Mult és Jelen, 1844 (4. évfolyam, 1-105. szám)
1844-11-19 / 93. szám
a fels. kir. kormányszéknek idei 6Q8 szumu kegyelmes ’s már több törvényhatóságok közelebbi közgyűléseiből ismeretes , a’ tisztéiitást érdeklő rendeleté, melynek felolvasása után, a’ tisztelt elnök méh. gróf főispán ur u’ as Rec e' tárgyhoz szólani és ő Felsége legkegyelmesebb rendeletéhez magukat alkalmaztatni felszólitá. A' teremben darákig hoszszas csend és hallgatás, — végre egy szózat emelkedett a választás mellett, de ez elhangzott — , mind a’ mellett is, hogy a’ mélt. grof főispán ur többször javallatta a ts Helnek magukat a’ kegy. kir. leirathoz alkalmaztatni, határozatta lön: miképp a’ ns Rendek még múlt 1043. évi jun.iQ-nezen tisztújitás tárgyában tett törvényes okokkal támogatott határozatukhoz és annak értelmében felterjesztett felírásukhoz jelenleg is állhatatosan ragaszkodnak, teljes reményeik lévén az iránt, hogy a’ közelebb tartandó országgyűlésen, ez oly sok viszszálkodó súrlódásokat szült tiszti választás kérdése ki fog egy emlittetni , addig a’ felsőbb megerősítés alá tartozó tisztek újításába nem ereszkedvén. — 2) Olvastatott ugyan a’ fels. kir. kormány széknek idei 010 számú kegyelmes rendelete, melyben megiratik , hogy a'Württemberg igazgatás által a’ felséges udvarhoz kérdés létetett az iránt, hogy azon királyságból ezen nagyfejedelemségbe átköltözni kívánó alattvalók minénvü kedvező feltételeit alatt fogadtathatnák bé a’földes urak birtokaikba? A’ tárgyban ő Felsége idei 1852 udvari szám alatt költ legkegyelmesebb rendeletében meghagyni méltóztatott , miképp kihallgatva előre a’ földbirtokos nemességet, a’ feltett kérdésre, hogy ezen beköltözés czélszeröbbért miként történhetnék, mindelébb veteményes tudósítás és saját észrevétellel való nyilatkozat küldessék. Kihirdettetett. 3) Olvastatott ugyancsak a’ fels. kir. kormányszéknek rendelete, melyben megiratik, hogy a’as megye az iránti vélekedése, hogy Téézs városában egy második gyógyszertár felállítása czélellenes lévén , szükségtelen , helybehagyatott Szolgál tudásul. —■ 4) Olvastatott a’ fels. kir. kormányszék azon rendelete, melynél fogva megírja, miszerint tekintetbe véve azt, hogy a' ns megyei irogatások az útabbi időkben megszaporodtak, e’ végett a’ tisztség számára 00 ezüst forint évi fizetés mellett még egy írnokot rendelt és annak fzetése kiadatása iránt a’ hazai főbiztosságnál rendelkezett. Szolgál tudásul. ( 5) Olvastasott a’ fels. kir. kormányszéknek idei 6312 szám alatti kegyelmes rendelnie , melyben viszszaírja, miképp az idei május 20 , 21, 22 és 23-a napjain tartatott közgyűlés jegyzőkönyve 31-d pontja alatt megállított tizkármentő egyesületi szabályok, hogy kötelező erejűikké váljanak, legfelsőbb kegyelmes helybehagyás kieszközlése végett külön jelentés mellett terjesztessenek fel. (Folytatása követk.) SK&sz&rvastcsa Ufszlés. Két százharmínczegyedik orszzágos ülés, septemb. 27-n a’ méh. foRRnéh Ülés kezdetével a’ törvények kötelező erejének a’ királyi megerősítés napjától leendő kezdete ’s azoknak az ország törvényhatóságaihoz hasonlóul azon naptól számítandó harminc/. nap alatt leküldése tárgyában költ alsó táblai szenet olvastatván, minden észrevétel nélkül elfogadtatott. Ennek végeztével olvastatott ’s köziratra bocsáttatott a‘ váltótörvénykönyv némely pontjainak módosítása ’s illetőleg bővítése tárgyábani főrendi válaszizenet. — Ezután napirendre került a’jelen országgyűlés költségeinek viselése iránti izenet ’s törvényczikkely, mely alkalommal egy püspök kijelenté , miképp a’ BB ebbeli kívánaténak ugyan ellene nem mond’, de a napló tekintetéből érintetlenül nem hagyhatja, hogy már a mult országgyűlésen a JöRB által egy igazságos kivetési kulcs kidolgozása szükségesnek ítéltetett, mi azonban valamint jelenleg, úgy akkor is az idő rövidsége miatt elmaradott. Hogy továbbá ezen és más tárgyaknál viszszaértés ne következzék, szóló el nem ismerheti az alsó táblának, valamint némely főrendi tagoknak azon állítását, hogy az, mit a’ AA kívánnak, egyenesen a’ nemzet kívánnia volna. Végre az 1655 : 37 és 1715: 47 törv. czikkek tartalmát tovább is fenntartani kívánja, mely törvények szerint mind azok, kik személyesen az országgyűlésre meghivatnak ’s itt megjelennek, a’ költségekhez hozzájárulni nem kötelesek. De mint már előbb kimondá, a jelen körülményekben, önkéntes ajánlás formában a’ költségviselést nem ellenzi. E nyilatkozatban a többség megnyugodván , azt nádor ő fennsége végzésül kimonda, s ezzel a’ Kilát és Riet vegyes illésre meghivatá, melyben a’ Pesten építendő országház iránt küldött országos választmány tudósítását benyújtván, felolvastatott, s kinyomatása elrendeltetett. CCXCIV-d kerületi ülés, sept. 23-a. A’ börtönrendszer iránti ötödik izenet hitelesítése után , felolvastatott a’ Hajdúkerület rendezése ügyében költ ujab főrendi válasz. A’ RA megegyeztek abban, hogy a’ kerületben, hol kormány hivatalnok nem igen lakik, fizetéses tisztviselő is lehessen képviselő. Más nagyobb érdekű kérdésekben most is előbbi nézeteik mellett maradtak , tehát ezentúl is közvetlen választást kivánnak; mert nem áll az ellenvetés, hogy képpességi érték a’ kerületekben nincs határozva, mint a’ városokban, tehát itt közvetett választás szükséges. A’ kerületet földmivelő nép lakja, közölték tehát főbirtok a’ föld. A’ városoknál ellenben főbirtok a’ ház, foglalkozás, mesterség és iparűzés , a’ mikre nincs semmi érték határozva. A’ BB ez okból következetesek, midőn különböző polgárképpesség mellet, az egyenes követ választást mindenütt megtarták. — A’ főkapitányi hatóság körülírásához is ragaszkodnak a’ kér. RtV, sőt már most a’ városi felügyelőre nézve a’ városi ügyben megállapított több elveket is ,e’ munkálatba átviszik , s annálfogva a’ kerület főkapitánya országgyűlési követ sem lehet. — Következett ezután a’ Jászkun kerület rendezése iránti főrendi válasz. A’hármas kerületet a’ közigazgatás egysége tekintetéböl a’ RL a’ kir. helytartótanács felügyelete alá rendelek. A’ főRB előbb ezt ellenzvén, most azt tuvánák, hogy a’ helytartó tanács mellett mindenkor a’ nádor is megneveztessék , amely kettős kormányzást a’ RR nem fogadának el.— Legfőbb életkérdésnek tartják azonban a’ jászkunok ’s a’ fö- RR a’ telepedési ’s birtokszerzési viszonyok rendezését. Ez nem csak közjogi, hanem pénzen vásárlott magánjogokat, kiváltságokat foglalván magában, tisztába hozása a’ rendezési választmányra bízatott. Kétszázharminczkettődik országos ülés, sept. 28-a a’ KK és KRnél. Ez ülésben a’ zsidók ügyét illető törvényjavaslat tárgyalása folytat látván , kimondatott, hogy az adandó engedmények csak a’ Magyarországon született zsidókra terjesztetnekki, külföldiekre nézve pedig , ha általános honosítási törvény nem készülhet, megszoritólag való különös rendelkezés tétessék. A’ törvényjavaslatban történtek némely változtatások is, különösen elnök önmaga sürgető, hogy a’ zsidó, ügyvéd ne lehessen, a’ mi a’ többség által el is fogadtatott, valamint szintén azon javallata is, hogy a’ zsidók csak saját vallásuk iskoláiban tanítsanak; de a’ külön zsidó tanitóképző intézet felállítását illetőleg némi kis változtatással. Kétszázharminczkettődik országos ülés, sept. 28-a a’ mélt. földnél. A’ katonaélelmezés tárgyában munkálódott országos választmány jelentése iránti alsótáblai szenet felolvastatván, azt egy főispán, tekintve az országgyűlésnek közelgő végét, elfogadhatónak monda, ’s véleményezd a’ választmányt működésének folytatásával megbizatni, hogy legalább az ország részéről e’ tárgyban semmi el ne mulasztassék. — E’ vélemény általánosan elfogadtatván, következek a’ katonai kihágások ügyében költ rendi szenet, felirási ’s törvényjavaslat, melyek minden észrevétel nélkül helybehagyattak. CCXCV-d kerületi ülés, sept. 30-a.— A’ törvények kötelező erejének kezdete ’s azoknak a’törvényhatóságokhoz megküldése iránt költ főrendi válaszizenete vétetvén tanácskozás alá, több megyei követek, nem nyugvának meg abban, hogy a’fö-RB által ajánlott két hónap határoztassék a’ törvény kihirdetésére, mert ezt azzal, hogy a’ törvény, megerősitése napjától kötelező erővel bir, ellentétben lenni találás , ’s ugyanazért a’ többség az előbb határozott 50 napi időt tartá meg. — Ezután a’ Hrabovsky Péter alapítványa béczikkelyeztetése, úgy a’ mult országgyűlésen az egyházi adományosok törvényszéki elrendezése, valamint a’ futóhomok miképpeni meggátlásáról szóló törvényjavaslatok változatlanul elfogadtattak. Továbbá az egyházi tizedről rendelkező törvényjavaslat lévén tárgyalás alá, erre nézve mult alkalommal a’ BA kimondák a’megváltás elvét, most leginkább a’ megváltás mennyisége iránt folyt a’ vitatkozás. Sokan a’ mult országgyűlésen készített törv.javaslat megtartását kívánták , mely szerint minden egész telek 2 forinttal váltassék meg, ’s ez szavazat útján 20 szóval 22 ellenében helybe is hagyatott; és e’ szerint a’ többi szakaszok is megtartattak. — v égre a községi jegyzők iránti törv.javaslat vétetvén fel: e’ tárgyban az 1830. Q törvényen némi módosítások létettek, ’s a’ készített szerkezet szerint, a’ jegyzők minden évben a’ község által minden befolyás nélkül lettek volna választandók , de szavazat útján az 1836. Q-i törvény rendelkezése hagyatott meg. Kétszázharminczharmadik országos ülés, sept. 30-a a’ méltós. földnél. A’ szepesi ló városok rendezése tárgyábani második; úgy a’ katonaélelmezés ügyében munkálódott országos választmány tudósítása iránti izenetre készült főrendi válaszizenet; továbbá a’ katonai kihágások tárgyábani, végre még a’ helytartó tanács által kezelt alapítványok , úgy szintén a’ jelen országgyűlési költségek iránti válaszizenetek felolvastatván ’s minden változtatás nélkül jóváhagyatván, meghitelesittettek és azoknak a’ BRhez az itélőmester általi át* vitele elrendeltetett. — Ezután a’ zsidók állapotja tárgyában átküldött rendi izenet köziratra bocsáttatott. — Következve vizsgálat alá vétetett az 1740: 15-d törvénycikk által behozott váltótörvény némely szakaszainak módosítása bővítése tárgyábanizenetre adott főrendi viszonüzenet , mely hasonlóul meghitelesittetvén, a’ KK és RLIhez átküldetni végeztetett. CCXCVI-d kerületi ülés, october 1-n. — A’ városrendezés ügyébeni 7-d izenet,— a’ futóhomok meggátlása tárgyában a’ tegnap helybehagyott törvényjavaslat mellé készített izenet, az egyházi adományosok törvényszéke elrendezése, az egyházi sined és a’ községi jegyzők iránti izenetek meghitelesittettek. — Ezek végeztével pedig tanácskozás alá vétettek. A’ túrmezei sérelem és az illyrismus érdemébeni válaszizenete a föRRnek. Az illyr és pánszláv mozgalmak elfojtására intézett felírásban a’ föRR által javaslott módosítás első és utolsó részét a’ BR elfogadták, a’ másodikat azonban, mint mely az egész országban mindenek előtt tudva van, továbbra is meghagyták; a’ túrmezei sérelemre pedig a’ több ízben kifejtett nézeteiket ez úttal is megtartották. — Ezu- 370