Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-09-17 / 75. szám
Kolozsvárit. Kedd sept. 1844. ERDÉLYI HÍRLAP. Lapjaink jelen félévi folyamából, úgy szintén a’ „Magyar Gyermekbarátból» még teljesszámú példányokkal szolgálhatunk. Szerk. JVA tilt e» Jt.l**n 111 o 11 etil ii pla lion é* El.ül(t i(í Tilt Megjelenik c’ históriai és politikai erdélyi lmi-p minden heten Keibzei kedden es pénteken, trvar Gyer.neUbitrát (hetenken it négy iv) félévi dija « hatott ezüstben, Mult es Jelen s mellotlapja Hun es 94uirüll csak magara (hetenként harom iv) helybenclevre .»-it rTt. postán 5 rft. kr. ezüstben. Magyar Gyemekkarát csak magára helyben l-egy rbt. 40 kr. jiossan 1-ketrát lehet előfizetni, különben a pénz biztos alkalomtal is beküldhető. — Midennemi hirdetések kozrebocsátásáert a felvétel s .0ki® 20 kr. azon túl minden sor 3-három krajezar ezüstben, második es harmadik kiadásért az első díjnak fele ezüstben. Minden cs. k. postán egyszeri kiadás dija azt ső nyomtatott sortól kell fizetni. ERDÉLY ÉS MAGYARORSZÁG. VeVCZCICS Silísepoly. Károlyfejér vári. sept.5-n ritka és nevezetes innepély tanúja volt, az erdélyi k. püspöki széket már 16 év óta díszesitő Kovács Miklós úr ő excja félszázados papi jubilaeumának, mi az irtt napon a’ püspöki székes - városba a’ kegyes föpásztor iránti tiszteletből és érdemei méltánylásáért egy beseraglett számos egyházi és világi vendégek jelenlétében, az innep méltóságához illő fénynyel tartatott. Ezt most előlegesen a’ bővebb tudósítás következik. Adakoztl. Reguly Antal ázsiai lárja felsegélésére, harasztkereki Ferencit József erdélyi kormányszéki jegyző:egy rftot ezüstben tett le szerkesztőségnél, mi is haladék nélkül a’ magyar akadémia titoknoka kezébe fog küldetni. Ia ff X é p s z ó I n o k tiszt uj 1t ó közgyűlese. Előlegesen. E’ ns megyének feszült figyelemmel vártt és sept. 9- k ’s következő két napjain Zilahon főispánt elnöklet alatt tartott tisztújító közgyűlése több tekintetben nem várt sajnos eredménynyel ,—■ a’ rend-ellenség ellenzéki, vagy túlságos párt gyözedelmével végződött. Olvasóink előtt tudva van, hogy ens megye közelebb mult junius 13-n tartott közgyűlésében, ő Felségének a’ tisztújitás tárgyában költelmes leiratát elfogadván, a’törvényes engedelmességre viszszatérésnek szép példáját adta. A’mint könnyen lehetett gondolni, a’ nevezett túlságos párt mindent elkövetett, egész erejét megfeszité, azon határozatot megváltoztatni, vagy legalább annak teljesítését gátolni , mely gonosz terve sikerült is. A’ közgyűlés két első napját egy más érdekes tárgy foglalta el: a’ megyének a’ szomszéd magyarhoni kir. tábla által az országgyűlésre megjelenésért 800 arany forint büntetés díjig marasztása, minek törvényes executioval felvételére jövő October 10- ke tüzetett ki. Igen élénk és heves csata után táblabiró Papszász Lajosnak azon ellenzéktől, mely a’ mult közgyűlésen életkérdést és elvet szózatolással eldönteni nem tivánt, pártolt indítványa következéséül az executio bé- vagy bé- nem- bocsátása kérdése, szózatolásra bocsáttatott, minek eredménye lett, hogy 314 szózattal 270 ellen a’ bébocsátást azon megye elhatározta, mely a’szomszédhoni országgyűlésre követeket nem küldött, ’s már két erdélyi országgyűlésen követeinek utasításba adta , hogy a’ reapplicatiot nem kívánja. (Ez ám a gyönyörű következetesség ! Levelező t tudósításéinak e tényt illető ága kissé homályos, úgy látszik azonban, hogy a szózatolás folytában az ellenzéki fondorkodások nem haiányzottak.) Ennél még furcsább környülállás történt a másnapi ülésen. Az első napi említett határozat ellen táblabíró Polgári Lajos, többektől pártolt óvást jelentvén arra nézve, miszerint az executio bébocsátása rész következései terhét magokra nem veszik, megdllittatott, hogy a’ ki nevét azon óvásnak aláírni akarja, jelentse magát a’ főjegyzőnél, ki is azokat egyenként feljegyzendi , s midőn a’ második ülésen a’ főjegyző a’ határozat ellen óvakodók névsorát olvasta , ezek öszvesen 5,95-n találtattak, holott az első ülésben mind a’ két részről szózatolók csak 5,1-n valának. — A’ harmadik napon előjött a’ tisz I újítás kérdése, — ’s midőn a’ főispán a’ kijelöltek neveit felolvasni akarta, táblabiró Kis Károlynak a’ túlságos párt ordításától pártolt indítványára a’ tisztitaitás ezengyűlésről elhalásztatott. Úgy látszik , a’ főispán ismeretes böltseségénél fogva, kívánta a’ vihart megelőzni, ’s új viadalt nem költeni fel, különben igen hihető, hogy a’ két napi heves csatában mérkőzött ’s felhevült ellenséges erők kitörése, és az 1841-ki gyalázatos követválasztó közgyűlés ismétlése el nem maradott volna, mely mocsoktól a’ magyarok Istene azon nemes megyét óvja meg ! Tordiji djsiig’Olt. Folyó septemb. 4-k estve érkezének városunk látogatására a’ magyar orvosok és természetvizsgálók. Erről a’ programéiban előre értesitve voltunk, ’s annálfogva nemes huszárok mentek ki fáklyákkal bévárni a’ jeles társaságot a’ Dobogó-tetőre, éppen a’ pipagyujtó fogadóig, hol meggyujtván a’szövétnekeket, úgy kisérékbe városunkba ágyudörgések köztt óhajtva várt vendégeinket, mintegy féltizenegy órakor. Megérkezésüket a’ piaczon a’ barna zenekar, egy zöld-galyakkal környékezett világos betükkkel ragyogó szobor háta megett, mely deszkával fedetett bé az esőzés miatt, idvezlő zenészét köztt fogadta, ’s míg ezen szobort vendégeink nézegették , addig szüntelen zengett vagy Rákóczi indulója, vagy más kedvderitő magyar nóta, az idő által ugyan megrongált , de még is jól öszveillesztett hangszerükből. A’ szobor tetején egy nagy vascsésze lángolt, oldalán pedig a’ következő szavak valának olvashatók: ,,A’ kettestvér Magyarhon lelkes fiainak: 1. Kubinyi Ferenc*, Bene Ferenc*, Kubinyi Ágoston, Tormási Lajos, Gipser, Dr. Reisinger János, Barta István, Eckstein Fridrik, Grosz Fridrik, Bene Károly, Halász Geiza, Gerendai József, Kovács Gyula, Petényi János, Manno Alajos, Irinyi János, és minden tisztelt testvérkont jelenlévő czimzett honfiaknak és Erdély érdemes orvosainak és természet-búvárainak, s’ tudorainak, jelenleg Torda látogató vendégeinek idvezlet! !“—Ezt megnézvén, minden vendég szállására vezettetett, hol őket illendő vacsora várta készen. Másnap e folyó hó 5-k 6 órakor reggelt,cz. vendégeinek gyűlést tartanak a’ színházban, hol városunk főhadnagya szigeti Csehi Sándor, jeles fogadó - beszédet mondott. Alelnök Kubinyi Ferencz erre csinosan felelt. Ezután városunk főszónoka Simon András, egy szép adatokkal tömött jeles beszédével a’ hallgatók megelégedését nagy mértékben megnyerte: előadta abban szónok városunk ritkaságait ; említette többek közt, hogy egyházi levéltárunk minő régiségekkel t. i. érdekes oklevelekkel dicsekedik nemzeti fejedelmeink adományából, előadta a’ régi római várnak hol fekvését, városunk mugoti oldalán lévő szőlőhegyek tetején , továbbá a’ romaiakról ránk maradt sóaknát, úgy asósfördőt, 's hogy itten lakó sok egyéneit minő drága régiségeket bírnak ’s a’t. Nagy méltánylással fogadtatott ’s elkövetettesen beszéd , hogy jegyzőkönyvbe igtattassék , az irományok rendében kinyomassék. Reggeli 9 órakor egy rész indult Marosujvárra, más rész a’ Tordahasadékba a’ szindi hegyek és a’ koppándi kő megvizsgálására, — egy rész pedig e’ sós fördőbe ottan a’ vizet analyzálni, hogy a’ gyűlést kész munkálattal várják viszsza. Ez alatt egyes vendégek jöttek Kolozsvárról a’ sósfördő látogatására, kik viszszatérésök előtt a’ város házánál megvendégeltettek. Estve 6 órára mind Marosujvárról, mind pedig a’ több környékből a’ vendégek viszszatértek, kiket 25 két- két lovas kocsi fogadott, melyek a’ piaczra előállottak. Délután 4 órakor megérkezett vendégeink szekerükből leszálván, a’ várakozó kocsikba átültek ’s kimentek a’ sósferdőbe, hol őket báró Kemény Farkas igen szép beszéddel fogadta, előadta benne a’ sósfördő fogantatását, születését, hasznát, mit gyakori éljenzés harsogása szaggatottfélbe. Végül egy igen szép ígéret fejezte be beszédét, t. i. hogy egy oszlop fog emeltetni a’ sósfördő körében és azon a’ mostani látogatók becses névsora érezbe metszve emlékül fog tündökölni. Ezen beszédre kir. tanácsos Bene Ferencz jelesen felelt ’s Kubinyi Ferencz megkívánta, hogy azon beszéd, a’ Kolossvártt tartandó sós fürdőt egész gyűlésre adattassék bé, ’s mint a’ többiek, nyomtattassék ki. Innen bejövének városunkba viszsen, hol kész ebéddel fogadtattak gyertya világnál, és asztalhoz ültek 160n, vig volt az ebéd vig poharazások köztt. Innen felkeltek 10 órakor, külön terembe mentek és a’ sósfördőről szűkülés tartatott, a’ mikor is Hankó József nemes Torda megye főorvosa, a’ sósfördőről, annak eddig elé tapasztalt hasznáról értekezett. 11 órakor eloszlottak szállásaikra, éjfélkor városunk sok jeles polgárai, az érdemes tagoknak éjji zenével tisztelkedtek; más nap pedig jókor 3 órakor béindultak Kolozsvárra. — A’ város hadnagya. Szigeti Csehi Sándor úr, ki a’ tisztelt vendégek kényelmei iránt erőteljesen munkálódott, egy emlékpénzzel r megajándékoztatott.