Mult és Jelen, 1842 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1842-11-22 / 93. szám
737 Időközben lett elhalálozása miatt uj választást méltóztat parancsolni. b) Olvastatik ő E’elségének folyó év nov. 1 *se napjáról 4033 szám alatti kegyelmes kir. leirata, melyben felséges Urunk, a' KK-nak és RR-nek, folyó év September 12*d. napjáról a’ rendszeres bizottmány tárgyában felküldött alázatos feliratukra méltóztat válaszolni. — Mely kegyelmes kir. leiratok köziratra kéretvén, kiadattatások meghatároztatott. — Ezután a’ kir. fökormányszék az ülésből eltávozván. Ennek ő nagymlga felszólitja a’ KK-at és Rlt-et, hogy miután a’ mult ülés 417-d. száma alatt napirendre kitűzött irományok feletti előleges tanácskozásaikat, mint értésére esett, bévégezték, vennék vizsgálat alá, mire azok felolvastatván ’s némely szóbeli módosítások tétetvén bennek, meghatároztatott, hogy: •a’ kir. főkormányszékkel, lehető észrevételei megtétele végett közöltessenek , melyeknek a’ Kir. és RR. atyafiságos köszöntése melletti elvitelekre következő tagok neveztettek ki u. m. a’ főtisztek közzül: gr. Nemes János, Dindár Antal, a’ kir. hivatalosok közzül: gr. Toldalagi Ferencz, Pótsa Pál, a’ megyei követek közzül: Bagosi Sándor, Baternay Antal, a’ székely székek követei közzül: Nagy István, Fosztó Károly, a’ szász székek követei közzül: Schwarz János, Keserű Sándor, a’ taxalis helyek követei közzül: Topler Simon, Szász János. Elnöke nagymaga előadja , miként a’ biráló biztosság elnöke, főispán gr. Nemes János, kolozsvári választott polgár Szábel Menyhárdnak czimeres nemesitő levél megnyerhetése aránti kérelmét záradékaival együtt beadta, melyeket a’ bíráló biztosság megvizsgálván, ötét, azon nemeslevél megnyerhetése végett, ő Felségének ajánlani méltónak tartja. Mely jelentés szóról szóra igy következik: Tekintetes Karok és Rendek! Kolozsvári választott polgár Szábel Menyhárdnak a’ t. Karokhoz és Rendekhez intézett ’s a biztossággal közlött azon kérelmét, melyben magát czimeres nemesség megnyerhetése végett ő Felségének a’ következendő okokból kéri ajánltatni u. m. i-et Néhai édes attya Szábel Boldizsár, a’ mult 1815-d. évben Kolozsvár vásossa keblében egy ispotály felállítását tervezvén s alapítván, a’ kérelmes édes attya ezen, az emberiség javára intézett szándékát, még azon évben úgy teljesedésbe venni iparkodott, hogy az a’ végre alkalmas telek megvásárlása, a’ szükséges belintézkedések vitán augustus 1-e napján kinyittathatott; ’s ma is Saabér - ispotály név alatt fenn áll, melyet 1817-ben néhai b. e. Ferencz császár meglátogatván, azzali megelégedését kijelenteni méltóztatott. 2-szor A’ kolozsvári katona ispotály számára másfél mázsa vasból készült főző-edényeket adott. 3-szor Az 1817-béli éhség idején a’ királyi Karolina ispotály felállítására önkéntesen felszóllitó írást készítve, 1000 váltó ratot szedett fel ’s szolgáltatott bé az akkori főkormányzó kezébe. 4-szer A’ cholera idején a’ fels. kir. főkormányszék által kirendelt biztosság, pénztárnokának nevezvén, ebbéli elhivattatásának teljes igyekezettel megfelelt, és sáfárságáról tiszta számolást tett. 5-ször A’ bécsi invalidus katonák számára segedelmet adott, miért is néhai b. e. Ferencz császár ő felsége legfensőbb kir. tetszése tudtára adatott. 6-ször Az akadozó kereskedést Kolozsvárott és közvetve az ország nagy részében élénkebb mozgásba hozni törekedett, a’ fűszerkereskedést felállította, a’ kicsapongások gátlása végett minden czikknek illő árát nyomtatott tarifák által az egész hazában közhírré tette; élénkebb közlekedés kedvéért agentiát állított, ’s ezzel a’ közönségnek jutalom nélkül szolgált. 7-szer Kereskedése a’ fejedelmi kincstárnak is a’ harminczad utján 1817-től csak 1832-ig 52499 fr jövedelmet hajtott, a’ nélkül, hogy a’ harminczad rendszer ellen legkissebb kihágás is történt volna. 8-szor Országos kereskedés alapítását 1828-ban, zálogház felállítását 1832-ben, bőrgyár létesítését 1858b. tervezve, sok fáradalmi ’s költségei után azokban részint vállalkozók nem léte, az utolsóban a’ kir. főkormány megtagadó határozata által meggátoltatott. 9-szer Átlátván, hogy a’ gőzhajózás felállításával e’ hazában a’ déli ’s délkeleti tartományokba való kereskedés elakasztani; a’ hazai kereskedés megmenthetésére hét vállalkozó társaival Moldovat, Oláhországot, Bessarábiát ’s Odessát nagy költséggel beutazták, de fáradalmaikat siker nem jutalmazhatta: terveket mindazáltal nézeteikről, akkori kamarai főbiztos b. Mednyánszki Alajosnak benyújtották, de annak eredménnyéről nem értesítettek; újabb készülőben lévő tervét azonban az országos rendszeres bizottmány ebbe benyújtandja. 10-szer Minden közhasznú intézetek létesítésében az első vállalkozók között részt vett, a’ muzsikai egyesületet segedelmezte, a’ czukorgyárnak felállításáig pénztárnoka volt; levelezéseit, valamint selyem-gyár ügyes