholika eklézsia törvénnyé és tanítása által el légyen tiltva az áldásadástól, mely cselekvés mód az lTelki 57-d. törvényczikkel merőben ellenkező. -—- Annyival váratlanabb vala ezen cselekvésmód e' bonban, mivel még az 1557-ki országgyűlésen törvényhozásilag kimondatott az elv: quisque teneat eam fidem, quam vellet------permittentes in negotio fidei eorum arbitrio id fieri, quod ipsis liberet, mivel az ló" á-ben nov. lQ k. kört törvényczikk rendszabásához képpest 1.8 esztendős korú, minden ország szállóságával élő Rendek közzü való tartozik az Approbata 3-d. rész 1 -se czimjében foglalt egyesületi hit szerént. megesküdni arra, ,, hogy a' négy recepta religioknak ez hazában való megtartásokra igyekezik teljes tehetségével, és soha azoknak oppressiojával maga religioját promoválni nem akarja, sem azoknak oppressiojára való dolgokat, sem titkon,sem nyilván nem cselekszik. Senki személye ellen hitéért, vallásáért, gyűlölséget, ellenkezést nem visel.“ Mivel honunkban a’lelkiesméret szabadsága fejedelmi oklevelekkel is biztosíttatott, jelesen a’Scopoldi köti e vél 1 -6 pontja ezen szavaiban: in causa receptarum ibidem religionum u nis alterabitur, contradictionibus quibus cunque, sive sacri, sive profani ordinis nil unquam in contrarium valentibus; továbbá az izQl-dihi 53-d. czikkben, midőn a’ vallások teljes jog egyenlősége ezen záratokkal mondatikrki: non obstantibus in contrarium editis ordinationibus, már pedig a’ vegyes húzósság